Szakajánló sorozatunk: Pázmány lengyel képzés

61467094_2392888794369424_6533823121932156928_o_1.jpgA lengyelekhez fűződő viszonyunk különleges helyet foglal el a két nép történetében – és joggal állíthatjuk, a jelenben is. Elég arra gondolnunk, hogy a középkorban a két nép közös királyságot alkotott – több alkalommal is –, a huszadik századi históriából pedig felidézhetjük, Lengyelország 1939-es megszállásakor számosan menekültek Magyarországra, ahol – idézve egy ezzel foglalkozó filmalkotást – ideiglenes paradicsomra lelt sok ezer lengyel. S ma is ismert a „lengyel-magyar két jó barát, együtt harcol s issza borát…” közmondás, lengyelül: „Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki…” 

   A két nép közelséget hangsúlyozza Németh Orsolya, a Közép-Európa Intézet lengyel tanszékének oktatója; a kulturális kapcsolatokon túlmenően a politikai és gazdasági együttműködést is említi, ugyanakkor hozzáteszi: a közelség tudata inkább a lengyelek körében érződik. „Egyik feladatunknak tekintjük, hogy erősítsük a szakon tanuló fiatalokban a hasonló érzést.”   

   A lengyel nyelvet Magyarországon még ma is viszonylag kevesen beszélik. „Angolul már szinte mindenki tud, s nagy előny, ha valaki ismer mellette egy kevésbé gyakori nyelvet.” Lengyelország lakossága közel negyvenmillió, s még tízmillióan beszélik szerte a világban a lengyelt. Az ország irodalma, színház- és filmkultúrája, de zenei és képzőművészeti élete is világszínvonalú.

   A Pázmány lengyel szakára előzetes nyelvtudás nélkül is jelentkezhetnek a diákok. „Akik valamilyen szinten már beszélik a lengyelt – vegyes házasságban születtek vagy a lengyel kisebbséghez tartoznak –, azokkal külön csoportban foglalkozunk.”

   Szesztay Anna, elsőéves mesterszakos hallgató. „Azért választottam a Pázmányt, mert megnyerőnek találtam a szak profilját. Kultúra- és irodalomorientált, és engem ez érdekelt jobban. S a katolikus egyetemet is vonzónak találtam.”  A nyelv tanulását az egyetemen kezdte, s a választáshoz indíttatást adott, hogy Anna nagymamája lengyel.

   Németh Orsolya megerősíti: a szak nem tekinthető egyszerűen nyelvkurzusnak, „a hallgatók megismerkednek egy hozzánk közel álló nép kultúrájával, irodalmával, történelmével is. S ezeket az ismereteket közép-európai kontextusba helyezzük”. Ez a tág perspektíva hozzásegíti a diákokat a bennünket körülvevő világ megismeréséhez.

   20191113_102941.jpgA közép-európai kitekintés azt jelenti, hogy foglalkoznak a huszadik századi szláv irodalmakkal, a szláv színház- és filmművészettel. Ezt a kurzust Németh Orsolya tartja, s ennek keretében „előbb a lengyel, majd a cseh, szlovákok, ukrán, orosz, fehérorosz, szerb, horvát, szlovén kulturális jelenségeket tekintjük át.” Rendkívül gazdag ismeretanyag.

   Az első évtől kezdve magas óraszámban folyik a nyelv elsajátítása. Heti tíz, majd nyolc, később hat órában intenzív nyelvtanulás vár a hallgatókra. A harmadik évtől pedig már anyanyelvi tanár foglalkozik velük.

   Gazdag ösztöndíj-lehetőségek várják a diákokat. Mindenki legalább egy alkalommal, de inkább többször kijut Lengyelországba, félévre vagy egy évre, illetve nyári egyetemre, s ott gyűjthet anyagot a szakdolgozat megírásához.

   „Még egy szempontot említenék, amely miatt érdemes hozzánk jönni – mondja az oktató. – „Elvetjük a nyelvészet és az irodalomtörténet kizárólagosságára épülő XIX. századi filológiát, nagyobb figyelmet fordítunk a történelemre és a kultúra különböző területeire. A nyelvészeti és az irodalmi tárgyak mellett színházművészeti, filmművészeti, művelődéstörténeti, történelmi, egyháztörténeti kurzus szerepelnek a tanrendben. Különös hangsúlyt helyezünk a kortárs kultúrára, a kortárs irodalomra, s ez abból is következik, hogy a szak oktatói a terület kutatói és műfordítói.” A hallgatók a második évtől fordítási gyakorlatokat végeznek, a mesterképzés során pedig szak- és műfordító kurzusokon vesznek részt.

   A kiscsoportos oktatás – mondja Németh Orsolya – közelít a magánoktatáshoz, annak számos előnyével. „Igazodni tudunk az egyéni képességekhez, illetve igényekhez, ennek következtében magas szintű a szakon folyó tehetséggondozás.”

   dsc_0124.JPGMegszerettem a pázmányos hangulatot, mondja Anna. „Mély barátságok születtek, a tanárokkal is olyan szakmai-baráti viszony alakult ki, amilyen máshova járó egyetemista ismerőseim közül nem mindenkinek adatik meg.”

   Milyen lehetőségek nyílnak végzés után? Akik a szellemi érvényesülést választják, az alapképzés, majd a mesterképzés után elvégezhetik a doktori iskolát, s műfordítással vagy oktatással foglalkozhatnak. „Több hallgató a kulturális diplomácia területén helyezkedett el, a budapesti Lengyel Intézetben vagy a varsói Magyar Intézetben, valaki a nagykövetségre került. Az üzleti életben akár már a BA elvégzése után érvényesülhetnek, mert rengeteg olyan cég működik Magyarországon, amelyek lengyelül beszélő, de a kultúrában is járatos dolgozókat keresnek.”

   Szesztay Anna végzés után mindenképpen szeretne műfordítással foglalkozni, „de ha lehetőség adódik, más területeket is kipróbálnék, akár valamilyen szakfordítást, vagy a céges világban helyezkednék el.”

   Németh Orsolya a szakra jelentkezőkre gondolva még elmondja: „Ha valaki már tanult valamilyen idegen nyelvet – s ez ma már természetes –, ismerős számára a nyelvtanulás módszertana, az, hogy egy másik nyelv logikája különbözik a magyarétól, és ha ezt a logikát nem akarja a magyar nyelv logikájára rávetíteni, ez a fajta felfogás mindenképpen segíti őt a lengyel nyelv elsajátításában.”

Írta: PPKE Kommunikáció/E.I.
Fotó: PPKE, Szesztay Anna

A bejegyzés trackback címe:

https://pazmanyonline.blog.hu/api/trackback/id/tr4715728362

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Címkék

AKTUÁLIS (92) ALUMNI (14) BTK (64) HITÉLET (10) HTK (4) ITK (21) JÁK (18) MOBILITÁSI PROGRAM (7) TÁVOLLÉTI OKTATÁS (15) TUDOMÁNY (14) VÉLEMÉNY (8)