Szakajánló sorozatunk: Pázmány lengyel képzés

61467094_2392888794369424_6533823121932156928_o_1.jpgA lengyelekhez fűződő viszonyunk különleges helyet foglal el a két nép történetében – és joggal állíthatjuk, a jelenben is. Elég arra gondolnunk, hogy a középkorban a két nép közös királyságot alkotott – több alkalommal is –, a huszadik századi históriából pedig felidézhetjük, Lengyelország 1939-es megszállásakor számosan menekültek Magyarországra, ahol – idézve egy ezzel foglalkozó filmalkotást – ideiglenes paradicsomra lelt sok ezer lengyel. S ma is ismert a „lengyel-magyar két jó barát, együtt harcol s issza borát…” közmondás, lengyelül: „Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki…” 

A két nép közelséget hangsúlyozza Németh Orsolya, a Közép-Európa Intézet lengyel tanszékének oktatója; a kulturális kapcsolatokon túlmenően a politikai és gazdasági együttműködést is említi, ugyanakkor hozzáteszi: a közelség tudata inkább a lengyelek körében érződik. „Egyik feladatunknak tekintjük, hogy erősítsük a szakon tanuló fiatalokban a hasonló érzést.”   

A lengyel nyelvet Magyarországon még ma is viszonylag kevesen beszélik. „Angolul már szinte mindenki tud, s nagy előny, ha valaki ismer mellette egy kevésbé gyakori nyelvet.” Lengyelország lakossága közel negyvenmillió, s még tízmillióan beszélik szerte a világban a lengyelt. Az ország irodalma, színház- és filmkultúrája, de zenei és képzőművészeti élete is világszínvonalú.

A Pázmány lengyel szakára előzetes nyelvtudás nélkül is jelentkezhetnek a diákok. „Akik valamilyen szinten már beszélik a lengyelt – vegyes házasságban születtek vagy a lengyel kisebbséghez tartoznak –, azokkal külön csoportban foglalkozunk.”

Szesztay Anna, elsőéves mesterszakos hallgató. „Azért választottam a Pázmányt, mert megnyerőnek találtam a szak profilját. Kultúra- és irodalomorientált, és engem ez érdekelt jobban. S a katolikus egyetemet is vonzónak találtam.”  A nyelv tanulását az egyetemen kezdte, s a választáshoz indíttatást adott, hogy Anna nagymamája lengyel.

Németh Orsolya megerősíti: a szak nem tekinthető egyszerűen nyelvkurzusnak, „a hallgatók megismerkednek egy hozzánk közel álló nép kultúrájával, irodalmával, történelmével is. S ezeket az ismereteket közép-európai kontextusba helyezzük”. Ez a tág perspektíva hozzásegíti a diákokat a bennünket körülvevő világ megismeréséhez.

20191113_102941.jpgA közép-európai kitekintés azt jelenti, hogy foglalkoznak a huszadik századi szláv irodalmakkal, a szláv színház- és filmművészettel. Ezt a kurzust Németh Orsolya tartja, s ennek keretében „előbb a lengyel, majd a cseh, szlovákok, ukrán, orosz, fehérorosz, szerb, horvát, szlovén kulturális jelenségeket tekintjük át.” Rendkívül gazdag ismeretanyag.

Az első évtől kezdve magas óraszámban folyik a nyelv elsajátítása. Heti tíz, majd nyolc, később hat órában intenzív nyelvtanulás vár a hallgatókra. A harmadik évtől pedig már anyanyelvi tanár foglalkozik velük.

Gazdag ösztöndíj-lehetőségek várják a diákokat. Mindenki legalább egy alkalommal, de inkább többször kijut Lengyelországba, félévre vagy egy évre, illetve nyári egyetemre, s ott gyűjthet anyagot a szakdolgozat megírásához.

„Még egy szempontot említenék, amely miatt érdemes hozzánk jönni – mondja az oktató. – „Elvetjük a nyelvészet és az irodalomtörténet kizárólagosságára épülő XIX. századi filológiát, nagyobb figyelmet fordítunk a történelemre és a kultúra különböző területeire. A nyelvészeti és az irodalmi tárgyak mellett színházművészeti, filmművészeti, művelődéstörténeti, történelmi, egyháztörténeti kurzus szerepelnek a tanrendben. Különös hangsúlyt helyezünk a kortárs kultúrára, a kortárs irodalomra, s ez abból is következik, hogy a szak oktatói a terület kutatói és műfordítói.” A hallgatók a második évtől fordítási gyakorlatokat végeznek, a mesterképzés során pedig szak- és műfordító kurzusokon vesznek részt.

A kiscsoportos oktatás – mondja Németh Orsolya – közelít a magánoktatáshoz, annak számos előnyével. „Igazodni tudunk az egyéni képességekhez, illetve igényekhez, ennek következtében magas szintű a szakon folyó tehetséggondozás.”

dsc_0124.JPGMegszerettem a pázmányos hangulatot, mondja Anna. „Mély barátságok születtek, a tanárokkal is olyan szakmai-baráti viszony alakult ki, amilyen máshova járó egyetemista ismerőseim közül nem mindenkinek adatik meg.”

Milyen lehetőségek nyílnak végzés után? Akik a szellemi érvényesülést választják, az alapképzés, majd a mesterképzés után elvégezhetik a doktori iskolát, s műfordítással vagy oktatással foglalkozhatnak. „Több hallgató a kulturális diplomácia területén helyezkedett el, a budapesti Lengyel Intézetben vagy a varsói Magyar Intézetben, valaki a nagykövetségre került. Az üzleti életben akár már a BA elvégzése után érvényesülhetnek, mert rengeteg olyan cég működik Magyarországon, amelyek lengyelül beszélő, de a kultúrában is járatos dolgozókat keresnek.”

Szesztay Anna végzés után mindenképpen szeretne műfordítással foglalkozni, „de ha lehetőség adódik, más területeket is kipróbálnék, akár valamilyen szakfordítást, vagy a céges világban helyezkednék el.”

Németh Orsolya a szakra jelentkezőkre gondolva még elmondja: „Ha valaki már tanult valamilyen idegen nyelvet – s ez ma már természetes –, ismerős számára a nyelvtanulás módszertana, az, hogy egy másik nyelv logikája különbözik a magyarétól, és ha ezt a logikát nem akarja a magyar nyelv logikájára rávetíteni, ez a fajta felfogás mindenképpen segíti őt a lengyel nyelv elsajátításában.”

Lengyel Tanszék
Képzés helyszíne: Budapest
Telefonszám: +3626577054
E-mail: szlavisztika@btk.ppke.hu
Tanszéki Facebook
Tanszéki weboldal
Nézz körül a tanszéken!

Írta: PPKE Kommunikáció/E.I.
Fotó: PPKE, Szesztay Anna

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Címkék

AKTUÁLIS (278) ALUMNI (54) BTK (148) HITÉLET (13) HTK (20) INTERNATIONAL (23) ITK (48) JÁK (49) MOBILITÁSI PROGRAM (7) PPCUFHSS (12) PPCUFITB (11) SPORT (15) TÁVOLLÉTI OKTATÁS (15) TUDOMÁNY (37) VÉLEMÉNY (8) ZENE (2)
süti beállítások módosítása