Szakajánló sorozatunk: Pázmány szociológia képzés
Akit érdekelnek az emberek közötti viszonyok, a társadalmi mozgások

3.jpgA szociológia szerteágazó tudományág, a legtágabb értelemben vett emberi folyamatok, alá- és fölérendeltségi viszonyok közösségi-társadalmi vetületeivel foglalkozik – magyarázza Pillók Péter adjunktus, a Szociológiai Intézet Társadalomkutatási Tanszékének megbízott vezetője. Napjaink járványára utal: „A pandémia társadalmi vetületeit például több szinten vizsgálhatjuk: kiket és hogyan érint, mit gondolnak a történtekről az emberek, hogyan viselkednek ezen közben – de a hétköznapi élet minden, társas kapcsolatokat érintő összefüggéseit vizsgálja a szociológia.”

A tudományág számos szakszociológiai ágazatra bomlik. Foglalkozik például irodalmi művekkel, hogy azok milyen társadalmi közegben születtek. Milyen folyamtok mentek végbe a társadalomban adott korban, s ezek hogyan csapódtak le az irodalomi művekben? „De a szakszociológia vizsgálja – hogy egy másik területet említsek – a katonák életét. Milyen indíttatásra és kik lesznek a hadsereg tagjai, hogyan működik egy hadsereg, milyen alá- és fölérendeltségi viszonyokkal találkozunk ennek keretében, különbözik-e a hadsereg az adott társadalom sajátosságaitól, s hosszan lehetne sorolni a kutatási területeket: oktatásszociológia, divatszociológia… A vallásszociológiát nemzetközi szinten is elismert szakemberek oktatják és kutatják a Pázmányon.”

Ennyi már bőségesen elegendő, hogy felkeltse az érdeklődést a szociológiai tanulmányok iránt. Pillók Péter azonban folytatja: „Közismertek a klasszikus szociológiai területek, a társadalmi rétegződés és mobilitás, az egyenlőtlenségek, a szegénység vizsgálata.” S hozzáteszi: ezekkel a példákkal csak felvillantani lehetett, ennél sokkal sokrétűbb a szociológia tudománya. „Az emberi életnek nincs olyan területe, amelyet ne vizsgálna, amelyről ne fogalmazna meg állításokat a szociológia.”

Michna Eszter mesterszakon végez. Mint mondja, öt évvel ezelőtt „azért választottam a Pázmányt, mert katolikus gimnáziumba jártam, s ez önmagáért beszél. A nyílt napon teljesen »megvett« a Pázmány, az ott tapasztalt hangulat egyértelművé tette számomra, hogy ide szeretnék jönni. A szociológia szakra pedig hosszas, bizonytalan keresés után találtam rá. Mindig is érdekeltek az emberek közötti viszonyok, a társadalmi mozgások.”

dscn6354.jpg
A szociológia művelését klasszikusan a humán tudományok közé sorolják, de szükséges hozzá némi matematikai affinitás is. „A szociológia hagyományos, neopozitivista módszertanát – közismert formája a kérdőív – kvantitatív szociológiának nevezzük – magyarázza Pillók Péter. – A szociológus hallgatók ezért matematikai statisztikai kurzusokon is részt vesznek, de fontos a történelmi érdeklődés, hiszen enélkül nemigen lehet megérteni a társadalmi mozgásokat és az emberi tevékenységeket.”   

A szociológia és a pszichológia határterületeiről a következőket mondja: „A pszichológia elsősorban az egyénben lejátszódó folyamatokat vizsgálja, a szociológiai pedig a társas viszonyokkal foglalkozik. A szociálpszichológiát mindkét tudományterület elemei jellemzik.”

A BA képzés során az általános tudás átadása a cél. „Az alapozó tantárgyakra épülnek a különböző szakszociológiák. Hangsúlyosak az eszme- és filozófiatörténeti, ugyanígy a társadalomtörténeti vonatkozások is. A hallgatók megismerik azokat a mérési technikákat, amelyekkel a pszichológusok és az antropológusok is dolgoznak. Mindezek olyan tudást adnak, amely önmagában is érték a munkaerőpiacon.”

A mesterképzésben (MA) máshova helyezik a hangsúlyt. „Miközben építünk a BA képzés során szerzett ismeretekre, önállóbb, ha úgy tetszik, sokkal specifikusabb munka folyik mesterszakon, ahol lehetőség nyílik arra, hogy a hallgatók a maguk által kigondolt speciális témákkal foglalkozzanak, nyilván a megadott tanrend keretei között.”

Mindkét képzési szinten fontosak a gyakorlatok. A közös táborozással egybekötött kutatás azért is jelentős, hangsúlyozza Pillók Péter, mert tovább erősíti a képzés során kialakult személyes viszonyt a hallgatókkal. Emellett számos egyéb formális és informális alkalom segíti a képzést.

1.jpgA mesterképzésen kevesen vagyunk, mondja Eszter, „de már a nagyobb létszámú alapképzés során is érzékelhető volt a családias hangulat. Az oktatók olyan bizalmat közvetítettek felénk, hogy tudtuk, bármilyen kérdéssel kereshetjük őket.” 

Az Erasmus program keretében a legtöbb diák legalább egy félévig külföldön tanulhat, Finnországban, Lengyelországban vagy másutt. Az ott hallgatott kurzusokat beszámítják a hazai tanulmányokba.

Szociológus végzettséggel igen sok területen el lehet helyezkedni, magyarázza a tanszékvezető. „A szorosan vett tudományos tevékenység, az egyetemi pálya mellett sokszor piac- és közvéleménykutató cégekhez szegődnek el a hallgatók, de az üzleti világban is jól használható az itt szerzett tudás. Mások a humán erőforrás-gazdálkodás területén, szociálpolitikai intézményekben vagy szociális munkásként dolgoznak, de gyakran találkozunk szociológusokkal az államigazgatásban és a közigazgatásban is. A politikai tanácsadók, illetve a politikusok között is feltűnnek szociológusok, s a média világában ugyancsak keresettek a szociológus szemléletű szakemberek.”

Szociológiai Intézet
Képzés helyszíne: Budapest
Telefonszám: +3613275924
E-mail: szociologia@btk.ppke.hu
Intézeti Facebook
Intézeti weboldal
Nézz körül az intézetben!

 Írta: PPKE Kommunikáció/E.I.
Fotó: PPKE

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Címkék

AKTUÁLIS (278) ALUMNI (54) BTK (148) HITÉLET (13) HTK (20) INTERNATIONAL (23) ITK (48) JÁK (49) MOBILITÁSI PROGRAM (7) PPCUFHSS (12) PPCUFITB (11) SPORT (15) TÁVOLLÉTI OKTATÁS (15) TUDOMÁNY (37) VÉLEMÉNY (8) ZENE (2)
süti beállítások módosítása