Ősi keresztény múlt – mai valóság
Beszélgetés Kovács Bálint egyetemi docenssel, az Armenológiai Tanszék vezetőjével

33_kovacs_balint_3.jpg

2016-ban egyetemünkön elsőként jött létre az örmény nemzetiség tanszéke, amely fontos tudományos és kulturális missziót tölt be.

Mikor, milyen motiváció hatására hívták életre a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE) az Armenológiai Tanszéket, amely az örmény nyelv, történelem és kultúra kutatásával és oktatásával foglalkozik?

A kisebbségi, később nemzetiségi törvény hatálya alá 13 magyarországi nemzetiség tartozik, köztük az örmény. Magyarországon az örmény nemzetiségnek korábban nem volt sem tanszéke, sem kutatóintézete. Elsőként nálunk, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen jött létre tanszék 2016-ban, amely napjainkban, azt gondolom, fontos tudományos és kulturális missziót tölt be.
A magyar történelemben az örmények mély nyomot hagytak, elég csak az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban részt vevő örmény katonákra, a 13 aradi vértanú közül Kiss Ernőre és Lázár Vilmosra gondolni, de ugyanígy az 1956-os szabadságharcban a Pongrátz testvérekre, akik szamosújvári örmény származásúakként harcoltak a magyar szabadságért a Corvin-közben.  A dualizmus korában számos minisztert, parlamenti képviselőt adtak az örmények az országnak, Lukács László személyében pénzügyminiszter, majd örmény származású miniszterelnök is volt. Ezek az adatok is jelzik, hogy a magyar történelemből kihagyhatatlan az örmény nemzetiségnek a szerepe.

Mely időponttól beszélhetünk magyarországi armenológiáról?

A magyarországi armenológia az erdélyi örmények jelenlétével kezdődik. Patrubány Lukács – erdélyi örmény származású tudós – a királyi magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen nyelvészetet és armenológiát tanított a két világháború között.
A második világháború idején és a szocialista évtizedek elején a budapesti örmény lelkészek, így Pungucz Antal és Kádár Dániel oktatták az örmény nyelvet ugyanitt. Schütz Ödön armenológus professzor tevékenysége tudományos szempontból kiemelkedő volt az ELTE Bölcsészkarán a szocializmus évtizedei alatt és a ’90-es években, aki mellett Szalmási Pál műfordító dolgozott. Tanítványai közül Vásáry István, Bagi Éva és Nagy Kornél szerzett doktori fokozatot. Ugyanakkor önálló örmény tanszék, illetve szak alapítása nem következett be.
1993 óta – ettől kezdve az örmény népcsoport előbb kisebbségként, majd nemzetiségként az országot alkotó etnikai csoportok közé került – megindulhatott a komolyabb kutatómunka.
A PPKE-n 2002 óta foglalkozunk az erdélyi örmények múltjával és kultúrájával. Konferenciákat rendeztünk, szakdolgozatok és doktori disszertációk születtek, tanulmánykötetek láttak napvilágot. Ez a munka Őze Sándor, a Történettudományi Intézet professzorának, jelenlegi intézetvezetőjének égisze alatt folyt. Ilyen előzményekre tekint vissza a 2016-os tanszékalapítás.

2013-ban átfogó kiállítást rendeztek az örmény nép történetéről a Budapesti Történeti Múzeumban.

Ennek én voltam a kurátora Pál Emese kolozsvári művészettörténésszel. 2012-ben diplomáciai feszültség alakult ki a „baltás gyilkosság” néven elhíresült eset miatt Örményország és Magyarország között. A kiállítás volt a sajnálatos esemény után az első, állami támogatással létrejött jelentős rendezvény a Kárpát-medencei örmény kultúráról. Az államközi kapcsolatok 2012 óta szünetelnek, kulturális téren azonban mindkét fél részéről jelentkezett az igény a kapcsolatok fenntartására. Intézményi szinten egyedül a PPKE kötött megállapodást örmény állami intézményekkel, így az Örmény Állami Pedagógiai Egyetemmel vagy az Örmény Nemzeti Könyvtárral, és azóta is elevenek a cserekapcsolatok. A kapcsolatok létrejöttében fontos szerepe volt annak, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem mint római katolikus egyházi felsőoktatási intézmény jelezte együttműködési szándékát az örmény intézmények felé, így kapott az együttműködés ötlete politikai támogatást Örményországban.

Armenia, Örményország. Az elnevezés régmúlt idők kultúrájára utal.

Örményül Hájásztán, latinul Armenia az ország neve, ez egyben jelöli a történelmi Örményországot is. A történeti földrajzi megjelölésbe ugyanis beletartozik Nyugat-Örményország, amely az egykori Oszmán Birodalom keleti területe volt, azaz a mai Anatólia Törökországban. Emellett a Dél-Kaukázus, a mai Örmény Köztársaság és Hegyi Karabah területével együttesen jelöli az örmények által történelmileg lakott területeket. Más megjelölést alkalmazva a Van-tó, az Urmia-tó és a Kaszpi-tenger közti területet ölelte fel Armenia. Ezen területek közül Nyugat-Örményország területén – vagyis az Oszmán Birodalomban – genocídium folyt az örmények ellen 1915-ben, így onnan teljes egészében eltűnt a történelmi örmény őslakosság.        Örményország ma területileg nagyjából megegyezik az Orosz Birodalom által meghódított dél-kaukázusi Örményországgal, amelyből aztán az 1917-es bolsevik hatalomátvétel után kivált Örményország, s néhány évig első Örmény Köztársaság néven működött, majd betagozódott a transzkaukázusi államalakulatba – amely Grúziát, Örményországot és Azerbajdzsánt foglalta magába –, s néhány év múlva a Szovjetunió részeként már Szovjet-Örményországként említették. A Szovjetunió felbomlása után ez a terület maradt meg önálló örmény államként.

dsc_0311-1.jpgAz elmondottakból kiderül, hogy az örményeknek is szembe kellett nézniük a maguk Trianonjával.

Igen, a történelmi területek közül igen sokat elveszítettek, én különösen két vonatkozást emelnék ki ezek közül. Az egyik Áni, a középkori főváros, amely 1001 templomáról volt híres, és a dicső örmény múltat szimbolizálja mindmáig, az örmények „Árpád-házá”-nak, a Bagratita-dinasztiának az uralmát. Áni ma gyakorlatilag egy szellemváros Törökország keleti részén. Az örmények ma is gyakran a határhoz mennek, hogy egy pillantást vethessenek múltjuk e kiemelkedő helyszínére. A leírásokból tudjuk, hogy csodálatos középkori katedrálisok emelkedtek a városban.
Az örmények másik nagy szívfájdalma az Ararát hegye. A Szovjetunió időszakában a török politika „panaszkodott” az egyik szovjet vezetőnek, hogy Szovjet-Örményország tagköztársaság címerében szerepel az Ararát hegye. Hogyan lehetséges ez, amikor az Ararát a Török Köztársaság területén található? És a Hold az önök területén van? – hangzott el kérdésként a válasz, utalva a török nemzeti címerre, amelyen kitüntetett helyen szerepel az égitest.
Az örmény állam címerében mindmáig szerepel az Ararát, jóllehet a hegy nem a területükön, hanem éppen a határ mellett, de már Törökországban emelkedik. A hagyomány szerint az örmények ősatyja, Haik Noénak volt a leszármazottja. Az örmény mitológiába és identitásba így került be szimbólumként az Ararát, ahol Noé bárkája szárazföldet talált.
A dél-kaukázusi Nahicseván ma Azerbajdzsánhoz tartozik. A régió – és egyben központi városának – neve azt jelenti, Noé első állomása, ahol kiszállt a bárkából. Az Ararát melletti kis provincia sokáig örmények által lakott volt, egészen a szovjet birodalom összeomlásáig, és a koraújkorban nagy számban éltek itt örmény katolikusok is, egy domonkos rendi missziónak köszönhetően.
Koraújkori, nyugat-európai térképeken számos olyan Paradicsom-ábrázolással találkozunk, ahol Ádám és Éva alakja mellett feltűnik az Ararát és Arménia. A közép-korban és a koraújkorban úgy képzelték el a nyugati tudósok, hogy Örményország és az Ararát a Paradicsom mellett helyezkedett el.

Az örmény múlt a kereszténység történetében ősi időkbe vezet.

Az örményeket tartjuk a világ legelső keresztény népének. Az örmény hagyomány ezt Krisztus után 301-hez köti, s ha ez nem is egészen pontos, mindenesetre feltételezhetően a 313-as konstantini fordulat előtti évekre tehető, Világosító Szent Gergely térítéséhez kapcsolva. A kereszténység ugyanakkor az örmény hagyományban már az első apostolok korában jelen volt, Bertalan és Tádé apostol térített az örmények között, s már az első században egyes örmény népcsoportok kereszténnyé váltak. Ennek alapján az ecsmiadzini örmény pátriárka Tádé apostollal kezdi a pátriárkai szék betöltőinek sorrendjét.
A legenda szerint Ecsmiadzin, az örmények „Vatikánja”, az a hely Jereván mellett, ahol az Egyszülött leszállt, s ma is a pátriárka – a katholikosz - székhelye. Jézus Krisztus ugyanis mennybemenetele után külön leszállt az örményekhez, hogy megalapítsa az örmény egyházat. Az örmény kereszténység történeti tényeihez tehát számos legendás elem társult.

Az örmény katolikus vallás hol helyezkedik el a kereszténység rendszerében? 

Amikor az örmények kereszténnyé váltak, a kereszténység még jóval ökumenikusabb jelleget öltött, mint ma. Az egységes keresztény közösségről a történelem során különböző egyházak váltak le. Így történt ez az örmények esetében is. Leválásukhoz hozzájárult, hogy képviselőik nem voltak jelen a khalkedoni zsinaton, mivel akkoriban éppen a perzsákkal háborúztak. Ehhez az eseményhez kapcsolódik Szent Vártán Mamikonjánnak, az avarayri ütközet (451) hősének a története, akiről nem lehet tudni, hogy valós történelmi személy volt-e. Mitikus alakja azonban nem egyedülálló egy nép történetében, talán hasonló a székely múltban feltűnő Csaba királyfiéhoz, mindkettő identitásképző funkcióval rendelkezik mind a mai napig.
Az örmény egyház tehát önállóan fejlődött, de nem az ortodox autokefál egyház részeként. Önálló nemzeti egyház lett, önálló liturgikus nyelvvel. A negyedik században lefordították a Bibliát, az írásbeliség és a kéziratok, később könyvek kultusza ezzel a bibliafordítással kezdődött.   

img.jpgTanításuk nincs ellentmondásban a kereszténység alapvető dogmatikai elveivel?

Önálló teológiai rendszerük mellett elsősorban saját egyházi hierarchiájuk, saját liturgiájuk említendő meg. Nem hasonlítanak a grúz egyházhoz, amely mára az ortodox autokefál egyház része, önálló pátriárkával. Az örmény apostoli egyház egy régi keleti egyház, hasonlóképpen a kopt vagy az etióp egyházhoz. Az örmény apostoli egyházra a katolikusok hosszú időn át eretnek egyházként tekintettek, olyan hitet valló népre, amelyet meg kell téríteni, vissza kell csatolni a katolikus egyházhoz. Ezt nevezzük egyházi uniós próbálkozásoknak. A Ferrara-firenzei zsinat a 15. században például kihirdette az örményekkel való uniót, de az örményeknek csak egy csoportja csatlakozott a római katolikus egyházhoz, az is csak ideiglenesen, jóllehet a zsinati dokumentumok a későbbi örmény-katolikus uniók teológiai alapját jelentették.
A Hitterjesztés Szent Kongregációja – a Propaganda Fide kongregáció – a 17. századtól a katolikus missziókat szervezte, tevékenységében fontos volt a keleti keresztény egyházak, köztük az örmény apostoli egyház misszionálása is. A katolikus közeledés egyre aktívabbá vált, ami odáig vezetett, hogy 1740-ben létrejött az első örmény katolikus – tehát Rómához kapcsolódó – patriarchátus. Ez mindmáig létezik, s valamennyi örmény katolikus pátriárka – székhelyük Libanon – a Bedros, azaz Péter nevet viseli, jelezve a Rómához való hűséget.  
Az örmény keresztény egyházat örmény apostoli egyháznak hívják, a Szent Tádétól való leszármazásra utalva. Nevezik örmény gregoriánus egyháznak is, emlékeztetve a Világosító Szent Gergely által közvetített kereszténységre. Ennek feje a katholikosz, aki Ecsmiadzinban székel.

Örményország vallási megosztottsága milyen képet mutat?

A lakosság szinte teljes mértékben az örmény apostoli – vagy más néven gregoriánus – egyházhoz tartozik. Rajtuk kívül az említett örmény katolikusokkal és örmény protestánsokkal is találkozunk, illetve újabban kisegyházak is megjelentek a posztszovjet államban.

Mikor kerültek örmény katolikusok Lengyelországba – Galíciába –, illetve Erdélybe?

Lembergbe már Nagy Kázmér idejében, a tizennegyedik században érkeztek örmény kereskedők. Örmény püspökük volt, de ekkor még az örmény apostoli egyházhoz tartoztak. A 17. században jött létre az örmény unió, amikor a lembergi püspök alávetette magát Rómának.

Ez a görögkatolikusok történetére emlékeztet.

Igen, sokban hasonlít a görögkatolikus unióhoz. Az erdélyi örmények uniójának hátterében – hasonlóan, mint a görögkatolikusoknál – egyfajta politikai emancipációs törekvés ismerhető fel: privilégiumokat, kereskedelmi kiváltságokat kaptak.

A tanszéken az örmény nyelv, az örmény kultúra és történelem kutatásával foglalkoznak.

Az örmény szak akkreditációjának „előszobájánál”, az utolsó lépcsőfoknál tartunk, már csak a miniszteri kihirdetésére várunk. Ugyanakkor a történelem MA szakon belül működik – a közművelődési és a Közép-Európa története specializáció mellett – az örmény specializáció. Angol nyelven folyik az oktatás, ez is jelzi, hogy a hallgatók nemcsak Magyarországról, hanem nemzetközi közegből is érkeznek. A tanszék ezen nemzetközi beágyazottságát segíti, hogy nálunk oktat Dr. Elke Hartmann oszmanista, a Hamburgi Egyetem professzora, aki szemeszterenként rendszeresen, több alkalommal tart órákat Budapesten. Dr. Lee Beaudoen történész a los angelesi UCLA egyetemről érkezett hozzánk.  Örményországban ugyancsak érdeklődnek a budapesti tanulmányi lehetőségek iránt, amelyet a Gulbenkian Alapítvány jelentős mértékben támogat. Ez az egyik legjelentősebb örmény alapítvány, és talán az egyik leggazdagabb magánalapítvány az Európai Unión belül, portugáliai székhellyel. Összesen közel 30.000 eurót kitevő ösztöndíjjal támogatja a programunkra érkező hallgatókat évente. Magyar hallgatóink közül többeket érdekel az örmény történelem és kultúra kutatása, az elmúlt időszakban szinte minden szemeszterben tudtunk Jerevánba küldeni hallgatókat. Az OTDK helyezések, szakdolgozati és doktori témák között is számos örmény vonatkozású kutatás van, legyen szó az erdélyi örményekről, az örmény diaszpóráról, az Oszmán Birodalom örményeiről vagy a posztszovjet Kaukázus világáról. A komoly kutatások számára pedig publikációs lehetőséget is biztosítunk: a L’Harmattan Kiadónál önálló tudományos könyvsorozatot indítottunk, Studia Armenologica Hungarica címmel. 

Mikor keltette fel érdeklődését az örmény nyelv és kultúra?

Még diákként sikerült bejutnom az erdélyi Erzsébetváros örmény katolikus könyvtárába, akkori tanárom, Őze Sándor professzor javaslatára. A könyvtár a tudományos kutatás előtt addig szinte teljesen ismeretlen volt, ez a mondhatni „felfedezés” motivált abban, hogy elmélyedjek az erdélyi örmények művelődéstörténetében, amivel korábban nem foglalkoztam. Történettudományi doktori dolgozatom témáját ezek után az örmény történelemből merítettem, így kerültem ki Halléba, ahol armenológiai intézet működik. Ez alatt az időszak alatt kértek fel a szomszédos Lipcsében, hogy a Közép-Kelet Európa Intézetben (GWZO) egy publikációs- és kutatóprojekt indításában tudományos munkatársként működjem közre „Örmények Közép-Európa kultúrájában és gazdaságában” címmel, amelyből eddig egy önálló tudományos könyvsorozat és három kiállítás nőtte ki magát.

Készítette: PPKE Kommunikáció/E.I.
Fotó: PPKE

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Címkék

AKTUÁLIS (114) ALUMNI (21) BTK (79) HITÉLET (10) HTK (6) INTERNATIONAL (1) ITK (22) JÁK (22) MOBILITÁSI PROGRAM (7) SPORT (2) TÁVOLLÉTI OKTATÁS (15) TUDOMÁNY (14) VÉLEMÉNY (8)