Pázmány Alumni: interjú Hajnáczky Tamással, a BTK egykori hallgatójával
„A kutatói lét, olyan, mint a versenysport”

hajnaczky_tamas.jpgHajnáczky Tamás tudatosan felépítve történész, szociológus, romológus, esélyegyenlőségi és kisebbségvédelmi igazgatási, valamint kisebbségpolitikai szakértő tanulmányokat is folytatott. Érdeklődése akkor fordult a magyarországi cigányság felé, amikor a tandíj fizetése miatt fizikai munkát végezve sok cigány származású emberrel dolgozott együtt. Több kiadványa, ismeretterjesztő és tanulmánykötete jelent meg, rangos folyóiratokban publikál, konferenciákon vesz részt. Már az egyetemi évei alatt egyértelmű volt számára, hogy kutatóként, valamint egyetemi oktatóként szeretne elhelyezkedni. 2016-ban a világ legrégebbi nemzetközi cigány kutató társaságának - Gypsy Lore Society - fiatal tudósok díját nyerte el.

Mikor kezdte el érdekelni a történelem és a szociológia világa?

Már gimnáziumi éveim alatt nagyon sok történelmi könyvet olvastam, ekkor határoztam el, hogy hadtörténelemmel, a határon túli magyarsággal, valamint a magyarországi szegénységgel szeretnék foglalkozni. Később fordult az érdeklődésem a magyarországi cigányság felé.

Hallgatóként több felsőoktatási intézményben megfordult, a történelem és a szociológia szakot is a Pázmányon végezte. Emlékszik még, hogy miért a Pázmányra jelentkezett? Akkoriban mi motiválta leginkább?

Az egyetem szellemisége és a piliscsabai campus. Csodálatos környezetben egy rendkívüli épületegyüttes.

Történész, szociológus, romológus, esélyegyenlőségi és kisebbségvédelmi igazgatási, valamint kisebbségpolitikai szakértő tanulmányokat is folytatott. Tudatos elhatározásnak, építkezésnek mondható mindezek elvégzése?

Az említett szakok elvégzése valóban egy tudatos építkezés volt, az alapozó tanulmányokat követően a szakok kiválasztásánál egyértelműen a specializálódásra törekedtem, amelyeken mélyebb ismereteket nyerhettem a cigányság szociológiai helyzetéről, néprajzáról, antropológiájáról és történelméről.

Milyen emlékezetes élményeket tudna felidézni a pázmányos évekből?

Évekig Piliscsabán laktam, ahol nagyon jó közösség alakult ki. Sok szakmai beszélgetés mellett persze a hajnalig tartó bulikat is meg kell említeni.

Melyik tanárt, módszert, vagy órát, vagy egyetemen szerzett impulzust emelné ki, ami segített Önnek szakmailag?

Farkas Zoltán bizantinológust, Tusor Péter egyháztörténészt, valamint Tóth Gergely statisztikust emelném ki. Igaz nem a jelenlegi szakterületemmel foglalkoztak, de sokat tanultam a tudományszemléletükből.

Tanulmányaiból mit tudott leginkább hasznosítani? Az egyetemen szerzett ismeretanyag máig segítségére tud lenni a karrierjében?

A szociológia és történelem BA szakokkal kapcsolatban leginkább azt emelném, hogy alapos, átfogó ismeretek szereztem a társadalomról és a magyarországi és egyetemes történelemről. Ami később jó alapot jelentett a specializálódáshoz. A magyarországi cigányság szociológiai helyzetéről és történelméről ismereteket nem tanultam az egyetemen, de ezt a hiányt önképzéssel pótoltam, míg felvételt nem nyertem azokra az egyetemekre (ELTE, PTE, BCE) és szakokra, amelyeken ez az oktatás részét képezte.

Hogyan indult pályája az egyetem elvégzését követően?

Már az egyetemi tanulmányaim utolsó évében államigazgatásban kezdtem el dolgozni szociális területen, valamint rövidesen a Károli Gáspár Református Egyetem cigányügyi referense és kutatója lettem. Továbbá felvételt nyertem az ELTE Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori iskolájába ösztöndíjas hallgatóként.

Már a szociológia alapképzésének szakdolgozatában is a cigánysággal foglalkozott (A cigányság társadalomtörténete a szocialista korszakban egy borsodi járás tükrében), így igen hosszú idő óta foglalkozik a témával és annak vizsgálatával. Hogyan és milyen okból került látóterébe, majd vált kutatási témájává a cigányság?

A több szak miatt tandíjat kellett fizetnem, mert csak egyet lehetett államin elvégezni. A tandíjat fizikai munkából szedtem össze, ahol sok cigány származású emberrel dolgoztam együtt. Az érdeklődésem emiatt fordult a magyarországi cigányság felé.

Több kiadványa, ismeretterjesztő és tanulmánykötete jelent meg, rangos folyóiratokban publikál, konferenciákon vesz részt. A kutatás és a tudományos világ már az egyetemi évei alatt is érdekelték?

Számomra már az egyetemi éveim alatt egyértelmű volt, hogy annak befejezését követően kutatóként, valamint egyetemi oktatóként szeretnék elhelyezkedni. Hallgatóként a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cigányság szocialista korszakbeli helyzetét tártam fel, valamint egy mikrokutatást végeztem a tibolddaróci barlanglakásokról. Ezekből több szakdolgozat, illetve magyar és angol nyelvű publikáció született. Továbbá ekkor már elkezdtem dolgozni az első kötetemen, ami a 2015-ben a Gondolat Kiadónál „Egyértelmű, hogy a cigányok nem tekinthetőek nemzetiségnek.” Cigánypolitika dokumentumokban 1956-1989 címmel látott napvilágot.

2016-ban a világ legrégebbi nemzetközi cigány kutató társaságának fiatal tudósok díját nyerte el. Hogyan érintette az elismerés és mit jelentett Önnek?

A Gypsy Lore Society díja egy nagyon fontos mérföldkőnek tekinthető, ugyanis emiatt keresett meg a társaság elnöke Elena Marushiakova, hogy dolgozzak velük a RomaInterbellum: Roma Civic Emancipation Between The Two World Wars című projektben. A nemzetközi kutatásban a magyarországi cigánysággal kapcsolatos részeket nekem kellett kidolgozni. A projekt miatt számos tanulmányom és forrásközlésem jelent meg, vagy fogadták el közlésre neves külföldi kiadók és folyóiratok. Továbbá szoros szakmai kapcsolatokat tudtam kiépíteni, ami miatt újabb és újabb kezdeményezésekbe, kutatásokba kerültem be.

Jelenleg min dolgozik?

A 20. században a magyarországi cigánytelepeket érintő rendeleti szabályozásról és a cigánytelep felszámolási programokról, kezdeményezésekről, elgondolásokról írók monográfiát. Továbbá Bura Károly cigányprímásnak, a Magyar Cigányzenészek Országos Egyesülete elnökének az életéről írók egy kismonográfiát, melyhez gazdag képmellékletet válogatok össze.

Milyen tervei vannak a jövőre nézve?

Esősorban a nemzetközi kutatásokra és szakmai együttműködésekre szeretnék összpontosítani. A témaválasztásaimnál már évek óta meghatározó szempont, hogy mi az, ami úgymond „eladható” külföldön.

Mit üzenne, mit tanácsolna a jelenlegi pázmányos hallgatóknak?

Messze nem az egyetem elvégzése a legnagyobb szakmai kihívás. A kutatói lét, olyan, mint a versenysport nem lehet elég korán elkezdeni rá a felkészülést.

Iskolák

ELTE TÁTK Szociológia Doktori Iskola
ELTE TÁTK Kisebbségpolitika MA
BCE KIK Esélyegyenlőségi kisebbségvédelem igazgatás szakirányú továbbképzési szak
PTE BTK Romológia BA
PPKE BTK Történelem BA
PPKE BTK Szociológia BA

 

Szakmai pálya

Kiemelt munkahelyek

2012  – 2015 Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet
2015 – 2016 Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal
2015 - Károli Gáspár Református Egyetem
2017 Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság
2018 –  Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért

Ösztöndíjak, pályázatok, díjak

2010/2011. I. ELTE TÁTK Tudományos ösztöndíj
2010/2011. II. ELTE TÁTK Tudományos ösztöndíj
2011/2012. I. ELTE TÁTK Tudományos ösztöndíj
2011/2012. II. ELTE TÁTK Tudományos ösztöndíj
2013-2016 ELTE TÁTK Doktori ösztöndíj
2014. Lakatos Menyhért Alapítvány – Új Egyenlítő cikkpályázat III. helyezés
2015. Nemzeti Kulturális Alap – alkotói támogatás
2016. DOSZ konferencia – politikatudományi alszekció I. helyezés
2016. Gypsy Lore Society Young Scholar’s Prize
2017. Nemzeti Kulturális Alap – alkotói támogatás
2018. Nemzeti Kulturális Alap – alkotói támogatás
2019. EMET – Roma Nemzetiségi Támogatások – könyvkiadási támogatás

2020. Roma Szervezetek a Felzárkózásért Szakmai Szövetség – Országos roma helytörténeti kutatóverseny – díjazott
2020. EMET – Roma Kulturális Támogatások – alkotói támogatás, könyvkiadási támogatás
2020. Nemzeti Kulturális Alap – alkotó támogatás

Kötetek

Hajnáczky Tamás (szerk.): „Egyértelmű, hogy a cigányok nem tekinthetőek nemzetiségnek.” Cigánypolitika dokumentumokban 1956-1989. Gondolat Kiadó, Budapest, 2015.
Hajnáczky Tamás – Szále László (szerk.): „Ne félj a tél meg fog gyötörni.” Válogatott írások szegénységről, cigányságról, kirekesztettségről. Magyarország Felfedezése – Gondolat Kiadó, Budapest, 2017.
Balogh-Ebner Márton – György Sándor – Hajnáczky Tamás (szerk.): Nem mindennapi történelem. Válogatás a Napi Történelmi Forrás szerzőinek írásaiból. Gondolat Kiadó, Budapest, 2017.
Hajnáczky Tamás (szerk.): Romológia 2017/13. sz. Cigánytelepek felszámolása és újratermel(őd)ése 1. PTE BTK NTI Romológia és Nevelésszociológia Tanszék, Pécs, 2017. 
Hajnáczky Tamás (szerk.): Romológia 2017/14. sz. Cigánytelepek felszámolása és újratermel(őd)ése 2. PTE BTK NTI Romológia és Nevelésszociológia Tanszék, Pécs, 2017. 
György Sándor – Hajnáczky Tamás – Kanyó Ferenc (szerk.): Történelmi útvesztők. Válogatás a Napi Történelmi Forrás szerzőinek írásaiból II. Gondolat Kiadó, Budapest, 2018.
Balogh-Ebner Márton – György Sándor – Hajnáczky Tamás (szerk.): Történelmi töredékek. Válogatás a Napi Történelmi Forrás szerzőinek írásaiból III. Gondolat Kiadó, Budapest, 2019.
Hajnáczky Tamás (szerk.): Magyar Cigányzenészek Országos Egyesülete. Cigányzenészek harca a két világháború közötti Magyarországon. Gondolat Kiadó, Budapest, 2019.
Hajnáczky Tamás (ed): It’s obvious that the Gypsies cannot be viewed as a nationality.  Documents concerning the Hungarian Socialist Workers’ Party’s Gypsy policí 1956-1989. L’ Harmattan, Paris, 2019.
Hajnáczky Tamás (szerk.): Magyar Czigányzenészek Egyesülete. Cigányzenészek mozgalma a boldog békeidők Magyarországán. Gondolat Kiadó, Budapest, 2020.

Hobbi

olvasás, kirándulás, kenuzás

Készítette: PPKE Kommunikáció/Kemény Mária
Fotó: Hajnáczky Tamás

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Címkék

AKTUÁLIS (114) ALUMNI (21) BTK (79) HITÉLET (10) HTK (6) INTERNATIONAL (1) ITK (22) JÁK (22) MOBILITÁSI PROGRAM (7) SPORT (2) TÁVOLLÉTI OKTATÁS (15) TUDOMÁNY (14) VÉLEMÉNY (8)