„There is never too much learning”
International students at Pázmány: Islam Athamneh (Jordan)


Islam Athamneh is from Jordan, he is a PhD student in Archaeology at Pázmány. He admired the work that Pázmány was conducting in the Levant. knowledge of his country and historical background is useful for his career, so he decided to choose Pázmány. His goal is to improve himself in order of gaining a better understanding of the world, and to be able to help those who are in need.

Please, tell us about yourself.

My name is Islam Athamneh, I am from Jordan, a country on the eastern bank of the river Jordan, I am a part of the Stipendium Hungaricum scholarship. Currently, I am a 2nd year PhD student in Archaeology at the Faculty of Humanities and Social Science, previously I graduated from PPCU with a master’s degree in Archaeology under the same scholarship program.

There are several universities in Hungary. Why did you choose to come to Hungary and to Pázmány?

A few years ago, a dear person of mine advised me to study abroad, at that time I was finishing my master degree at Hashemite university in Jordan, for an unknown reason I decided to do a second master not to go directly to the PhD, in spite the fact that some people encouraged me not to do so, but I was a bit stubborn and decided to follow my guts, and I never regret doing so.

During my search for scholarships I was informed about the stipendium Hungaricum scholarship, honestly, I was not familiar with Hungary, only a basic geographical, and historical knowledge, but after a bit of reading I told myself why not, it does look like a good adventure, I found in Pázmány the study major that suits me, although I am not much familiar with Hungarian universities, but later on I admired the work that Pázmány was conducting in the Levant, because Jordan shares a lot of history with Syria and Lebanon, and I knew that this will come handy for my career as it will also enrich my knowledge and historical background concerning my home country, thus, I decided to choose Pázmány, although I believe it is me who was privileged to be chosen by Pázmány.

What were your expectations? How do you like Pázmány Péter Catholic University? Do you enjoy studying here?

Honestly, I did not have a specific expectations per se, what I was seeking was a chance to improve myself academically and also to gain a new life experience, and I am glad to say I am very satisfied with the result of my experience in PPKE, I like the university everyone is very cooperative, and I do enjoy it here.

Can you mention a challenge you have faced at PPCU?

My challenge at first was in pushing myself to adapt to the new lifestyle that I am getting into, either it was academically or socially, currently, due to my previous stay in Hungary in doing my master’s I learned how to cope with the challenges that faced me at the beginning.

What are the biggest differences you see between the university experience here and in your home country?

There is a difference of course, maybe because I am indifferent age firstly and studying abroad is always a challenge by itself, but from a study wise I believe both universities were the same as the faculty and the teachers are very cooperative and helpful, and don’t hesitate a bit to help any of us, but maybe the difference is in the challenge that faces any abroad student at first but as I mentioned above I tried and succeed to improve myself and cope with those challenges

But in conclusion, each one has its methods, and they are both as good as it can be and provided me with a great experience.

What has your experience here helped you to gain and learn?

Improving my experience in speaking in front of an audience in a scientific environment, establishing a fruitful socialization with different nationalities.

What have you learnt about yourself during the time you spent at PPCU?

There is never too much learning, I realized there are no boundaries to limit my eagerness to learn, I became very fond of Hungarian history and enthused to learn it.

What would be your advice to your first year self?

Not to worry, it only becomes bitter before it turns better, things will get around eventually. Hungary is a good country with kind people.

What has Stipendium Hungaricum scholarship helped you to achieve?

To achieve a better understanding for myself, the experience of living abroad thought me a lot, as well as a better understanding for others, it also gave me the path to fulfill a dream, to achieve some of my life goals, Frankly, it helped me a lot.

How do you enjoy Hungary? What do you like the most? What was the most suprising thing?

I enjoy it quite fine I recently finished 3 years here, the most things I love, is the city of Esztergom where I decided to spend all my stay in Hungary in it, within my arrival I went to the dorm that is located there, honestly, I was still a fresh-minded abroad student that didn’t think about settling in Esztergom but, I was surprised how the love of this city grew on me, some of my friends started to nickname me “The Esztergomian”, I find it outstanding and filled with heritage, and culture and the people in Esztergom are very kind, Hence, I rented my apartment in Esztergom and decided to stay here until I finish my studies, and the most thing that calms me is a cup of coffee at the square of Esztergom or a sunset view from above the Basilica.

What were your first impressions here?

The beautiful landscapes that flow in harmony with the kindness of local people, I also became keenly enamored of the intangible cultural richness that awakens the senses while walking in the streets of Hungary.

Do you miss anything from your home country, from your hometown?

The morning cup of coffee with my mother, the short conversations at lunch with my father, my brothers, and my best friends who I cherish the enjoyment of their company, and the laughs we had, of course, many things also, any of us always remembers his roots and somehow we are connected to those small details that combined make a beautiful big picture of memories, which carries us in our worst darkest days.

Have you learned any Hungarian words yet?

Some basic words, simply: “kicsit beszélek magyarul”

What is a goal of yours?

To improve myself in order of gaining a better understanding of the world, and to reach a point where I will be able to help those who are in need, I think we as individuals can make a difference, it is on us to make a better world for tomorrow and as a person who is studying history I believe knowledge and science is the power to do so, and I hope to become a professor and in Pázmány and my previous university in Jordan, I had many role models to follow into this path.

What will you bring home from Hungary? What would be your message to students in your home country thinking about studying abroad?

Physically I will carry a lot of things, spending six years in Hungary will make me gain a lot of carriable belongings that I will take home, but the most important I think it will be the memories, and mind mementos that will live within me all my life, the experience, knowledge, and the great life rides I got here.

When I meet a younger friend or relative thinking about a new adventure I advise them to go for it, never hesitate, and seize the opportunity and learn from it and make memories because I always tell this to those who are close to me ”Life is an empty book handed to us when we were born, our actions will lead to the memories that will be forever written into its pages, thus, make your book worth reading, fill it with love, joy and laughs”.


Islam Athamneh Jordániából származik, a Pázmány régész doktorandusz hallgatója. Csodálta azt a munkát, amelyet a Pázmány végzett keleten. Hazájával kapcsolatos ismereteket és történelmi hátteret hasznosnak gondolja karrierje szempontjából, ezért döntött úgy, hogy a Pázmányt választja. Célja, hogy fejlessze magát a világ jobb megértse érdekében, és hogy a rászorulókon segítsen.

Kérem, röviden mutatkozzon be.

A nevem Islam Athamneh, a Jordán folyó keleti partján fekvő Jordániából származom és Stipendium Hungaricum ösztöndíjas vagyok. Jelenleg a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar régész doktorandusz hallgatója vagyok, korábban ugyanennek az ösztöndíjprogramnak köszönhetően régész mesterszakos diplomát szereztem a Pázmányon.

Számos egyetem van Magyarországon, miért döntött úgy, hogy ide jön, miért a Pázmányt választotta?

Néhány évvel ezelőtt egy kedves ismerősöm azt tanácsolta, hogy tanuljak külföldön, akkoriban a jordániai Hasemite Egyetemen végeztem a mesterképzésemet. Valamilyen oknál fogva úgy döntöttem, hogy második mesterképzést is végzek, nem egyből doktori képzésre megyek, annak ellenére, hogy néhányan arra biztattak, hogy ne ezt tegyem, de kissé makacs voltam és úgy döntöttem, hogy követem az érzéseimet, amit soha nem bántam meg.

Ösztöndíjak után kutatva találtam rá a Stipendium Hungaricum programra, őszintén szólva, nem ismertem Magyarországot, csak földrajzi és történelmi alapismereteim voltak, de egy kis olvasás után azt mondtam magamnak, hogy miért is ne, jó kalandnak tűnik. A Pázmányon megtaláltam a számomra megfelelő szakot, bár nem nagyon ismerem a magyar egyetemeket, de később csodáltam azt a munkát, amelyet a Pázmány végzett keleten, mert Jordánia osztozik történelmében Szíriával és Libanonnal, és tudtam, hogy ez hasznos lesz a karrierem szempontjából, mivel gazdagítja a hazámmal kapcsolatos ismereteimet és történelmi hátteremet is, ezért úgy döntöttem, hogy a Pázmányt választom. Habár úgy gondolom, hogy számomra megtiszteltetés, hogy a Pázmány választott engem.

Mik voltak az elvárásai? Hogy tetszik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem? Szeret itt tanulni?

Őszintén szólva, nem voltak külön elvárásaim, arra törekedtem, hogy esélyt kapjak arra, hogy akadémiailag fejlesszem magma és új élettapasztalatokat szerezhessek, és örömmel mondhatom, hogy nagyon elégedett vagyok a Pázmányon szerzett tapasztalataimmal. Szeretem, hogy az egyetemen mindenki nagyon együttműködő, és nagyon élvezem az ittlétemet.

Tudna mondani egy kihívást, amellyel a Pázmányon szembesült?

Először az volt a kihívás, hogy rábírjam magam arra, hogy alkalmazkodjak az új életmódhoz, amit kezdek megszokni, akár akadémiai, akár társadalmi szempontból. A korábbi magyarországi tartózkodásomnak köszönhető, hogy mesterképzésem során megtanultam kezelni azokat a kihívásokat, amelyekkel szembesültem az elején.

Melyek a legnagyobb különbségek az itteni és az otthoni egyetemi élet között?

Természetesen van különbség, talán azért, mert először is közömbös vagyok, és a külföldön tanulás önmagában mindig kihívást jelent, de tanulmányaim alapján úgy gondolom, hogy mindkét egyetem tantestülete azonos és a tanárok nagyon együttműködőek és segítőkészek, és nem haboznak, hogy segítsenek valamelyikünkön. De talán a különbség abban a kihívásban rejlik, amellyel a külföldi hallgatók először szembesülnek. De ahogy fentebb említettem, megpróbáltam és sikerül javítani önmagamon és megbirkózni ezekkel a kihívásokkal.

Összefoglalva elmondhatom, hogy mindegyiknek megvannak a maga módszerei és mindkettő olyan jó, amilyen csak lehet és nagyszerű élményt nyújtott számomra.

Az itteni tapasztalata mit tanított Önnek?

Közönség előtt tudományos környezetben való beszéd tapasztalatainak javítása, gyümölcsöző kapcsolat kialakítása különböző nemzetiségekkel.

Mit tanult önmagáról a Pázmányon töltött idő alatt?

Soha nincs túl sok tanulás, rájöttem, hogy nincsenek határok, amelyek korlátoznák a tanulási kedvemet, nagyon megszerettem a magyar történelmet, és lelkesedtem, hogy megtanuljam.

Mi lenne a tanácsa az elsőéves önmagának?

Ne aggódj, keserűbb lesz, mielőtt jobbra fordulna, a dolgok végül megoldódnak. Magyarország jó ország, kedves emberekkel.

Mit segített elérni a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram?

Ahhoz, hogy jobban megértsem magam, a külföldön töltött tapasztalatok sokat tanítottak és jobban megértettem másokat is, ez utat adott egy álom megvalósításához, életcéljaim eléréséhez. Őszintén szólva, nagyon segített nekem.

Hogy tetszett Magyarország? Mit szeretett a legjobban? Mi volt a legmeglepőbb?

Nagyon élvezem, 3 éve vagyok itt, a legjobb dolog, amit szeretek, az Esztergom városa. Úgy döntöttem, hogy minden magyarországi tartózkodásomat itt töltöm, érkezésemkor elmentem a ott található kollégiumba, őszintén szólva, még friss gondolkodású külföldi hallgató voltam, aki nem gondolkodott Esztergomban való letelepedésen, de meglepődtem, hogy a város iránti szeretetem nőtt. Néhány barátom “esztergomi” néven elkezdett becézni, nagyon kiemelkedőnek és örökséggel telinek gondolom, és a kultúra, valamint az esztergomi emberek nagyon kedvesek. Ezért bérelek lakást Esztergomban, és úgy döntöttem, hogy itt maradok, amíg be nem fejezem a tanulmányaimat. Ami a legjobban megnyugtat, az egy csésze kávé Esztergom terén vagy a Bazilika fölötti naplemente látványa.

Mi volt az első benyomása itt?

A gyönyörű tájak, amelyek összhangban vannak a helyi emberek kedvességével, kifejezetten rajongok azért a szellemi kulturális gazdaságnak, amely felébreszti az érzékeket, miközben Magyarország utcáin sétálok.

Hiányzott valami a hazájából, a szülővárosából?

A reggeli kávé édesanyámmal, az ebédkor folytatott rövid beszélgetések édesapámmal, a testvéreimmel és a legjobb barátaimmal, akikek a társasága nagy örömmel tölt el, és a nevetések. Természetesen sok minden más is hiányzik, bárki közülünk emlékszik a gyökereire, és valahogy összekapcsolódunk azokkal az apró részletekkel, amelyek együttesen alkotnak gyönyörű, nagy emlékképeket, amelyeket a legsötétebb napjainkban is magunkban hordozunk.

Sikerült megtanulnia valamilyen magyar szót?

Néhány alapvető szót, egyszerűen: “kicsit beszélek magyarul”.

Milyen céljai vannak?

Hogy fejlesszem magam a világ jobb megértése érdekében és eljussak egy olyan pontra, ahol képes leszek segíteni a rászorulókon. Azt gondolom, hogy mi egyének képesek vagyunk változtatni, rajtunk múlik, hogy jobb világot alkossunk a holnapnak, és mint történelmet tanuló ember, úgy gondolom, hogy a tudás és a tudomány a hatalom erre, és remélem, hogy professzor leszek. A Pázmányon és az előző jordániai egyetemen is sok példaképem volt, akiket követek ezen az úton.

Mit vitt haza Magyarországról? Mit üzenne a hazájában élő diákoknak a külföldi tanulmányokról?

Fizikailag sok mindent haza fogok vinni, hat évet Magyarországon töltve rengeteg dolgot szerzek majd, amit magammal viszek, de a legfontosabbak azt gondolom, hogy az emlékek, és gondolati emlékek, amelyek bennem fognak élni életem során, a tapasztalat, a tudás és az a nagyszerű életút, amelyet itt szereztem.

Amikor találkozom egy fiatalabb barátommal, rokonnal, akik egy új kalandra gondolnak, azt tanácsolom nekik, hogy menjenek, soha ne habozzanak, ragadják meg az alkalmat, tanuljanak belőle és emlékezzenek.

Készítette: PPKE Kommunikáció/Kemény Mária
Fotó: Islam Athamneh

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

süti beállítások módosítása