Egyre népszerűbbek a Pázmány mesterképzései
Több mint 10 százalékkal nőtt a jelentkezők száma

komaromilaszlo_1.jpgAz idei és a tavalyi adatok összevetésénél 2021. márciusi előzetes jelentkezési adatok, valamint a 2020. évi általános felvételi eljárás eredményei képezik az összehasonlítás alapját, mindkettőnél a felvi.hu oldalon közölt statisztikák alapulvételével. A Hittudományi Karunk (HTK) képzéseit az alábbi kimutatás nem tartalmazza, mivel azokról nem érhető el az összehasonlításhoz alapul vehető statisztika a felvi.hu oldalon.

Egyetemünk (osztott) mesterképzéseire 2021-ben 1.324-en jelentkeztek (ebből 332-en első helyen). A karok szerinti megoszlás a következő: Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (BTK): 1276 (ebből 311 első helyen), Információs Technológiai és Bionikai Kar (ITK): 48 (ebből 21 első helyen). Tavaly az általános felvételi eljárásban (tehát pótfelvételi nélkül) 1.190 volt a jelentkezők száma (ebből 333 első helyen). A jelentkezők száma tehát mintegy 11%-kal nőtt ezen a képzési szinten, a növekmény a BTK-n jelentkezik.

Egyetemünk osztatlan mesterképzéseire 2021-ben 3.358 jelentkezést nyújtottak be (ebből 889-et első helyen). A karok szerinti megoszlás a következő: BTK: 277 (ebből 66 első helyen), Jog- és Államtudományi Kar (JÁK): 3.081 (ebből 823 első helyen). Tavaly az általános felvételi eljárásban (tehát pótfelvételi nélkül) 3.893 volt az osztatlan mesterképzésre benyújtott jelentkezések száma (ebből 1.091 első helyen). Ez mintegy 14%-os csökkenést jelentene a jelentkezések számánál. A csökkenés azonban látszólagos. Figyelembe kell ugyanis venni, hogy az osztatlan jogászképzésben ponthatártól függetlenül központilag meghatározott az állami ösztöndíjas képzésre felvehető hallgatók száma, amely jogászképzést folytató karonként legfeljebb 80 fő lehet, a nappali és a levelező munkarendű képzést egyaránt beleszámítva. Mivel a JÁK a 2021-es felvételi eljárásban a szigorú korlátra tekintettel már nem hirdet meg levelező jogászképzést állami ösztöndíjas formában (mind a 80 állami ösztöndíjas helyet a nappali képzésre csoportosítja), a tavalyi adatokkal való összevetésnél reálisabb képet kapunk, ha a tavaly e képzésre benyújtott jelentkezéseket (647 jelentkezés, ebből 368 első helyen) figyelmen kívül hagyjuk. Így a JÁK esetében az állami ösztöndíjas levelezős jogászképzés figyelmen kívül hagyásával 2.953 tavalyi jelentkezés (ebből 650 első helyes) áll szemben az idei 3.081 jelentkezéssel (ebből 823 első helyes). Intézményi szinten pedig a tavalyi 3.246 jelentkezéshez képest (melyből 723 első helyes) idén 3.358 jelentkezésről tudunk (ebből 889 első helyes). A jelentkezések számában ez 3,5%-os növekedés, amely – a korrekciót követően – a JÁK-nál jelentkezik.

Arról pontos adatokkal nem rendelkezünk, hogy rögtön az alapdiploma után vagy 1-2 évvel később jelentkeznek a hallgatók mesterképzésre, de néhány megállapítás tehető. Általánosságban arról van mérésen alapuló információnk, hogy az éppen végzős alapszakos hallgatók milyen arányban kívánják a képzés végeztével mesterszakon folytatni tanulmányaikat. Erre nézve a 2020. évi hallgatói motivációs vizsgálat közel kétharmados, 63,3%-os arányt mutatott. Kari megoszlásban az látszik, hogy leginkább a BTK végzős alapszakos hallgatói kívánják mesterszakon folytatni tanulmányaikat (70,4%), míg a többi kar esetében ez az arány alacsonyabb. Az is megállapítható, hogy a nappali munkarendben tanulók jellemzően magasabb arányban kívánnak továbbtanulni, mint a levelezők.

A konkrétabb válasz a képzéstől magától is függ. A klasszikus bölcsész szakokon (pl. magyar, történelem, modern filológiai képzések) inkább az a tendencia figyelhető meg, hogy a munkaerőpiacon már megállapodott érdeklődők térnek vissza a képzésbe, különösen levelező munkarendben. A pszichológia mesterképzésen és a társadalomtudományi képzések többségénél azonban a többség közvetlenül az alapképzés után folytatja tanulmányait mesterképzésben.

A BTK-n a legnépszerűbb mesterképzések közé tartoznak a pszichológia, a fordító- és tolmács, a kommunikáció- és médiatudomány, valamint a nemzetközi tanulmányok mesterszakok. A JÁK-on töretlen népszerűségnek örvend a jogász osztatlan mesterképzési szak. Az ITK angol nyelvű info-bionika mérnöki és mérnökinformatikus mesterképzései is stabil érdeklődéssel számolhatnak. A kisebb érdeklődést kiváltó képzések elindításáról csak a pontosabb nyári adatok fényében születik majd döntés.

A többciklusú képzési rendszer, illetve a tanárképzés osztatlan formájának visszaállítása nehéz helyzetbe hozta a klasszikus bölcsész szakok – például a fentebb már említett magyar, történelem és a modern filológiai képzések – mesterképzéseit, mivel a tanárképzés és a munkaerőpiac együttes elszívó hatásával kell folyamatosan megküzdeniük. Egyetemünk arra törekszik, hogy képzési struktúránk egyszerre legyen képes rugalmasan alkalmazkodni a változó körülményekhez és a jelentkezői igényekhez, valamint megőrizni azokat az értékeket, amelyek a bölcsészképzés legnemesebb hagyományaihoz kapcsolódnak.

Új mesterképzésünk például az először tavaly meghirdetett Közép-Európa tanulmányok, illetve a politikatudomány mesterképzés idén angol nyelven is meghirdetett képzése. A képzések elindításáról nyáron születik döntés.

Szöveg: Dr. Komáromi László, oktatási rektorhelyettes
Fotó: PPKE

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Címkék

AKTUÁLIS (298) ALUMNI (57) BTK (159) HITÉLET (13) HTK (22) INTERNATIONAL (25) ITK (52) JÁK (52) MOBILITÁSI PROGRAM (7) PPCUFHSS (14) PPCUFITB (11) SPORT (15) TÁVOLLÉTI OKTATÁS (15) TUDOMÁNY (41) VÉLEMÉNY (8) ZENE (2)
süti beállítások módosítása