Bérces László és Bérces Viktor elsődleges célja a jogász, illetőleg igazságügyi igazgatási szakos hallgatók ismereteinek bővítése a bírósági eljárások során felmerülő ügyviteli kérdések tekintetében. Mivel a témába illeszkedő monográfiák, illetőleg tankönyvek száma csekélynek mondható, ezért a szerzők bíznak abban, hogy e munka hiánypótló jellegűnek bizonyul az egyetemi felsőoktatásban, a tantárgyi előadások, a szemináriumi foglalkozások, illetőleg a speciálkollégiumok esetében is.
Édesapjával együtt szerkesztette a kötetet, Hogyan képzeljük el a munkafolyamatot? Hogyan osztották fel egymás között az egységeket?
Egy tankönyv megírása esetén először azt kell tisztázni, hogy milyen jogszabályok alapulvételével írjuk meg az egyes fejezeteket. Ezt követően kerül sor az egyes rész-egységek felosztására.
A bírósági ügyvitel rendkívül szerteágazó matéria, sokszor még a bírák sem tudják követni a teljes joganyagot. Emiatt külön időt szenteltünk arra, hogy először valamennyi fejezetet közösen megbeszéljünk, majd ezt követően osztottuk fel egymás között azt, hogy ki melyik egységet részletezi a szükséges terjedelemben.
Hol helyezkedik el a tankönyv a jelenlegi jogi oktatási környezetben?
Véleményünk szerint mindenképpen hiánypótló jellegű műről van szó, mivel jelenleg egyik jogi karon sincs a hatályos joganyagon alapuló bírósági ügyvitel tankönyv. Jóllehet, közös munkánk elsősorban az igazságügyi igazgatási szakosoknak íródott, azonban úgy véljük, hogy a joghallgatók, sőt a bíróságon dolgozók számára is rendkívül hasznos lehet. Mindez abból következik, hogy nem vázlatszerüen, hanem igen részletesen, már-már monografikus jelleggel dolgozza fel a kérdéses témaköröket.
A mai digitális világban hogyan vonhatók be a fiatalok a jog rejtelmeibe, mélységeibe?
A jelenlegi helyzet kétségtelenül új feladatokat generált az egyetemi oktatók számára. A személyes jelenléten alapuló oktatás mindenképpen hatékonyabb, hiszen a kommunikáció is sokkal gördülékenyebb, gyors kérdésekre gyors válaszok érkeznek. Ennek ellenére azt valljuk, hogy a jogi gondolkodásmód a virtuális térben is fejleszthető, ehhez azonban arra van szükség, hogy a diákokat ellássuk olyan internetes anyagokkal, amelyek alapján képesek befogadni a vizsgák abszolválásához szükséges alapvető ismereteket.
Önök szerint kit tekinthetünk jó jogásznak? Hogyan lehet ezt elmagyaráznia frissen felvett hallgatóknak? Illetve mit tanácsolnak azoknak, akik még csak most kezdik ezt a pályát?
A „jó jogász” mindenképpen érdeklődő típus, nyitott az újdonságokra, folyamatosan figyelemmel kíséri a jogszabályi változásokat és – adott esetben – képes arra is, hogy felülbírálja korábbi álláspontját. A hangsúlyt a dinamizmusban és a rugalmasságban látjuk. A jogszabályok teljeskörű elsajátítása egyébként lehetetlen feladat, mindazonáltal a jogi egyetemen meg kell tanítanunk a hallgatókat arra, hogy a hatályos joganyagban milyen módon lehet kiigazodni és azt is el kell magyaráznunk, hogy egy konkrét jogi problémára hol kell keresni az adekvát jogi választ.
Mi a magunk részéről minden órát azzal kezdünk, hogy nem „magolni kell”, hanem gondolkodni. Ha ezt megérti a diák, akkor valójában felfedezi a pálya „szépségét” is.
Megjegyeznénk, hogy a gyakorló jogászi pálya keretei mára sok tekintetben megváltoztak. Gyakorlatilag állandósult az elektronikus ügykezelés, a személyes jelenléten alapuló meghallgatásokat, tárgyalásokat egyre inkább kerülni kívánja a jogalkotó. Ennél fogva az informatikai alapú készségek fejlesztésére legalább akkora hangsúlyt kell fektetni, mint a szóbeli kommunikációra fókuszáló oktatásra.
A jegyzet összefoglalójában olvasható, hogy egy komplex jogi jelenségről van szó. Ennek fényében terveznek több hasonló kötet is megjelentetni esetleg a jövőben?
Igen, 2021 szeptemberében három hasonló tankönyvünk is meg fog jelenni: 1. Közjegyzői jog és ügyvitel, 2. Ügyvédi jog és ügyvitel, valamint 3. Határozatszerkesztés címmel. Ezek a tankönyvek a BA (igazságügyi) szakon szintén kötelező irodalomként fognak szerepelni, s mivel e tárgyak esetében tárgyjegyzők vagyunk, ezért fontosnak tartottuk önálló tankönyvek megírását. E művek szintén átfogó jellegűek, bízunk abban, hogy a joghallgatók is hasznukat veszik majd akár a vizsgákra való felkészülés, akár a szakdolgozatok megírása tekintetében.
Készítette: PPKE Kommunikáció/Hevér Kinga Szilvia
Fotó: Bérces Viktor
