Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak Budapest ad otthont szeptember 13 – 20. között. A szervezőbizottság főtitkára, Fábry Kornél atya a kongresszus lényegéről és az előkészületekről tartott előadást az egyetemen március 3-án.

Eucharisztia – sokan talán nincsenek is tisztában ennek a szónak a jelentésével, esetleg még a keresztények közül sem, kezdte közvetlen hangú ismertetését Kornél atya. „Nem is olyan könnyű megérteni, mert az Eucharisztia nem fordítható le egyetlen szóval; egyszerre jelenti a hálaadást, a szentmisét, az Oltáriszentséget, ráadásul hittitokról van szó, ahogyan a szentmisében is mondjuk: íme, hitünk szent titka.”

   Az eucharisztikus kongresszus, folytatta, „hatalmas találkozó, ezért is hirdetjük úgy: találkozz Jézussal Budapesten (is), aki azt mondta János evangéliumának 6. fejezetében: »…aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, s feltámasztom az utolsó napon. A testem ugyanis valóságos étel, s a vérem valóságos ital. Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad, én meg benne. Engem az élő Atya küldött, s általa élek. Így az is élni fog általam, aki engem eszik. Ez a mennyből alászállott kenyér nem olyan, mint az, amelyet atyáitok ettek és meghaltak. Aki ezt a kenyeret eszi, az örökké él.« Nem kell tehát feltalálni az örök élet gyógyszerét vagy elixírjét, hiszen Jézusban eljött közénk.”

   Az eucharisztikus kongresszus világméretű ünnepségsorozat az Eucharisztia tiszteletének és szeretetének elmélyítésére. „Szeretnénk hittitkunkat ez alkalommal is a világ elé tárni, másrészt tanúságot tenni az Egyház részéről.” Kornél atya emlékeztetett Ferenc pápa szavaira: az Egyház lépjen ki a templom falai közül, hiszen Jézus az Egyházat evangelizációra, misszióra alapította, azért, hogy Isten országa mindinkább elterjedjen a Földön. „Az Egyház legfőbb célja, hogy összegyűjtse mindazokat, akik Istennél megtalálják a bűnbocsánatot, az irgalmat, és vigyük el Krisztus örömhírét, hogy mindenkinek szól a meghívása.”

   Magyarországon Szent István király halálának kilencszáz éves évfordulóján, 1938-ban már rendeztek nemzetközi eucharisztikus kongresszust (akkori elnevezéssel Eucharisztikus Világkongresszust.) Félmillióan vettek részt rajta, ötvenezren külföldről érkeztek, annak ellenére, hogy a nemzetiszocialista német diktátor megtiltotta a németeknek és az osztrákoknak a részvételt.

1938-ban eucharisztikus hajó vitte körbe a Dunán az Oltáriszentséget, nyolc másik hajó kíséretében. Eugenio Pacelli bíboros államtitkár, a későbbi XII. Piusz pápa volt a pápai legátus. A régi fényképeken jól látszik a Citadellán emelkedő hatalmas fénykereszt a kongresszus ideje alatt. A Lánchíd erre az alkalomra kapta ma is látható díszkivilágítását, a fényfüzért, a pilléreken világoló eucharisztikus szimbólumot időközben megszüntették… Ekkor nyerte el mai formáját a Hősök tere, s adott helyet a közös szentmisének – mint ahogyan a mostani kongresszus záró liturgiájára is itt kerül sor – a legújabb hírek szerint Ferenc pápa részvételével.

„1938-ban még másféle képet mutatott a magyar társadalom. A népegyházi gyakorlatnak megfelelően az emberek mindennapjaihoz hozzátartozott a vallásgyakorlás. Mutatja ezt, hogy háromezer rendőr részvételével külön szentmisét tartottak számukra, a férfiak szentségimádásán pedig százötvenezren vettek részt.”

 A kongresszus története 1874-ig tekinthet vissza. Egy francia hölgy, a korábban apácának készült Émilie-Marie Tamisier úgy gondolta, az egyre inkább szekularizálódó Franciaországban is „van mondanivalója az Egyháznak”. Ezért évente zarándoklatot szervezett az Eucharisztia tiszteletének jegyében. A végén már ötvenezren csatlakoztak hozzá. 1881-ben Lille-ben kialakult a későbbi kongresszusokat jellemző tanítás, a tanúságtétel és a körmenetet.

A kongresszust már nemcsak francia nyelvterületen, hanem azon kívül is megtartották. A Jeruzsálemben 1893-ban rendezett kongresszusra legátust küldött a pápa, majd Szent X. Piusz pápa Rómában látta vendégül az Eucharisztia tisztelőit 1905-ben. A kongresszusokat kezdetben évente tartották, „néha a történelem közbeszólt, és kénytelenek voltak elhalasztani, mára pedig kialakult rend szerint négy évente rendezik meg, egyszer Európában, majd valamelyik másik földrészen felváltva”. Legutóbb, 2016-ban a Fülöp-szigeteki Cebuban több millió ember részvételével találkoztak az Eucharisztia tisztelői, akiknek igénye, hogy – Kornél atya szavaival – „online kapcsolatban legyenek Krisztussal”.  

   A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus célja „Isten dicsőítése, őt helyezni a középpontba, őt imádni az Oltáriszentségben. Szeretnénk megerősíteni a katolikus hitét.” Kornél atya egy franciaországi felmérésre utalt, amely szerint a templomba járóknak csak mintegy a fele hiszi, hogy Jézus valóságosan jelen van az Eucharisztiában, az Oltáriszentségben. Csakhogy akkor, tette fel a kérdést, miért térdel le a másik fele? „Ha nem hiszi, akkor bálványimádást végez egy kenyér előtt.” Észak-Amerikában „még siralmasabb volt a hasonló felmérés eredménye”.

A főtitkár eljátszott a gondolattal: vajon hogyan reagálnának a járókelők, „ha kimennénk egy mini monstranciával, és megszólítanánk az embereket: itt a világ teremtője és megváltója! Hányan tekintenének ránk finoman fogalmazva furcsán? Pedig ez hitünk szent titka! Mi hisszük, hogy Jézus jelen van az átváltoztatott ostyában. Erről szólnak majd a délelőtti előadások a kongresszuson. A tanúságtételek pedig Isten szeretetéről, aki nemcsak megteremtette a világot és emberré lett, majd meghalt a bűneinkért és feltámadt, hanem közöttünk maradt az Oltáriszentségben. A kongresszus célja az evangelizáció, amelynek leginkább szembetűnő eseménye az Erdő Péter bíboros vezetésével a Kossuth téren és remélhetően Ferenc pápa celebrálásával a Hősök terén bemutatott szentmise és a gyertyás, fáklyás körmenet lesz.” 

   A nyitó szentmisére eddig négyezer elsőáldozó jelentkezett. Hatszáz tagú gyermekkórus szolgál majd a liturgián, amely egyben a katolikus iskolák tanév eleji Veni Sanctéja lesz. 

   A főelőadások és tanúságtételek helyszíne a Hungexpo területe. „Minden nap tizenötezer embert látunk vendégül az A csarnokban. A program reggel ¾ 9-kor laudessel kezdődik, majd katekézis hangzik el a világ minden tájáról érkező bíborosoktól, ezt követik a tanúságtételek különböző országokból, köztük Áder János köztársasági elnök is elmondja katolikus hitéről a gondolatait.” A szentmise és az ebéd után délután négy fakultációban folytatódik a lelki program. A családok napjára a Margitszigeten kerül sor, és meghirdették az országos ministránstalálkozót, amelyre néhány ezer fiatalt várnak.

   A kongresszust mintegy száz kulturális program egészíti ki. A szereplők között találjuk a 100 tagú cigányzenekart, a Csík Zenekart, a Szent Efrém Kórust, Ákost, fellép a moszkvai patriarchátus kórusa, eucharisztikus szimfónia hangzik fel a Müpában. „Minden igényre igyekszünk tekintettel lenni.”

   Nyolcvan országból hatvanezren jelezték eddig részvételi szándékukat. A budapesti plébániák egy része is aktívan bekapcsolódik a különböző nyelvű csoportok programjaiba, a vendéglátásba.

   Kornél atya négy pontban foglalta össze, mivel segíthetjük a kongresszus sikerét: imával, ha személyes és folyamatos kapcsolatban maradunk Krisztussal, rendszeresen és aktívan részt veszünk szentmisén, és tanúságtevő, hiteles keresztény életet élünk. „Mindannyian – papok és világiak – Krisztus reklámjai vagyunk.” Teréz anya így fogalmazott: „Töltsetek annyi időt az Oltáriszentség előtt, amennyit csak lehet, és ő be fog tölteni hatalmával és erejével.” Szent II. János Pál pápa üzenete pedig így hangzik: „Az Eucharisztia a harmadik évezred fénye és élete.”

Írta: PPKE Kommunikáció/E.I.
Fotó: PPKE

Nézzétek meg, mit üzen nektek Fábry Kornél atya!