Európában szinte egyedülálló szakirányú továbbképzést indít a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kara 2020. szeptemberétől. A két féléves kurzus teljesítése után az egyetem végbizonyítványt állít ki. A jelentkezéshez legalább BSc szintű – a molekuláris biológiai ismeretekhez kötődő – ismeretanyag szükséges, s ha az egyetem úgy ítéli meg, a különböző végzettségű és szakmájú jelentkezőkkel tájékozódó beszélgetést folytat. A továbbképzés önköltséges, ennek összege megfelel a nemzetközi árszínvonalnak. Kreditenként 100 euró, félévenként egymillió forint.  

   A szakirányú továbbképzést az egyetem az online bioinformatikai oktatásra specializálódott finn céggel, a HiDucator Ltd-vel  közösen végzi – mondja Gáspári Zoltán docens, a képzés felelőse. „A HiDucator technikai hátteret, szakértői segítséget nyújt nekünk ahhoz, hogy az oktatást magas színvonalon el tudjuk látni.”

   A jelentkezőktől tehát molekuláris biológiai ismereteket várnak el, erre épül ugyanis a megszerezhető ismeretanyag. Rendkívül piacképes területen nyújtanak képzést a hallgatóknak. Ma ugyanis számos biológiai adatot generáló és feldolgozó cég, valamint kutatóhely működik a világon, amelyek igénylik azokat a szakembereket, akik a nagy mennyiségben rendelkezésre álló adatokat rendszerezni, kezelni és értelmezni tudják.

   A képzés távoktatási – online – módon folyik, ennek sajátosságai a mostani helyzetben aligha szorulnak magyarázatra. A képzés ennek megfelelően nemcsak Magyarországról, hanem a világ bármely pontjáról elérhető. Ezt szolgálja az angol nyelvű oktatás is.

   Az egyes tantárgyakon belül a hallgatók maguk határozzák meg időbeosztásukat. Nincs olyan kötöttség, hogy a hallgatónak adott időpontban a gép előtt kell ülnie. „Az egyetem modulokban küldi a tananyagokat, jól definiált határidőkkel, ezen belül a hallgató maga osztja be, milyen ütemben kíván haladni. Ilyen módon is a távoktatás előnyét igyekszünk érvényesíteni.”

   Mivel foglalkozik közelebbről a továbbképzés? „A résztvevő megismerkedik a korszerű molekuláris biológiai vizsgálatok során kapott adatok természetével és formátumával. Ezek vonatkozhatnak a génszekvenciára, illetve lehetnek transzskriptomikai (a nukleinsavakra, az RNS-ek mennyiségére vonatkozó) és proteomikai (a fehérjemolekulák mennyiségére és milyenségére vonatkozó) adatok. Több tízezer ilyen adat nyerhető egyetlen sejtből, s ezek összehasonlító vizsgálata képet ad arról, mely gének aktívak adott esetben. A kutatók, amikor valamilyen betegséget vizsgálnak, a beteg és az egészséges sejtek, szövetek közötti különbségeket ilyen módszerrel is megközelíthetik, és teljes molekuláris képet kaphatnak arról, mit okoz adott elváltozás a sejtek működésében.” A hallgatók megismerkednek azzal is, hogyan kell használni az említett vizsgálatokhoz szükséges számítástechnikai, informatikai eszközöket.

   „Az ilyen eljárással nyert adatok és következtetések akár egy-két éven belül, más esetben évtizedes távlatban megjelennek majd a gyakorlati orvoslásban. A molekuláris diagnosztika azonban már a jelenben is profitálhat ezekből az adatelemzési módszerekből, amikor meg tudjuk mondani, adott páciens esetében mi az a sajátosság, amire különösen oda kell figyelni.”

   Elengedhetetlen a molekuláris diagnosztikai eszközöknek a fejlesztése, hiszen sok esetben például még azt sem ismert, hogy a kutatók mit keresnek, nem tudják, mi az a molekuláris jelzés, amelyre a páciens esetében ügyelni kell. „Rengeteg adat segítségével igyekszünk megállapítani a különbséget az egészséges és a beteg ember, vagy a különböző súlyosságú esetek között. Megfelelő mélységgel végzett adatelemzés vezethet el az egyes eltérések feltérképezéséhez.”

   A képzés során a tárgyak oktatói folyamatosan a hallgatók rendelkezésére állnak. Igénybe vehetik a személyes konzultációt, magyarázatot, segítséget kérve az anyag feldolgozásakor. „Nem hagyjuk magára a hallgatót az elküldött online tananyaggal, bármikor kapcsolatba léphet az oktatóval, személyes interakció segíti az anyag megértését.” A hallgató a második félévben a szakdolgozat megírásakor ugyancsak közösen dolgozik a témavezetőjével. A képzési programban az egyes tantárgyak, témakörök szorosan egymásra épülnek, s mint Gáspári Zoltán hangsúlyozza, „teljes képzést kapnak a hallgatók, nem pedig az ismeretanyag egyik szeletét ismerik meg”.

Írta: PPKE Kommunikáció/E.I.
Fotó: PPKE