Dávidnak lenni a sok Góliát között
"Nagyon szép szakma a miénk, arról szól, hogy segítünk másokon"

Dr. Kovács Krisztián az egyetemi élet főbb szerepeiben megmérettetett: hallgatóként, doktoranduszként és oktatóként. Jogászként is elérte pályafutása első nagyobb sikerét,  2019-ben a SCHMIDT Ügyvédi Iroda csapatával elnyerte a Wolters Kluwer jogászdíjat vitarendezés kategóriában. Idén nyáron abszolvált a jogi kar doktori iskolájában, és nagy szeretettel mesél induló pályafutásáról, egyetemi élményeiről, mindeközben pedig búcsút mond a diákéveknek. 

Hogyan lehet bekerülni a Wolters Kluwer jogászdíj díjazottjai közé?_mg_9811_4.jpg

A díj elnyerése érdekében pályázatot kell benyújtani, ahol az ember (csapat) bemutatja a megoldott ügyet, kidolgozott struktúrát vagy más jogi megoldást, amivel úgy gondolja, hogy valami különlegeset tudott letenni az asztalra. Vannak más típusú díjak, mint amiket például a jogi minősítők, a Legal500 vagy a Chambers&Partners osztanak ki, de azok sokkal inkább a nagy tranzakciókat díjazzák, kis irodák nem nagyon tudnak ott labdába rúgni. A Wolters Kluwer díja bevallottan nem méret-központú, az utóbbi években pont a peres díjat kapta egyszemélyes ügyvédi iroda is, illetve egy egyetem doktori iskolája is – tehát van keresnivalója a nem-nemzetközi irodáknak is.

Milyen üggyel érdemelte ki peres csoportja a Wolters Kluwer 2019-es év csapata jogászdíját vitarendezés kategóriában?

Az iroda több ún. kamion-kartell károsult képviseletét is ellátja különböző perekben, ezek egyike lett a győztes pályázat. A kamion kartellről talán annyit érdemes tudni, hogy a nagy európai kamion gyártók több, mint 15 éven keresztül egyeztették áraikat, a környezetvédelmi technológiákat és még ki tudja mit… A lényeg, hogy a kartell lebukott, többek között egy engedékenységi kérelemnek köszönhetően; azaz mikor már szorult a hurok, az egyik kartellező feldobta a társait, a büntetlenségért cserébe. A kartellezők megbírságolását követően megindultak ellenük a kártérítési perek is, amiket a korábbi vásárlóik indítottak, hiszen ők drágábban vásároltak ilyen módon kamionokat.

Mi egyike voltunk azon nem túl nagy számú jogászcsapatnak, akik azt mondták, hogy a pert Magyarországon is meg lehet indítani, van a magyar bíróságoknak joghatósága. Ezt a kartellezők az első perctől fogva támadták, szinte minden perben – tehát nem csak a mi pereinkben - megszüntették a bíróságok az eljárásukat, a joghatóság hiánya miatt. Mi ezeket a döntéseket megfellebbeztük. Érdekes, hogy egy budapesti ügyünkben egyébként a Fővárosi Ítélőtábla már kimondta jogerősen, hogy a magyar bíróságok eljárhatnak, rá egy két hétre fordult a Győri Ítélőtábla az Európai Unió Bíróságához egy előzetes döntéshozatali kérelemmel.

Az Európai Bíróság pedig kimondta, hogy perelhetnek a károsultak a saját tagállamukban. Ennek azért volt jelentősége, mert a hasonló perek Európa-szerte fel voltak függesztve, várva a mi döntésünkre. A sikerrel tehát nemcsak mi mehettünk tovább a kartellezőkkel szemben, hanem perek tucatjai folytatódhatnak ellenük. Az ügy további jelentősége, hogy önmagában egy nagy gátja az igényérvényesítésnek, ha külföldre kell menni pereskedni, ez sokakat egyből elriaszt. A döntés irányadó lehet a jövőbeli kartellekre is, ez úgy gondolom, igen jelentős könnyebbség lesz a károsultaknak.

Hányan vettek részt a csapatban?

A peres ügyeknek van egy olyan sajátossága, hogy nem lehet túl sok embert bevonni, mert végső soron annak a fejében kell ott lenni a teljes eljárásnak, a fő gondolatmenetnek, a beadványoknak, esetleges trükköknek, aki a bíróságon fel fog állni és meg fog szólalni. Mi alapvetően ketten dolgoztunk nagyon szorosan az ügyeken, Dr. Schmidt Zsuzsanna irodavezetővel, de az iroda szinte összes munkatársa segített valamilyen részfeladatban, legyen szó joggyakorlat-kutatásról, fordításról vagy más háttérmunkáról. Sokat viccelődtünk azon, hogy nálunk a teljes irodában kevesebben dolgoznak, mint egy olyan ügyvédi irodában csak a peres csoportban, akik a kartellezőket képviselik. De ahogy mondtam, itt talán kisebb jelentősége van a számoknak.

Meglepte Önöket az elismerés? Mit gondol, mi tette különlegessé ügyüket, amiért a díjat elnyerték?

Nem elviccelve a kérdést, leginkább akkor lepett volna meg, ha úgy nyerünk, hogy nem adunk be pályázatot. Ezen a szinten nem lehet biztosra venni a győzelmet, tudtuk, hogy jó a pályázatunk, de olyan nevek voltak mellettünk, mint akár a Szecskay Ügyvédi Iroda, akár a Taylor Wessing, de bármelyiküket ide írhattam volna; akik évtizedek óta kiváló jogi szolgáltatást nyújtanak, tehát biztosak voltunk abban, hogy az ő pályázatuk is legalább olyan jó. Nagyon találó volt a pályázatunk címe: „Dávid Góliát ellen”, mert tényleg jól adta vissza, hogy egy kis iroda egy nagy irodával szemben, egy kis magyar cég egy külföldi cégóriással szemben. Azzal sem árulok el nagy titkot, hogy a konkrét per pertárgyértékét tekintve a kartelles ügyek közül nem is a legnagyobbak közül való még Magyarországon sem. De nagyon sok olyan apró finom megoldás volt benne, amik egy részével mi is csak akkor szembesültünk, amikor a pályázatot raktuk össze. Én végig azt mondtam, hogy olyan nagy újdonságot nem is találtunk ki, csak megfelelően összegeztük a korábbi tapasztalatokat.

Például azt, hogy miért is nem évültek el az akár 15 évvel ezelőtti beszerzésekből eredő igények, a Hepatitis C vírusfertőzéssel kapcsolatos joggyakorlatból vezettük le. Emellett is sok olyan érvrendszert felhasználtunk, amit még az egyetemi polgári jogi órákon is tanítunk, tehát akár érdemes is lenne figyelni, illetve órára járni… …jól jöhet még a hallgatóknak egy kartell-perben (is).

Hogyan került a SCHMIDT Ügyvédi Irodához?

Én alapvetően nemzetközi ügyvédi irodákban szocializálódtam. Miután elvégeztem egy külföldi LL.M. képzést, oda is mentem vissza, ahol korábban gyakornokoskodtam. Nagyon jó volt a csapat, szerettem is ott dolgozni, de ha megkérdeztem magamtól, hogy 10 év múlva azt az életutat akarom-e, amit ott el lehet érni, akkor tudtam, hogy erre nem a válasz. Ott korrekten álltak hozzá, bár nem örültek neki, megértették és el is fogadták. Nagyon jó velük a kapcsolatom a mai napig, ha arra járok, be szoktam ugrani és váltunk pár szót.

A SCHMIDT Ügyvédi Irodához úgy kerültem, hogy kifejezetten kisebb, olyan irodát kerestem ahol van lehetőség ügyfélkapcsolatra, talán nagyobb az önállóság, esetleg tudok vinni saját ügyfeleket, és például megtudom, hogy hogy kell okmányokat ellenőrizni – a nemzetközi irodában kizárólag szűken vett jogi munkát végeztünk, minden másnak a terhét levették rólunk a jogi asszisztensek. Így kerültem oda az interjúra, ahol kb. 40 percet beszélgettünk jogról, szakmáról, életútról, majd még aznap vissza is hívtak, hogy szeretnék-e akkor ott dolgozni. Nem kellett tehát sokat várnom.

Jelenleg a Pázmányon végzi a kar doktori iskoláját. Miért döntött úgy, hogy az egyetemen folytatja PhD tanulmányait?

Az interjúra a megkeresés június 29-én érkezett, de 30-án iskolai ügyintézőnk, Kriszta módosította a státuszomat „Aktív”-ról „Abszolvált”-ra, így már csak végeztem doktori tanulmányokat a Karon. Valójában fel sem merült, hogy máshol végezzem, doktori témavezetőm, Prof. Dr. Csehi Zoltán már akkor is mentorom volt, mielőtt jelentkeztem a doktori képzésre, így egyértelmű lett volna akkor is, hogy ide jövök, ha nem lett volna rokonszenves a képzés. De fontosnak tartom, hogy a képzés rokonszenves is volt, nagyon jó oktatói gárda, jó légkör. Külön kiemelném doktori iskolai ügyintézőnk, Kriszta segítségét, aki nélkül biztos vagyok abban, hogy sokkal kisebb eséllyel végezne a doktori képzésben bárki: nagyon sok terhet levesz a vállunkról azzal, hogy helyettünk is észben tartja a határidőket, mindig rákérdez, hogy tud-e segíteni és kicsit az anyukánk az iskolában. Nagyon köszönöm ezt Neki most is, mert én sem voltam éppen a legösszeszedettebb hallgató.

Mely oktatók voltak, vannak nagy hatással Önre tanulmányai során?

Szerencsére ez egy nagyon hosszú lista lenne, ha mindenkit fel szeretnék sorolni. Sok oktatóm hangsúlyozta a dogmatikai ismeretek fontosságát, ennek ma nagyon nagy hasznát veszem, ide tartoznak Péteri Zoltán professzor, Schanda Balázs professzor, Erdődy János, Szilágyi Pál és természetesen Lábady Tamás. Bérces Laci bácsinak, a kiváló polgári eljárásjogásznak elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy peres jogász lettem, nagyon szerettem az óráit, olyan praktikus ismereteket adott át nekünk, amikre a mai napig tudok építeni. Csehi Zoltán professzor úr lehetőséget adott és ad a mai napig, hogy fiatal oktatóként részt vehessek a Polgári Jogi Tanszék munkájában, ezért is rendkívül hálás vagyok.

A végére hagytam, de csak azért, mert így tudom a legjobban kiemelni Pogácsás Anettet. Anett egészen másodéves koromtól a szárnyai alá vett és elképesztő hivatástudattal segített előbb hallgatói, majd oktatói ambícióim megvalósításában – és nem csak engem, hanem mindenki mást is. Nem fogom tudni soha visszaadni vagy meghálálni Neki ezt a sok segítséget, nagyon örülök annak, hogy másik „egyetemi gyermekével”, Ujhelyi Dáviddal így hárman a mai napig szoros, baráti kapcsolatban vagyunk.

Milyen tárgyakat oktat a Pázmányon? Van esetleg kedvenc tantárgya?

A Polgári Jogi Tanszék szinte minden tárgyát oktatom, igaz, az utóbbi időben a Polgári jog 1-2 háttérbe szorult. Ez csak annyiból jelent nehézséget, hogy azt látjuk, hogy a TDK írás szempontjából jobb együttműködések születnek, ha egy-egy oktató tovább tud kísérni egy hallgatói csapatot. Nem tudok kedvencet mondani, mindegyiket másért szeretem. Tanítok angolul társasági jogot, ahol sokkal inkább üzleti-szemléletben tudom átadni a tudást, nem szigorúan a Ptk.-t követve – hiszen az Erasmusos hallgatóknak az úgyse sokat mond -, ennek a szemléletmódját nagyon kedvelem. A kötelmi jog áll egyébként talán a legközelebb a szívemhez, ott az adja a nehézséget, hogy annyira nagy lett az anyag, hogy az ember nem tud nem szelektálni, hogy mit ad le – aztán persze rágódik rajta, hogy biztosan azt kellett volna kihagyni vagy valami mást… Nagy kudarcom volt sok éven keresztül a zálogjog tanítása, valahogy soha nem tudtam úgy átadni, ahogy szerettem volna. Szerintem már jobban leadom, mint mondjuk 3 éve, de mindig van hova fejlődni.

Hogyan egyeztethető össze a SCHMIDT Ügyvédi Irodában végzett munkája és a doktori iskolával együtt járó kötelezettségei, mint oktatás, tudományos munkák írása?

Ez kizárólag a család türelmének és az adminisztratív munkatársaknak köszönhető. Feleségem, Flóra szerencsére nagyon támogat mindenben és elviseli, hogy vacsora után sokszor újfent az emeleten található „irodámban” kötök ki publikáció vagy beadvány írására. Ennyi tevékenységet lehetetlen lenne az adminisztratív munkatársak nélkül összeszervezni, nem lehetek ezért elég hálás az egyetemen Bánhidi Mónikának, Csizik Zoltánné Évának, az irodában Zsikla Zsuzsannának, valamint a korábban már említett Szikszai Krisztának. Ez leginkább az Ő érdemük.

Mikor döntötte el, hogy jogász lesz? Kinek vagy minek a hatására?

Csalódást keltő lesz a válaszom. Én azért iratkoztam be a jogra, mert nem volt jobb ötletem és úgy voltam vele, hogy a jogi diploma elég univerzális, 5 év alatt pedig majd csak eldöntöm, hogy mit is szeretnék. Nem volt semmi előzetes indíttatás: műszaki szakközépiskolában érettségiztem, utána klasszikus gitárművésznek készültem, csak nem vettek fel első alkalommal. Második alkalommal pedig már beiratkoztam a Pázmányra, mikor jött a konzervatóriumból az értesítés, hogy felvettek. De már a Pázmányra jöttem.

Hogyan motiválná diákjait egy nagyobb megakadáskor tanulmányaik során, hogyan lehetséges túllépni a legnehezebb vizsgákon? Önnek melyik volt a legnehezebb vizsgája?

Ez mindig egyre nehezebb lesz. Vizsga után záróvizsga, záróvizsga után szakvizsga, kötelező képzések és így tovább. Talán azt tudnám mondani, hogy nagy fegyelmezettség kell: hozzá kell szoktatnia magát az embernek, hogy később több tíz, esetenként száz oldalas szerződéseket kell majd véleményezni úgy, hogy abba az ügyfél vagy a másik ügyvéd bele is kérdezhet, tehát tényleg tudni kell. Én már egyetem alatt láttam, hogy a kiszínezzük a könyvet, majd a kulcsmondatokat más színnel kihúzzuk, a kulcsszavakat pedig aláhúzzuk-módszer egy olyan mankó, amit nem szabad elkezdeni használni. Persze jó orientáció volt ezzel kapcsolatban, hogy az ügyvédi irodákban sehol nem láttam, hogy így véleményeztek volna szerződést. Nálam része a fegyelmezettségnek, hogy úgy olvasok, hogy lehetőleg ne kelljen többször újra elolvasni, olyan ugyanis soha nem lesz, hogy egy 200 oldalas szerződést lesz idő kétszer átnyálazni. Visszatérni persze vissza lehet egy-egy pontra, de a struktúrának meg kell lenni fejben. Ez persze a rutinnal egyre könnyebb, így lesznek ezzel a hallgatók is.

Nagyon szép szakma a miénk, arról szól, hogy segítünk másokon, ez talán még fennköltnek vagy túlzónak hathat az egyetemen, de az az 5 év szolgál annak megalapozására, hogy később milyen jól tudunk másokon segíteni. Én aránylag sok gyakorlati ismeretet oktatok, de még én is azt mondom, hogy például munka az legfeljebb az egyetem mellett legyen, ne helyette. Az előadásra járás, a gyakorlatokon történő aktív részvétel segíti át a hallgatót leginkább a vizsgákon. Fontosabb viszont, hogy a gyakorló jogászságnál a dogmatikai ismeretek – finoman szólva – nem a legmagasabb szinten vannak, ennek az a hatása, hogy valódi nehéz, újítást igénylő ügyeknél elvéreznek. Van egy olyan mentalitás, hogy ha az ember műtik, akkor azt legalább az osztályvezető főorvos tegye, s nem is igen szeretnénk olyan kése alá feküdni, aki kettes volt sebészetből. A jogászok is életről, egzisztenciákról döntenek sokszor, így náluk is a nulladik lépésnek kell lenni, hogy a kötelezőt tudjuk – nem csak „elégséges” szinten.

Mindegyik vizsgám nehéz volt a maga nemében, nem is tudnék így egyet kiemelni. De ha megengedik, akkor a legviccesebbet elmondom. Valamelyik jogelmélet vizsgán fordult elő, hogy elég kevés időm volt felkészülni – meg hát ugye az egyetemisták amúgy sem tanulják agyon magukat -, így kitaláltam, hogy csak a páros számú tételeket tanulom meg. Túl nagy tanulság nincs, mert elég nyilvánvaló módon páratlan számú tételt húztam. A „könnyebb utak” ebben a szakmában rendszerint nem jönnek be.

Készítette: PPKE Kommunikáció/Ádám Eszter
Fotó: dr. Kovács Krisztián

A bejegyzés trackback címe:

https://pazmanyonline.blog.hu/api/trackback/id/tr2415988470

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Címkék

AKTUÁLIS (92) ALUMNI (14) BTK (64) HITÉLET (10) HTK (4) ITK (21) JÁK (18) MOBILITÁSI PROGRAM (7) TÁVOLLÉTI OKTATÁS (15) TUDOMÁNY (14) VÉLEMÉNY (8)