Lehet-e egységes kínai nyelvről beszélni? Salát Gergely egyetemi docens, a Kínai Tanszék, valamint a Nemzetközi és Politikatudományi Intézet vezetője a következőképpen válaszol erre: „Anyanyelvként a kínai valamelyik változatát beszélik a legtöbben a világon. Vannak olyan nyelvjárások, amelyek egymás számára is érthetetlenek, mi az egyetemen a Kínában hivatalos mandarin nyelvjárást tanítjuk.”

Szöllősi Aletta másodéves hallgató – hivatalos megnevezéssel – a keleti nyelvek és kultúrák kínai szakirányon. „Vonzott a kínai történelem, a kínai gasztronómia, az ismeretlen, távoli keleti világ. Az ehhez fűzött reményeimet teljesen beváltotta az egyetem, ma is a Pázmányt választanám. Jó társaságba kerültem, a gazdag közösségi életet mutatja, hogy minden héten közös programokat szervez a tanszék, vagy mi, hallgatók.”   

A kínai nyelv különbözik a mi nyelvi fogalmainktól. „A beszélt nyelv nem túl nehéz – mondja a tanszékvezető. – A kínai nyelvtan könnyű, nincs ragozás, nincsenek nemek, számok, esetek, nincsenek idők. Az például, hogy én tegnap elmentem a boltba, kínaiul úgy hangzik: én tegnap menni bolt. Ebből az is kiderül ugyanakkor, hogy nagyon kontextusfüggő nyelv.”

Valamelyest nehezebbé teszi a beszédet, hogy a kínait nem beszélik, hanem inkább éneklik. „A szavaknak dallamuk van, s ha valaki egy szót más dallammal ejt ki, máris más jelentéssel bír.”

A kínai írásmódban írásjeggyel – szóképpel – jelölnek egy-egy szót, s ezek kombinálásából születnek új fogalmak. Salát Gergely a következő példát említi: a villám és a beszéd szóképét egymás mellé helyezve jelenti a villámbeszédet, azaz a telefont. Az írásjegyek korántsem logikátlan rajzok – mint első látásra egy európai gondolná. „Néhány száz egyszerű elemből kombinálják az összes írásjegyet. A mindennapi művelt életben körülbelül két-háromezret használnak. Ezek elsajátítása nem ördöngösség, ennyivel szépirodalmat és tudományos munkákat egyaránt el lehet olvasni.”

Aletta a kínai nyelv tanulásával kapcsolatban elmondja: „Másfajta gondolkodásmódot igényel az elsajátítása, másként kell hozzáállni, mint egy nyugati nyelvhez. Napi több órát kell rászánni a tanulásra, hogy memorizálni tudjuk az írásjegyeket, s hogy megértsük ezek történelmi hátterét. A beszédben pedig fontos a megfelelő hangsúly elsajátítása.”

Miért érdemes kínaiul tanulni, Kínával foglalkozni? Manapság ezt nemigen kell magyarázni. „Ha körülnézünk, szinte minden eszközt Kínában gyártottak, ha kimegyünk az utcára, rövidesen látunk egy kínai büfét. Kína mindennapi életünk része lett. Ebből akkor profitálhatunk, ha nyelvileg és kulturálisan is megértjük őket.” A világtörténelem következő fél évszázadát Kína felemelkedése, a kínai-amerikai együttműködés vagy konfliktus fogja meghatározni, magyarázza a tanszékvezető.

A kínai nyelv tanulásában három év alatt el lehet jutni a középfokra. „Emellett általános műveltséget nyújtunk Kínáról, megismertetjük történelmét, kultúráját, irodalmát, filozófiáját. A két és fél ezer éve született konfucianizmus szelleme ma is élő Kínában. Politikai rendszerük sokkal inkább konfuciánusnak, mint kommunistának nevezhető.”

Az alapszakon (BA) szerzett tudással már sikeresen el lehet helyezkedni. Rengeteg cég keres kínaiul tudó munkatársakat. A kínai nyelvtudás bármilyen más végzettséggel kombinálva is óriási előnyt jelent, állítja Salát Gergely.

A mesterképzés nem szorosan vett kínai szak, hanem kelet-ázsiai tanulmányokkal foglalkozik. „Kína mellett az egész kelet-, dél- és délkelet-ázsiai térséget vizsgáljuk, ennek mai politikai, társadalmi, gazdasági és nemzetközi viszonyait. A kínai nyelv itt is kötelező. Aki nem kínai szakról érkezik, nulláról kezdheti nyelvi tanulmányait.” Az MA képzés közösen folyik a Budapesti Corvinus Egyetemmel. A diákok megismerkedhetnek mindkét intézmény légkörével, hangulatával.

A tanszékvezető elmondja: Kína mintegy tíz éve kulturális offenzívába kezdett, szeretné magát mindinkább elfogadtatni és megszerettetni a világgal. „Ennek egyik elemeként ösztöndíjakat kínál a külföldieknek. Elképesztően bőkezűek ebben a kínaiak. A magyar kormány keleti nyitás politikájában ugyancsak hangsúlyt kap az oktatási kapcsolatok fejlesztése.” Salát Gergely hozzáteszi: aki komolyan veszi a kínai tanulmányokat, s „túléli” az első évet, az biztosan kijuthat legalább fél évre Kínába.

Szöllősi Aletta egy évre készül kiutazni, s „szívesen folytatnám ott a mesterképzést. Úgy vélem, a járvány után Kína továbbra is várni fogja a külföldi hallgatókat.” Aletta másodévtől a kínai fordító-tolmács specializációt vette fel, ezen belül „a szűkebb szakterületről még nem döntöttem”.           

A kínai alapszakra mintegy ötvenen-hatvanan járnak, a nyelvoktatás a kezdetektől kiscsoportos formában folyik. Ez jótékonyan hat a tanár-diák kapcsolatokra, az oktatás hangulatára. „Három anyanyelvi tanárunk működik a négy főállású magyar oktató mellett.”

Az élet minden területén egyre nagyobb szükség van kínaiul tudó emberekre. „Mint említettem, rengeteg lehetőség nyílik a céges világban, s jók az állami kapcsolatok is: a külügyminisztérium és más minisztériumok folyamatosan keresnek kínaiul beszélő személyeket, de akár a rendőrségnél vagy a Magyar Postánál is el lehet helyezkedni. Aki pedig nemzetközi karrierre vágyik, kínai nyelvtudással sokkal könnyebb bekerülni a multinacionális áramlásba. Jó néhány végzett diákunk Kínában dolgozik. Az elmúlt öt évben 11 kínai egyetemen nyitottak magyar szakot, ahová magyar anyanyelvű lektorokat várnak.”

Készítette: PPKE Kommunikáció/E.I.
Fotó: PPKE