Milyen az emberek és humanoid robotok viszonya, illetve ezek egymásra hatása? E téma büntetőjog perspektívájából való megközelítésével foglalkozik Bácskai Máté, a Jog- és Államtudományi Kar ötödéves hallgatója, amellyel a Kozma Sándor emlékére a Legfőbb Ügyész által meghirdetett tudományos pályázaton, a büntetőjogi terület joghallgatói tagozatán második helyezést ért el.
Véleménye szerint mi szükséges ahhoz, hogy valaki a Kozma Sándor emlékére a Legfőbb Ügyész által meghirdetett tudományos pályázaton helyezést érjen el?
Úgy gondolom erre nincs bevált recept, ami megemlíthető, hogy olyan témát érdemes választani, ami érdekli a pályázót, amivel szívesen foglalkozik. Az viszont szerintem biztos, hogy joghallgatóként nem szükséges, hogy már megdönthetetlen véleménye legyen egy adott témában valakinek, talán az a legjobb az egészben, hogy rengeteg inspiráció és új információ éri az embert egy ilyen dolgozat megírása alatt, ami megalapozhatja a későbbi pályáját is.
Hogyan érintette az eredmény? Számított rá?
Nagyon meglepett, és hihetetlenül boldog voltam. Nem mondanám, hogy számítottam rá, de végig reménykedtem benne, hogy értékelni fogják a munkámat.
Pályamunkájának címe Mesterséges intelligencia és a robotok a büntetőjog perspektívájából. Mióta foglalkozik ezzel a témával? Miért izgalmas az Ön számára?
Mindig is érdekelt a technológia fejlődése, és elképesztően izgalmas, ha belegondolunk hova is tarthat, illetve mi lehet a vége ennek az innovációs hullámnak. A legnagyobb inspirációt a dolgozat megírásához, Isaac Asimov: Én, a robot című novellás kötete adta, minden története azt mutatta be, hogy a mesterséges intelligencia által okozott problémát, az emberek, hogyan próbálják megoldani a robotika három törvénye alapján. A dolgozat címe, annyiban talán csalóka, hogy a büntetőjogon kívül, alkotmányjogi és polgári jogi vonatkozások is vannak benne, de a mesterséges intelligencia komplexitása miatt több jogág vizsgálata is szükséges volt.
Kutatásában melyik pázmányos oktató volt segítségére, illetve a legnagyobb hatással?
Nagyon sok kiemelkedő tudású oktatótól volt szerencsém tanulni, akik mind a jogászi hivatás elismert alakjai. Azonban a kutatás és a dolgozat megírása egyaránt önálló munka eredménye volt.
Gondolkozik tudományos pályán?
A hosszútávú terveim között szerepel, de nem feltétlenül azonnal diploma után, előtte mindenképpen szeretnék egy-két évet a jognak a gyakorlati oldalán is eltölteni. Amikor viszont sor kerül rá, a Pázmány Doktori Iskoláját szeretném választani, és azon belül büntetőjogi kutatómunkát folytatni.
Emlékszik még rá, hogy mikor kezdte el érdekelni a jogtudomány?
A gimnáziumi évek alatt, viszonylag korán, már a második évben eldöntöttem, hogy jogi egyetemre szeretnék jelentkezni.
Mitől vonzó, izgalmas a jogtudomány?
A jogtudományban az a jó, hogy az életünk valamennyi kis apró élethelyzetét lefedi, pont ezért nem is kell valamennyi ágazatát izgalmasnak tartani. Természetesen ez velem is így van, az eddigi tanulmányaim és szakmai gyakorlataim alapján számomra a büntetőjog a legvonzóbb.
Miért a Pázmányra jelentkezett, akkoriban mi motiválta?
A budapesti jogi karok közül a Pázmány volt a legszimpatikusabb, és biztosan mondhatom, hogy ezt a döntésemet sosem bántam meg.
Milyen tervei vannak a jövőre nézve?
A jogtudománynak mind az elméleti, mind a gyakorlati oldala érdekel, így ahogy már korábban említettem, a terveim között szerepel a tudományos munka, nagyon szeretném folytatni a mesterséges intelligencia és a jog kapcsolatának vizsgálatát.
Ha pedig a gyakorlati oldalról beszélünk, akkor az ügyészi és a büntetőügyvédi pálya vonz a legjobban.
Készítette: PPKE Kommunikáció/Kemény Mária
Fotó: Bácskai Máté
