Azon talán senki nem csodálkozik, hogy az anglisztika a népszerű szakok közé tartozik. Valóban nagyon jól hasznosítható végzettség szerezhető itt, mondja Földváry Kinga adjunktus. „Nemcsak azért, mert tovább erősíti a magas szintű nyelvi ismereteket, s ennek birtokában az alapszak után sokféle továbbtanulási vagy elhelyezkedési lehetőség nyílik, hanem azért is, mert gazdag kínálatot nyújt olyan területeken is, mint az olvasás, az írás, a szövegértés és szövegértelmezés, valamint a kulturális háttérismeretek.”

Lux Hanna most végzett alapszakon. „Eredetileg állatorvosnak készültem, majd a gimnáziumi tanulmányok végén – nem utolsósorban műfordítással is foglalkozó nagypapám nyomán – döntöttem az anglisztika mellett. Nagyon szeretem az irodalmat, s ez jelentette a másik motivációt.”

A Pázmány nagy előnye, folytatja Földváry Kinga, hogy tudományos alapossággal kidolgozott, jól bejáratott intézményként működik. Nagy egyetemnek számít, „mégsem vagyunk olyan nagyok, hogy a szak elveszítené emberi arculatát”. A hallgatók már tanulmányaik kezdetén meggyőződhetnek arról a sajátos pázmányos légkörről, amely az oktatók és a diákok viszonyában, valamint a hallgatói közösségben egyaránt érezhető. Személyesség, odafigyelés, gondoskodás, segítés, ugyanakkor magas követelmények – ezekkel a fogalmakkal lehetne érzékeltetni a hangulatot.

Az anglisztikai tanulmányokat az alapszak elvégzése után mesterszakon lehet folytatni, és a karon működik több doktori iskola is. „Már az alapszakon belül is többféle specializáció közül választhatnak a hallgatók: amerikai tanulmányok, ír tanulmányok, egyéb angol nyelvű kultúrák, valamint mű- és szakfordítás is szerepel a kínálatban. A képzés nappali és levelező munkarendben folyik.”

Az anglisztika szakos mesterképzésen részletesebben foglalkoznak az angol és az angol nyelvű irodalommal, kitekintenek a Nagy-Britannián kívüli területekre is. „Az Angol-Amerikai Intézet szervezésében működik az elméleti nyelvészet szak, illetve a fordító és tolmács mesterszak. Az alapszak után sokan ebbe az irányba tájékozódnak.”

Hanna fordító és tolmács mesterszakon szeretné folytatni tanulmányait, mégpedig két nyelven. „Egy évet kihagyok, ez alatt megszerzem olaszból is a szükséges nyelvvizsgát, s reményeim szerint visszatérhetek a Pázmányra.”

A képzés során foglalkoznak kulturális, történelmi, irodalmi kérdésekkel. „Már az első évben szerepel Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok országismerete. A hallgatók megismerik az említett országok jellemző sajátosságait. A későbbiekben a kultúra számos területe kap mind nagyobb hangsúlyt.”

A nemzetközi trendeket követve, folytatja Földváry Kinga, az oktatási anyagba – a klasszikusok mellett – bekerült a populáris kultúra megismerése is. „Részben követjük a hallgatók érdeklődését, részben megmutatjuk azt, hogy ezek a kevésbé kanonizált területek is vizsgálhatók tudományos igénnyel.” Az adjunktus többek között említi a filmművészethez kapcsolódó kurzusokat, az ír kultúra megismerését és az amerikai társadalom vizsgálatát a filmek tükrében.

A szakon több anyanyelvi oktató működik, az idegennyelvi lektorok érdeklődési területüknek megfelelő nyelvi órákat vagy más specializációs előadásokat tartanak. Angliai, írországi, skóciai és más európai egyetemekkel pedig, ahol színvonalas anglisztikai képzés folyik, cserekapcsolatokat alakítottak ki. A külföldön végzett kurzusokat javarészt beszámítják az itthoni tanulmányokba.

A Pázmány iránti vonzalom a bölcsész szakok Budapestre költözése után, mint Földváry Kinga mondja, még inkább erősödik. A közösségi programok közül örömmel említi a szakesteket, amikor valamelyik tanszéki oktatót vagy vendégelőadót, ismertté vált egykori pázmányos hallgatót hívnak meg egy népszerű témával kapcsolatban. „A karácsonyi parti pedig sok éve fontos része a szemeszternek.”

A közösségi hangulatot említi Hanna is. „Meghatározó volt számomra a gólyatábor. Az ott kialakult csoportok mindmáig szoros kapcsolatban maradtak egymással. Nagyon szerettem a Pázmányon, hogy közvetlen kapcsolatunk alakult ki a tanárokkal, s ezért igen hálás vagyok nekik.”   

Két megmérettető nyelvi vizsga vár az alapképzésben részt vevőkre, az első év végén a nyelvi alapvizsga, és harmadévben a nyelvi kompetenciavizsga. „Ezeket a vizsgákat igen komolyan vesszük, hiszen a magas szintű nyelvismeret minden további tanulmány feltétele. A vizsgákra való felkészülésben emelt számú nyelvórával támogatjuk a hallgatókat. Az első évben kétszer annyi nyelvórán vesznek részt a hallgatók, mint a későbbiekben. Az elsőéves alapvizsga és a harmadéves szigorlat előtt próbavizsgát tartunk, hogy a hallgatók ne a vizsgán szembesüljenek azzal, ha esetleg nehézségeik adódnak. Jó néhány szeminárium is visszajelzést adhat arról, ki hol tart a felkészülésben. Tény, hogy a nyelvi szűrő a legnehezebb. De aki elszánja magát, jó eséllyel elvégzi a szakot.” Az elmondottak indokolják, hogy a sikeres bejutáshoz emelt szintű érettségi vagy felsőfokú nyelvtudáshoz közeli jártasság szükséges.

Végzés után sokféle elhelyezkedési lehetőség kínálkozik. A cégek, vállalkozások szívesen fogadják az olyan jelentkezőket, akik a magas szintű nyelvtudás és az alapvető műveltségi ismeretek mellett jól fogalmaznak, jártasok a szövegértelmezésben és mindenkivel megtalálják a hangot – „ezért joggal mondhatjuk, hogy az anglisztika széles horizontot nyit. Hallgatóink közül jó néhányan tovább mennek mesterképzésre, s a törekvők előtt a doktori iskola is nyitva áll.”

Készítette: PPKE Kommunikáció/E.I.
Fotó: PPKE