A közelmúltban jött létre a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE) a Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont, amelynek vezetője Frivaldszky János professzor. Őt kérdeztük a Kutatóközpont céljáról és működéséről.
Milyen gondolat vagy szükség hívta életre a Kutatóközpontot a PPKE keretében?
A katolikus egyetem számára irányadó az Ex corde ecclesiae apostoli rendelkezés, s ennek szellemében olyan módon kívánjuk látni az egyes kutatási területeket, hogy az kifejezze a katolikus egyetem identitását és küldetését. A pápai dokumentum a következőképpen fogalmaz: a katolikus egyetemnek szükségképpen úgy kell végeznie kutatói tevékenységét, hogy integrálja a tudást – mert az ember, akit vizsgál, integráns, egységes lény –, folyamatos párbeszédben a hittel és az ésszel. Mindig jelen legyen az etikai szempont vizsgálata és a teológiai perspektíva. Egyetemünkön ki kell nevelődnie egy olyan professzori gárdának, amely teljes mértékben jártas a tudományterületén, a szakma által elfogadott módszereket használja, s ezen túlmenően arra is szükség van, ne csak az etikai, hanem a teológiai dimenziót is érvényesítsük saját kutatási területünkön. Ha kereszténységünk, hitünk, Krisztus követése az elsődleges számunkra, akkor etikai szempontokat is igényel a kutatás, amikor az etika irányítja a kutatási programot, amikor az etikai cél világítja meg a lehetséges megoldásokat, emellett folyamatosan figyelembe kell vennünk a teológiai perspektívát is. Célunk ugyanis az, hogy eljussunk Istenhez. Isten országát már itt a földön építsük, ezáltal kapcsolódjunk hozzá, és eleget tegyünk annak, amit Krisztus mondott: tegyétek tanítványommá minden népet. Tehát ne pusztán az etikai szempontokat érvényesítsük saját kutatási területünkön belül, hanem kutatásaink segítségével igyekezzünk elérni a keresztény etikai célkitűzést.
Hol tart az egyetem az említett szellemiség érvényesítésében?
Talán most léptünk rá arra az útra, amelyet az Ex corde ecclesiae szükségszerűnek nevez: ne csak interdiszciplináris, hanem az előbb említett szemléletű kutatásokat folytassunk. Ha azt a valóságot kutatjuk, amelyet Isten teremtett – az embert, az emberiséget, a világot –, akkor a hívő szemléletmód teljesebb megismerést nyújt tudományos értelemben is. Az más kérdés, hogy a hit által megvilágított dimenzió bizonyos részét el tudja-e fogadni az adott közösség tudományos értékrendszere. De attól az még igaz. Ezért mi, hívő kutatók, úgy gondoljuk, szubszidiárius, kiegészítő jelleggel mutatkoznak olyan területek, amelyek ilyen szempontból különösen kutatandók.
Az elmondottak fényében hogyan épül fel a Kutatóközpont?
Már korábban nyilvánvaló volt, hogy az Ex corde ecclesiae-ben megfogalmazott szemléletű kutatásokra feltétlenül szükség van. Kuminetz Géza atyának mintegy másfél éve felvetettem ezt, s ő fontosnak tartotta, hogy az egyetemen létrejöjjön olyan intézet – akkoriban még intézetnek neveztük –, amelynek keretében a kutatócsoportok élő és termékeny közösséggé válnak. A gyakorlatban ez kerekasztal-beszélgetések, konferenciák szervezését jelenti, s hogy az ott elhangzott előadások kötetben is megjelenjenek. A Gondviselés időközben több területet hangsúlyossá tett három kiváló tudós segítségével. Alexander Batthyány professzor és Csath Magdolna professzor asszony az említett szempontot maximálisan érvényesítik tudományterületükön, a filozófiában, illetve a közgazdaságtanban, és jelentős tudományos eredményeket értek el. Miután eddigi kutatási helyükön változás következett be, örömmel fogadtuk őket. Liechtensteinben átalakítják azt a katolikus szemléletű filozófiai akadémiát, ahol eddig Batthyány professzor ténykedett. Kutatási területe, Viktor Frankl munkássága, a logoterápia igen közel áll a katolikus szemléletű pszichológiához. Csath Magdolna professzor asszony esetében egyetemünk előszeretettel látja azt a kutatót, aki az Egyház társadalmi tanításának megfelelően nemcsak kutatja a mikro-, kis- és középvállalkozásokat, hanem azt a szemléletmódot is képviseli, amely megfelelően értékeli ezeket a vállalkozásokat a bennük föllelhető értékek miatt, nevezetesen azért, mert a közjó megjelenítésével hozzájárulhatnak egy szilárd polgári társadalom megalapozásához. Az alulról fölfelé épülő, szubszidiárius polgári társadalom kialakulásának elengedhetetlen feltétele az ilyen gazdasági szemlélet. Egyetemünkön nem működik ugyan közgazdaságtudományi kar, de fontosnak tartjuk, hogy ez a kutatási szemléletmód – doktori program, felnőttképzés keretében – jelen legyen az oktatásban.
Sárkány Péter professzor a Keresztény Filozófia Kutatócsoport vezetője.
Egyetemünkön korábban létrejött egy karközi keresztény filozófiai intézet, ez azonban a kezdeti indulás után nem működött. A szemléletmód ugyanaz volt, mint amit a mostani kutatócsoport tűz ki maga elé. Abból az állításból kiindulva, hogy a filozófiai perspektíva nem elvont, teoretikus valami, hanem az embert érintő értékeket képviseli minden diszciplínában, minden kutatási területen. Az intézet karközi jellege pedig a keresztény filozófia egységes szemléletmódját fejezte ki. Ennek a kezdeményezésnek a folytatására kerül sor a Szent. II. János Pál Pápa Kutatóközponton belül, Sárkány Péter professzor vezetésével.
A Kutatóközpont tagjai (balról jobbra): Dr. Frivaldszky János, Dr. Alexander Batthyány, Dr. Csath Magdolna és Dr. Sárkány Péter
Hogyan fejti ki hatását a Kutatóközpont az egész egyetemre, valamennyi karra?
Az említett három területen élő kerekasztal közösségek jönnek létre, további tíz kutatási területen mélyen hívő, Egyházunkért, a krisztusi küldetésért elkötelezett, részben állandó belsős, részben külső tagok vesznek részt. Mások alkalomszerűen csatlakoznak majd a munkához. Tehát nemcsak egyetemen belüli fórum jön létre, hanem a Kutatóközpont a centruma annak a szerteágazó hálónak, ahol a katolikus szemléletű kutatók és szakemberek eszmét tudnak cserélni. Egyik kutatócsoportunk például a középkori katolikus misztikának a kortárs vonzerejét vizsgálja. Azoknak a papoknak és szerzeteseknek a közreműködése, akik számára az általuk művelt teológia azon túl, hogy diszciplína, a világot átformálni képes eleven, élő krisztusi erő is, jól kifejezi azt a törekvésünket, hogy a filozófiát is visszahelyezzük az emberi élet célkitűzései közé, hogy jó, erényes életet éljünk, a közjóra törekedjünk, és a teológiának, valamint a misztikának is visszaadjuk hitmegújító szerepét: hogyan újíthatja meg a középkori misztika mai Egyházunk életét, hogyan erősítheti meg a hívők hitét, illetve miként válhat a misztika a nemhívők esetében is Krisztushoz vezető úttá. Nem gondolom, hogy szükség lenne a kereszténység reklámozására, vagy valamiféle „fölhígítására”. Elég Jézus személye, csak esetleg más módon szükséges keresnünk a vele való kapcsolatot, és a tudománynak karöltve kell járnia a nem tudományos reflexív gondolkodásmóddal, esetleg a szív megismerő szerepével, ami a misztikában mindenképpen jelen van.
Milyen kutatási témák szerepelnek, amelyek az említett szellemben – első jelentéssíkon – a mindennapi élet más területeire vonatkoznak?
Az elmondottakból nyilván kiderül, hogy nemcsak teológiai, filozófiai érintettségű témákkal foglalkozik a Kutatóközpont, hanem etikai érintettségűekkel is. Szerepelnek például a jó kormányzás olyan kérdései, mint a helyi, vidéki és városi közösségek kutatása, s hogy miért fontos az ilyen közösségek létezése. Egy másik példa: napjainkban egyre inkább az érdeklődés homlokterébe kerül a mesterséges intelligencia, ennek kétes határterületei, ahol például megjelenik a transzhumanizmus. Nem térhetünk ki az erre vonatkozó bioetikai kérdések elől. Magyarországon új, kevésbé ismert kutatási területről van szó, ezért szükség volt egy bioetika és mesterséges intelligencia kutatócsoport létrehozására az Információs Technológiai és Bionikai Karral együttműködve. Igyekszünk magas színvonalú szakmai grémiumot létrehozni, szorgalmazzuk helyes szemléletű cikkek megszületését, majd összegyűjtjük azokat a jó példákat, amikor a kutatók elérkeztek a mesterséges intelligencia és az úgynevezett „konvergens tudományok” területén a kutatások ingoványos területeire, és megtalálták az erkölcsileg jó megoldást. Az egyes kutatási témák meghatározása szolgálatnak is tekinthető: mire van szüksége aktuálisan hazánknak? És amire szüksége van, azt fogjuk kutatni, mégpedig az említett szemléletmóddal.
Készítette: PPKE Kommunikáció/E.I.
Fotó: PPKE
