Szakajánló sorozatunk: Pázmány klasszika-filológia képzés
A klasszikus múlttól a jelenig

scriptorium.jpgA Klasszika-filológia Tanszék nevéből egyértelműen kiderül, hogy a klasszikus ókorral, a görög és a római világgal kapcsolatos ismeretekkel foglalkozik, s ilyen értelemben az ókortudomány része – magyarázza Takács László tanszékvezető egyetemi docens. A görög és a latin, római kultúrában jártas tudósok képzése mellett, szorosan kapcsolódva a klasszika-filológiához, latintanári diploma is szerezhető.

   „Az európai kultúrát, egész életünket ma is alapjaiban határozzák meg mindazok az események, szellemi, vallási és kulturális hatások, amelyek kétezer vagy több mint kétezer évvel visszavezetnek bennünket az időben. Az ókori Palesztinában jelent meg Krisztus, s kezdődött el a kereszténység története. Jézust, ha nem is közvetlenül, a görög és a római világ vette körül. Ezek eredete jóval korábbra tehető, és hatásuk ugyancsak felmérhetetlen az európai kultúra szempontjából.”

   A tanszékvezető hangsúlyozza: „Azzal, hogy Szent István idejében fölvettük a kereszténységet, egyben a klasszikus alapokon nyugvó európai kultúrához is kapcsolódtunk.” Közismert tény, hogy a magyar irodalomnak és tudományosságnak nagyon sokáig a latin volt a meghatározó hordozója. 1844-ig államnyelvnek számított, s a legjelentősebb szövegek egészen a kora-újkorig ezen a nyelven születtek. „Ha a magyar történelem, a magyar nemzet élete, a magyar identitás fontos számunkra, akkor a klasszikus ókort, a klasszikus ókor nyelvét – legalább valamilyen szinten – ismerni kell. Európai és magyar identitásunk szempontjából egyaránt rendkívül fontos a görögség, de hozzá tehetem, a bizánci görögség és a rómaiak kultúrájának, valamint a középkori latinitásnak az ismerete és ápolása.”

   Ez az örökség sok esetben láthatóan, máskor láthatatlanul fonja át egész életünket. Az európai urbanizáció a római építészetre vezethető vissza. Budapest és a Dunántúl számos városa ugyancsak római településre épült. De gondoljunk arra, hogy a római jog ma is meghatározza az európai jogrendet, mint ahogyan a görög filozófia az európai bölcseleti gondolkodást. „Mindennapi életünk számos eleme a klasszikus ókorban gyökerezik. Ha gyökereinket veszni hagyjuk, egy rendkívül gazdag, ma is újabb és újabb kérdésekre választ adó örökségnek mondunk búcsút.”

   kf_konferencia.jpegA klasszika-filológusokat osztott képzés keretében készítik fel, s a tanulmányok során egyaránt szerepel a görög és a latin nyelv, illetve kultúra, vallástörténet, művelődéstörténet, irodalom és történelem. A latintanári egy másik tanári szakkal párosítható osztatlan képzés keretében folyik, ahol elsősorban a latin nyelvi képzésre, a római történelemre, irodalomra és kultúrára helyezik a hangsúlyt, emellett az ógörög nyelvbe is betekintést kapnak a hallgatók.

   Varjasi Zita hatodéves latin-magyar szakos tanárjelölt, szeptemberben kezdi összefüggő tanítási gyakorlatát. Mi vonzotta a latintanári pályára? „A középiskolai órákon szerettem meg a latint és a klasszikus kor irodalmát. Tanárom is a Pázmányon végzett, s ezek alapján jelöltem meg érettségi után első helyen a katolikus egyetemet.”

  Felvételnél nem követelmény a nyelvi előismeret, hangsúlyozza Takács László. Természetesen előnyt jelent a diák számára, ha a középiskolában tanult már latinul.

   „A Pázmányon a tanárok és a diákok jól ismerik egymást – mondja Zita. – Nagy az összetartás, a kisebb létszámú Klasszika-filológia Tanszékre ez még inkább igaz. Az előadók segítőkészek, mindig nyomon követték előrehaladásunkat, s számítani lehetett a segítségükre. Aki nem tanult közülünk latint a középiskolában, annak húzóerőt jelentett az évfolyamtársak támogatása is.”

   A görög és a latin nyelv ismerete nagyban segíti a modern nyelvek elsajátítását. „Különösen igaz ez az európai újlatin – olasz, francia, spanyol – nyelvekre, de említhetem az angolt és a germán nyelveket is. Számos görög vagy latin eredetű szó került át ezekbe a nyelvekbe, s hangsúlyozom a nyelvi tudatosság szempontját is. Az átvett kifejezések eredetének, szövegkörnyezetének megismerése révén sokkal mélyebben érthető az újlatin, angol vagy más nyelvek szavainak, kifejezéseinek a mélysége.”

   A magyar nyelvben is sokkal jobban tájékozódik valaki, ha tud latinul. „Azt szoktam mondani – ez elmondható a görögről is –, hogy a latin a bölcsészettudományok matematikája, amelynek segítségével meg lehet tanulni azokat a nyelvi sajátosságokat, amelyek révén egy mondat, egy szöveg értelmezése sokkal könnyebb. A latin ugyanis kidolgozottabb nyelvtannal rendelkezik, mint például a magyar nyelv. Segítségével azokat a finomságokat is el lehet sajátítani, amelyekre a magyar nyelv nem ad lehetőséget.”

   klasszika-filologia.jpegEgy-egy félévet külföldi egyetemek Klasszika-filológia Tanszékén tölthetnek el a hallgatók. Kapcsolatban állnak az Eichstätti Katolikus Egyetemmel, több olaszországi egyetemmel, s Lengyelországba is lehet pályázni. „Terveink között szerepel, hogy Írországgal is szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat. Az Egyesült Államokban a katolikus fenntartású Notre Dame Egyetemmel még inkább szeretnénk elmélyíteni az együttműködést.”

 A hallgatók visszajelzései alapján kollegiális, „diákbarát” hangulat uralkodik a tanszéken, az egyéni sajátosságokra is figyelő képzés folyik. „Nemcsak az egyes évfolyamok ismerik egymást, az összevont előadásokon, a kirándulásokon, a különféle tanszéki rendezvényeken valamennyi évfolyam hallgatói részt vesznek. Szívesen fogadunk más szakosokat is az óráinkon, igyekszünk őket integrálni a tanszék életébe.”

   A tanári képesítéssel rendelkezőket sok helyütt várják az iskolákban. „A klasszika-filológus képzés esetében mindenkinek azt javaslom, végezze el a mesterképzést is, majd akár a doktori iskolára is gondolhat. A végzettek előtt elsősorban a tudományos pálya nyitott, de elhelyezkedhetnek közgyűjteményekben, múzeumokban, könyvtárakban, különböző – irodalomtudományi, történettudományi és más – kutatócsoportokban, s természetesen várják őket az egyházi intézmények, levéltárak, könyvtárak.” Talán meglepő, teszi hozzá a tanszékvezető, de több hallgató az üzleti életben, a bankszférában is érvényesülni tudott ezzel a végzettséggel.

   Zita úgy gondolja, a diploma birtokában talán marad abban a gimnáziumban, ahol az éves gyakorlatát végzi, de örömmel venné, ha volt középiskolájába térhetne vissza. Bevallja, a hatéves képzés elég hosszúnak tűnt, „de végül is jól választottam”.

  Az utóbbi egy-két évtizedben kevés ilyen irányú szakembert bocsájtott ki a magyar felsőoktatás, mondja Takács László, s az utánpótlás biztosítására több klasszika-filológusra és latintanárra lenne szükség.

Klasszika-filológia Tanszék
Képzés helyszíne: Budapest
Telefonszám: +36 70 778 8683
E-mail: romanisztika@btk.ppke.hu
Web: http://btk.ppke.hu/karunkrol/intezetek-tanszekek/klasszikus-es-ujlatin-nyelvek-intezete/klasszika-filologia-tanszek

Készítette: PPKE Kommunikáció/ E.I.
Képek: PPKE

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Címkék

AKTUÁLIS (137) ALUMNI (26) BTK (87) HITÉLET (10) HTK (7) INTERNATIONAL (6) ITK (27) JÁK (28) MOBILITÁSI PROGRAM (7) SPORT (6) TÁVOLLÉTI OKTATÁS (15) TUDOMÁNY (17) VÉLEMÉNY (8)