A külföldi szakmai- és tanulmányi képzések elengedhetetlenek a versenyképes diplomához. Récsei Péter Campus Mundi ösztöndíjasként a 2019-es tavaszi szemesztert a jereváni Állami Pedagógia Egyetemen töltötte. Negyedéves magyar-történelem szakos hallgató a Pázmányon, közelgő tanítási gyakorlatára készül, célja pedig, hogy jó tanár váljon belőle.

Kérlek, mutatkozz be röviden.

Récsei Péter, negyedéves, magyar-történelem szakos hallgatója vagyok a Pázmánynak. Régóta az egyetlen „munkalehetőségemnek” a tanítást látom, ezért is tanulok tanárnak, de ezen kívül a történelem is a hobbim, így kézenfekvő volt az számomra, hogy történelmi témák tudományos feldolgozásában is részt vegyek. Különösen a szovjet és posztszovjet térségekkel és problémákkal foglalkozom szívesen.

Minek a hatására kezdtél el foglalkozni az örmény kultúrára? Mi fogott meg benne?

Az örmény népről és kultúrájukról nem igazán volt sok információm egészen addig, amíg a Pázmányra nem jöttem. Ugyanis itt volt lehetőségem Kovács Bálint tanszékvezető úr szervezésében 2018-ban két hetes tanszéki kiránduláson részt venni a Dél-Kaukázusban. Ekkor Grúzia és Örményország minden kiemelt vallási, történelmi és természeti jelentőségű helyszíneit bejártuk úgy, hogy a hallgatók felkészültek egy-egy előre kiválasztott témából és azt előadták a helyszínen. Ekkor hírtelen a befogadott tudás és helyszín adta „tudás” összekapcsolódott, ami arra inspirált, hogy minél többet tudjak meg a Kaukázusról és az itt élőkről. Hiszen páratlan szépségű természeti és építészeti örökségekkel rendelkezik mind Grúzia, mind Örményország. Az érdeklődésem homlokterébe pedig egyre inkább a posztszovjet térség mindennapjai és problémái kerültek, hiszen a totalitárius diktatúra ideológiája jelentős mértékű építészeti és gondolkodásbeli változásokat eredményezett. Ami tehát leginkább megfogott az az, hogy hogyan virágzik ki az örmény identitás és kultúra a sivár szovjet idők emlékeiből/mindennapjaiból.

Miért a Campus Mundi ösztöndíjra pályáztál?

A Campus Mundi volt az egyetlen járható út, hogy Örményországban folytathassak tanulmányokat és kutatást, hiszen egy harmadik világbeli országról van szó, ahova pl. az Erasmus+ nem érvényes. De a „kényszerűségen” kívül a Campus Mundi biztosította számomra azt a lehetőséget, hogy az ösztöndíjból kifizessem a tandíjamat az örmény partneregyetemen, illetve hogy a lakhatási- és a mindennapi költségek ne jelentsenek problémát kintlétem alatt. Továbbá ez a program biztosított lehetőséget nekem arra, hogy miután hazaérkeztem, publikálhassak a Tudományos eredmények a nagyvilágból 2. c. tanulmánykötetbe A NEP és a peresztrojka eredményei és következményei Szovjet-Örményországban c. tanulmányomat, illetve a Campus Mundi biztosított felkészülési és előadási lehetőséget A történelem aktuális – Szovjet-Örményország sorsdöntő pillanatai című, Karabahhal is foglalkozó előadásomat.

Hol, melyik intézménynél és mennyi időt töltöttél?

A jereváni Állami Pedagógia Egyetemen töltöttem el egy tavaszi szemesztert 2019-ben.

Mesélnél a kint töltött élményeidről? Mi a legkedvesebb emléked?

A kint töltött idő felejthetetlen számomra, ugyanis négy másik szaktársammal mentünk ki Jerevánba tanulmányokat folytatni. A tanuláson kívül lehetőségünk volt megismerni az országot. Sokszor béreltünk autót is, így fedeztük fel magunk ezt a gyönyörű dél-kaukázusi országot. Az örmény emberek nagyon kedvesek, és vendégszeretőek, annak ellenére is, hogy Magyarországgal érthető okok miatt (baltás gyilkos ügy) nincs diplomáciai kapcsolata. Ezért is éreztem úgy, hogy egyfajta küldetésünk, hogy képviseljük és megmutassuk magunkat. A pedagógiai egyetemen – ahol tanultunk – március 15-re előadást és ünnepséget tartottunk, ti. két örmény honvédtiszt is részt vett a ’48-as szabadságharcban (Lázár Vilmos, Kiss Ernő), akiket Aradon kivégeztek, illetve Czetz János, ugyancsak örmény nemzetiségű honvédtábornokról is megemlékeztünk. A közös történelmi gyökerek azok, amelyeken keresztül az országok kapcsolatai fejlődhetnek, amelyet jó is volt látni a jereváni megemlékezésen.

Az október 27-i Világegyetemista Meetupon beszámoltál arról, hogy mit tanultál a külföldi ösztöndíjas időszakod alatt. Hogyan tudnád ezt röviden összefoglalni? Mi volt a leglényegesebb mondanivalód?

Örményország 20. századi és posztszovjet történelmével foglalkoztam. A Világegyetemista Meetupon igen aktuális témával, a karabahi konfliktus történelmi előzményeivel foglalkoztam, ahol a történelmi adatokon kívül arra is próbáltam rá világítani, hogy a meg nem értettség és a problémák meg nem oldottsága milyen további gondokat és szenvedéseket eredményezhetnek. Erre kiváló példa a dél-kaukázusi régió: Georgia, Azerbajdzsán, Örményország és de facto Arcah Köztársaság (Hegyi-Karabahi Köztársaság örmény elnevezése).

A rendezvényen bemutatták a Tudományos eredmények a nagyvilágból 2. című Campus Mundi tanulmánykötetet is, amelyben magyar fiatalok különböző országokban és változatos szakterületeken szerzett tapasztalatait és kutatási eredményeit gyűjtötték össze. Többek között a Te írásod is megjelent. Hogyan történt a kiválasztás, mi alapján döntöttek, hogy melyik írás jelenik meg a könyvben?

Mikor megláttam a felhívást egyből szóltam Dr. Kovács Bálint témavezetőmben, a PPKE BTK Armenológiai Tanszékének vezetőjének, hogy segítsen nekem, hogy eredményes és minőségi munkát tudjak beadni. Ezek után kezdtem el a meglévő források és szakirodalmi gyűjtéseim alapján megírni dolgozatomat, amelynek eredményeképpen értesítettek, hogy szakmai színvonala miatt megjelenhet a tanulmánykötetben. Persze volt még egy-két pontosításra szoruló bekezdés, de a lektorok munkája csak tovább javította a dolgozat és hipotézisem pontosságát. (H1: A Szovjetuniót elsősorban nem a peresztrojka és Gorbacsov bontotta le, hanem a Szovjetunióban élő nemzetiségek, és azok problémái.)

Véleményed szerint miért érdemes a Campus Mundi programban pályázni felsőoktatási hallgatóként? Szakmailag mit ad ez az ösztöndíjas időszak? Kinek ajánlod a programot? Mit üzennél a Campus Mundi programon gondolkodó hallgatóknak?

A külföldi tanulmányút, talán korábbi nevén: peregrináció (külföldi egyetemjárást jelent) nem új keletű a magyar történelemben, így kijelenthető, hogy a külföldi szakmai- és tanulmányi képzések elengedhetetlenek ahhoz, hogy versenyképes diplománk legyen. Elsősorban tehát szakmai oka van a részképzéseknek. De nem szabad elhanyagolni a másik tényezőt, azt, hogy egy olyan jó értelembe vett kultúrosokk hatása alá kerülünk, amely által olyan felejthetetlen élményekkel leszünk gazdagok, amiket nem lehet később pótolni. Ez egy ilyen most vagy soha pillanat az egyetemi életünk alatt. Ezeket most, az egyetemi tanulmányok idején kell megélni, így mindenki, aki szeretné magát kipróbálni, szakmailag fejlődni, élményekkel telítődni, annak mindenképpen javaslom a külföldi tanulmányokat, még a világjárvány alatt és után is.

Mennyi előnnyel jár a nemzetközi tapasztalatszerzés?

Az angol nyelv fejlődésén kívül a szakmai kapcsolatokat is ekkor tudjuk kialakítani, illetve bele tudunk látni abba, hogy a tudományágunkat hogyan művelik egy-egy országban.

Milyen terveid vannak a jövőre nézve?

Jelenleg második OTDK dolgozatommal kezdek el mélyebben foglalkozni témavezetőmmel, Dr. Kovács Bálint tanár úrral. Próbálok minden lényeges szakmai megmérettetésen részt venni és fejlődni, hogy lehetőséget adjak magamnak arra, hogy doktori iskolába felvételizzek, ha az aktuális és az érdeklődésem homlokterében lesz. Számomra viszont a legfontosabb az, hogy a közelgő tanítási gyakorlatra kellően felkészüljek, és jó tanár váljon belőlem.

Készítette: PPKE Kommunikáció/Kemény Mária
Fotó: Récsei Péter