A Pázmány oktatási, kutatási és tudományos tevékenységének egyik fontos fokmérője, hogy az adott esztendőben oktatóink és hallgatóink szerzői, illetve szerkesztői közreműködésével milyen kiadványok születtek. E szemléletet kiterjesztve indítjuk el új sorozatunkat, a Pázmány könyvtárat, amelyben hónapról hónapra szeretnénk bemutatni az aktuálisan megjelenő köteteket. A listát nem kis büszkeséggel tesszük közzé, bízva abban, hogy az egyes kiadványok a jövőben még szélesebb körben válnak ismertté. Köszönet valamennyi Kollégának, akik ezen alkotómunkában tevékeny részt vállaltak. Az e havi listához jó böngészést kívánunk!

Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

Fides et ratio im Kontext: Theologische und philosophische Annäherungen

2020 decemberében megjelent Mezei Balázs Mihály és Varga Jani Anna (PPKE BTK Filozófia Tanszék) tanulmánykötete a Traugott Bautz Verlagnál.

A tanulmánykötet a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2018 szeptemberében megrendezett nemzetközi konferencia anyagát tartalmazza. A konferencia az 1998-ban Szent II. János Pál Pápa által közreadott Fides et ratio enciklika, és az ugyanezen évben a Szent Pápa által szentté avatott Szent Terézia Benedikta, Edith Stein, tiszteletére állít emléket, a Szent Pápa által az enciklikában értelmezett keresztény filozófia kérdéseinek és lehetőségeinek vizsgálatán keresztül. A konferencia a Mezei Balázs által 2010-óta szorgalmazott Fides et ratio programsorozat keretei között valósult meg. A kötet megjelentetését a Pázmány Péter Katolikus Egyetem 2020-as Publikációs Pályázata támogatta. A kötet szerzői: Gergely Bakos, O.S.B. – Christof Betschart, O.C.D. – Rocco Buttiglione – László Gájer – Hanna-Barbara Gerl-Falkovitz – István M. Fehér – Franz-Xaver Heibl – Grzegorz Holub – Anna Jani – Agnieszka Lekka-Kowalik – Balázs M. Mezei – Attila Puskás – Mátyás Szalay – Szabolcs Anzelm Szuromi, O.Praem. – Krisztián Vincze – Peter Volek – Michael Wladika – Holger Zaborowski – Beate Beckmann-Zöller.

A mindenség ernyőjére kivetítve

Új kötet Ottlik főművéről Osztroluczky Sarolta szerkesztésében.

Ottlik Géza remekműve, az Iskola a határon 1959 őszén jelent meg először. E fontos esemény hatvanadik évfordulója jó alkalomnak tűnt arra – bár egy klasszikus újraolvasására sosem kell külön indok –, hogy új kérdésirányokból kerülhessünk ismét párbeszédbe Ottlik Iskolájával. A mindenség ernyőjére kivetítve című, kétnapos regénykonferenciát 2019 novemberében rendeztük a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Ennek a konferenciának az anyagából most könyv jelent meg Osztroluczky Sarolta, a Magyar Irodalomtudományi Tanszék egyetemi adjunktusa szerkesztésében. „A konferencia előadásai és élénk szakmai vitái, valamint e kötet tanulmányai is azt a mára már általánosnak mondható olvasói tapasztalatot látszanak megerősíteni, hogy az Iskola a határon igazi klasszikus, amely azért őrződött meg és vált kanonikussá, mert – Gadamer szavaival – „nem valami nyomaveszettről szól, nem puszta tanúskodás valamiről, amit még magát is értelmezni kell, hanem úgy mond valamit a mindenkori jelennek, mintha egyenesen neki mondaná". Ottlik regényének ezt az időszerűségét és állandó dialóguskészségét kívánja felmutatni ez a kötet.

A modern magyar líra/próza világirodalmi kontextusban

A modern magyar líra/próza világirodalmi kontextusban című, 2020 legvégén megjelent „ikerkötet" egy nagyszabású tudományos vállalkozás eredménye.

Világirodalmi horizontból rátekinteni és újat mondani egy korszak magyar irodalmáról, lírájáról és prózájáról – ez volt a célja annak a 2017-es, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán megrendezett négynapos konferenciasorozatnak, melynek résztvevői nagynevű akadémikusok és egyetemi tanárok, hazai és határon túli bölcsészkarok kiváló oktatói, elismert irodalomtörténész kutatók és tehetséges doktorandusz hallgatók voltak, s melynek anyagát e tekintélyes méretű, egybefűzött kötetpár összegyűjti. Az „ikerkötet" mindkét felét a modernitás irodalomszemléletéről szóló, elméleti jellegű írások vezetik be, majd a klasszikus, a késő- és a posztmodern irodalom, illetve a kortárs szerzők szövegeit vizsgáló, összehasonlító és elemző szempontú tanulmányok követik. Az irodalomtörténeti paletta, melyet a kötetpár elénk tár, meglehetősen színes, ahogy azok a párbeszédszövegek is igen sokfélék, amelyek a magyar modernség nemzetközi kontextusaként tűnnek fel a gyűjtemény lapjain. A kötet tipográfiai érdekessége, hogy a két konferencia anyaga, vagyis a líra- és a próza-rész egymáson elforgatva került kiadásra. A könyvet Horváth Kornélia és Osztroluczky Sarolta szerkesztette.

A vörösiszap-katasztrófa személyes történetei

A tíz éve történt hazai vörösiszap-katasztrófára is emlékezve, megjelent Luxné Dr. Prehoda Anna tanárnő könyve. A kötet a katasztrófát két vizsgálati hullámban követő, interjús kutatás alapján mutatja be a károsult lakosság trauma-feldolgozási útját.

Hogyan lehet feldolgozni az addigi élet alapjainak teljes megrendülését? Minek az elvesztése a legfőbb veszteség? Milyen szerepet játszanak a feldolgozási folyamatban az egyént magába foglaló közösségek? Milyen típusú kapcsolatformák vészelik át az alig átvészelhetőt és milyenek szűnnek meg? Hosszasan sorolhatnánk még azokat a kérdéseket, amelyek felmerültek a 2010-es magyarországi vörösiszap-katasztrófa után azokban, akiket közvetlenül érintett az iszapömlés. Az is megfigyelhető volt viszont – a tíz éve történt katasztrófa után –, hogy az eset volumene, megrendítő volta és pusztító ereje Devecserre és környékére vonta egész Magyarország figyelmét. Sokan megmozdultak, hogy segítsenek. Hónapokig vezető hír volt minden, ami ott történik. Ez volt hazánk eddigi legpusztítóbb ökológiai következményekkel járó ipari katasztrófája. A fenti kérdések tehát nem csak az ott élőkben merültek fel, hanem fontossá váltak – mondhatni – minden magyar embernek. A kötet célja, hogy válaszokat adjon a kérdésekre. Szerzője szociológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szociológiai Intézetének adjunktusa. Az iszapömlés után azzal a céllal készített két időpontban interjúkat a közvetlenül károsult devecseriekkel, hogy beszéljék el az elbeszélhetetlent, hogy azon keresztül megérthessük, mit veszítettek, mit jelent számukra a múlt a jelen és a jövő, s elsősorban a jövőre fókuszálva: hol találták meg azt a kapaszkodót, ami segített nekik a katasztrófán túllátni. A kötet a L'Harmattan Kiadó Környezet és Társadalom c. sorozatában jelent meg.

Készítette: PPKE Kommunikáció/Hevér Kinga Szilvia
Fotó: Free-Photos (Pixabay)