E nagy ünnepségre készülve az első érzésem a döbbeneté volt. Már ennyi ideje él, működik és erősödik az újjászervezett jogi kar is! Ez az érzés azért is indokolt, mert ha visszaemlékszem a Kar létrejöttének heroikus korszakára, érthető a rácsodálkozás.
Dr. Zlinszky János professzor urunknak, alapító dékánunknak köszönhető mindez. Olyan időszakban és körülmények között indította el a munkát, amikor sokak kételkedtek annak sikerében. Az újjászervezés célja, mint arról II. János Pál pápa fogalmazott a vonatkozó enciklikájában, hogy a katolikus egyetemek célja az ismeretek integrálása, dialógus létrehozása a hit és az ész között. Kiemelte, szükséges etikai érzékenységet is megteremteni.
Tudva lévő, hogy az egyetemet Pázmány Péter 1635-ben Nagyszombaton alapította. Működtetését a Jezsuita Társaságra bízta. 1777-ben költözött Budára. Mária Terézia a bölcsészettudományok közül leválasztotta a politikai tudományokat, így jött létre a Jog- és Államtudományi Kar. Az állam és egyház szétválasztása nyomán 1950-ben meghagyták a Teológiai Kart, ezen kívül a Pázmány Péter Egyetemet államosították, és jogutódként az ELTE-t jelölték ki. Így az épületek, tárgyak és tanárok egy részét az új elnevezésű Bölcsész Kar és Jogi Kar vette át.
Az 1980-as évek enyhülése nyomán indult el a Bölcsész Kar újjá szervezése dr. Maróth Miklós professzor vezetésével. A működését a piliscsabai volt katonai tábor helyén kezdte meg. Az 1990-es évek derekán meg is kezdte működését. Ekkor vetette fel Zlinszky professzor a Jogi Kar újjászervezésének szükségességét. A professzor úr ekkor alkotmánybíró volt, és ott kérte fel a szervező bizottság tagjait és leendő tanárait is. A szervező bizottság tagjai között találjuk Jobbágyi Gábor, Varga Csaba és Bánrévi Gábor későbbi professzorokat, és meglepő módon engem is tagjai közé választott. Természetesen ekkor még a Kar számára nem volt még ingatlan. De a tanszékek alakítását is megindította. A Magánjogi tanszéket Jobbágyi Gáborra bízta, a Jogtörténeti tanszékek szervezését Varga Csabára. Minthogy én korábban banki gyakorlatot szereztem, a Pénzügyi-jogi tanszék szervezéséhez engem kért fel, így került sor később a szintén bankos Halustyik Anna megbízására.
Az akkreditációhoz azonban ingatlanra is szükség volt. Zlinszky professzor a Ménesi úti apácazárdában kapott néhány termet. Itt kezdődött el, az idő közben meghirdetett felvételi vizsgák után az első évfolyam oktatása. A körülmények szűkösek és mostohák voltak, de a kezdő évfolyam hallgatóinak lelkesedése és kitartása biztatást jelentett.
A Ménesi út használatára azonban záros határidő volt, folytatni kellett az ingatlan keresését. Így jutottunk el a Szentkirályi utcában egy volt nyomda épülethez.
Személyesen kísértem el a professzor urat a helyszíni szemlére. Az épület elhagyatott, leromlott volt, olajos gépekkel és szeméttel. A professzor úr optimizmusát és akaratát látva magam is hinni kezdtem az új egyetemi épületben.
Amikor az alapítás elfogadásra került, az új tanárok és hallgatók megindultan kezdték meg a munkát itt. A Jogi Kar iránt nagy hallgatói érdeklődés volt, a lelkes hangulat változatlanul reményt adott a folytatáshoz.
Az épület folyamatosan fejlődött, megépült a Kápolna is.
Az újjáalapított Jogi Kar 10 éves évfordulójáról 2005-ben színvonalas emlékkönyv jelent meg, amely ennél sokkal részletesebben bemutatja egyetemünket, az akkor jeles tanárokat, és a hősiesen helytálló évfolyamok hallgatóit.
Ezen az évfordulón Erdő Péter bíboros, második rektorunk így fogalmazott: „A Jogi Kar elérte tinédzser korát.”
A mostani évforduló után azt mondhatjuk: A Kar érett felnőtt korba jutott.
Sokan tették és teszik fel a kérdést, mitől különleges és katolikus ez az egyetem. A választ alapító professzorunk adja meg a Keresztény erkölcs és jogász etika című tankönyvében (12. oldal): „Vallom, a jog saját értékrendje szorosan kapcsolódik a keresztény értékekhez… Azért van ez így, mert gondolkodásunkat a kereszténység eszmevilága évezredek óta átjárja, ugyanúgy alappillére Európa szellemiségének a keresztény értékrend, mint a görög filozófia és a római jog.”
Másutt magáról az új Karról úgy fogalmazott: „ A jogi oktatás átalakítása, az intézmény bővülése… reményt kelt arra, hogy segítségével sikerülni fog a modern korszaknak és a tradicionális erkölcsiségnek megfelelően felvértezett jogászokat képezni a régi és az új egyetemen.”
Megtisztelő volt számomra ezen az egyetemen oktatóként részt venni, és látni, hogy a PPKE-n végzett jogászok miként szerepelnek a közéletben. Reményeim szerint ez a folyamat és a professzorunk által elképzelt jogász képzés sikeresen folytatódik.
Szöveg: dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva
Fotó: dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva
