2021. április-május időszakban Egyetemünk a Pázmány Budapest Campus beruházással kapcsolatban hallgatói, valamint munkatársai körében kérdőíves felmérést végzett, amelyben az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat is aktívan részt vett. Az együttműködésről és a felmérés eredményeiről beszélgettünk Váradi Lívia EHÖK elnökkel.

Mikor kezdődött a munka? Pontosan milyen feladatokban vett részt az EHÖK? Milyen céllal készültek ezek a felmérések?

Dallman Kristóf, korábbi EHÖK elnökkel 2020 decemberében kaptunk meghívást Becker Pál főigazgató úrtól, hogy találkozzunk és a Pázmány Budapest Campus jelenleg folyó munkálatairól beszéljünk. Főigazgató úr ismertette velünk a campusfejlesztés aktuális állapotát, illetve soron következő lépéseit. A beszélgetés során teljes egyetértés mutatkozott azzal kapcsolatban, hogy a Pázmány új campusának amellett, hogy a 21. század igényeihez alkalmazkodó, korszerű intézménynek kell lennie, feltétlenül alkalmazkodnia szükséges a hallgatóság igényeihez. A decemberben elindult együttműködésünk célja, hogy egy olyan campus épüljön, ahol a hallgatók jól érzik majd magukat, szívesen töltenek el időt a tanórákon kívül is és ahol lehetőségük lesz az egyetem falain belül nem csak tanulással, hanem egyéb tevékenységekkel, például sportolással foglalkozniuk.

Ezen célok megvalósításához mindenképp fontosnak tartottuk, hogy megkérdezzük hallgatótársainkat, ők hogyan képzelik el a jövő campusát, ennek következtében került megalkotásra egy kérdőív, mely a hallgatók igényeit hivatott felmérni. Időközben én átvettem Kristóftól az EHÖK elnöki pozíciót, és még az alakuló ülésen életre hívtunk egy Campusfejlesztési Bizottságot, melynek dedikált feladata a kérdőív összeállítása, a hallgatói igények becsatornázása lett.

Meglátásod szerint milyen jelentősége van annak, hogy még a tervezés fázisában a hallgatók felé is nyitott az egyetem? Milyen hozadéka lehet mindennek?

Úgy gondolom, hogy ez egy igazán nagy lehetőség, hiszen így a pázmányos hallgatók véleménye, igényei egy olyan időpillanatban juthatnak el a tervezőkhöz, amikor még lehetőség adódik arra, hogy az új campus ezen igényekhez igazodva épüljön fel. Kiemelten fontos, hogy mind a BTK-s, a JÁK-os, az ITK-s és a HTK-s társaink gondolatai is meghallgatásra kerüljenek, hiszen elképzelhető, hogy olyan „kívánságai” is vannak a hallgatóknak, melyre a tervezők nem gondolnak, azonban megvalósításuk nem ütközik akadályokba. Továbbá nem lehet elmenni amellett a tény mellett sem, hogy a pázmányos hallgatók jelenleg meglehetősen távol vannak egymástól fizikailag, így nem igazán tudnak megvalósulni összkari rendezvények, összejövetelek, a különböző karon hallgatók képzésük során talán egyszer sem találkoznak. Úgy vélem, hogy a közös campus kialakítása pozitív hatással lesz a hallgatói életre és a pázmányos identitás formálódására.

Milyen visszhangja volt a felmérésnek a hallgatók körében? Hányan töltötték ki a kérdőívet?

Többségében pozitív fogadtatása volt a kérdőívnek, a hallgatók számára is öröm és izgalom, hogy ily módon részt vehetnek az új campus megtervezésében. A kérdőív kitöltési száma is ezt mutatja, ugyanis több mint kétezer pázmányos hallgató vett részt a kutatásban. Természetesen több visszajelzésben megjelent a piliscsabai campus elhagyása és az ezzel kapcsolatos érzések, hiszen még csak néhány hónap telt el azóta, hogy a Pázmány BTK kiköltözött onnan. Úgy gondolom, hogy teljes mértékben érthető, hogy a jelenlegi és korábbi hallgatótársaimnak, BTK-s hallgatóként nekem is, ez egy fájó pont, melynek feldolgozása hosszabb időt vesz igénybe. Véleményem szerint azonban nagy lehetőségnek kell tekintenünk azt, hogy most kifejezhetjük igényeinket az új campusszal kapcsolatosan, ezáltal talán pótolva azt az űrt, melyet Piliscsaba hagyott bennünk.

Milyen következtetéseket lehet levonni a felmérésből, milyen észrevételek, javaslatok érkeztek?

A kérdőív kiterjedt a kollégiumi és egyetemi infrastruktúrára, illetve szolgáltatásokra. Fontos eredmény, hogy a hallgatók igen nagy része, közel 40%-a venne igénybe kollégiumi szolgáltatást. Ezen hallgatók többsége jelenleg albérletben él, mely ismeretes, hogy nagy anyagi terhet jelent egy egyetemista számára, így a kollégiumi férőhelyek megteremtése kiemelt jelentőségű. Az infrastruktúrát tekintve az látható, hogy a válaszadók az 1-2 ágyas, saját vizesblokkal felszerelt szobákat, az apartmanszerű elrendezést és a nagy közösségi tereket preferálják, ezek mellett pedig egyértelmű igény mutatkozott sportolási, illetve tanulási lehetőségre a kollégium falain belül, konditerem, könyvtár, illetve privát tanulótér formájában.

Az egyetem felszereltségére vonatkozó igényeket illetően is legtöbben a sportlehetőséget jelölték meg, a hallgatók kétharmada csatlakozna valamilyen egyetemi sportklubhoz, de ugyanennyi hallagatónak fontos az, hogy az egyetem falain belül több időt tölthessen el a barátaival, szaktársaival, együtt kávézhassanak, ehessenek-ihassanak valahol egy kellemes helyszínen és beszélgethessenek egy tágas, hangulatos közösségi térben. Emellett a tanulószobák, egyetemi könyvtár létesítése is fontos hangsúlyt kapott, a kitöltők 89%-a tanulna szívesen az egyetem falain belül, amennyiben erre megfelelő helyszín lenne. A hatékony tanulás feltételei közé sorolták a csendes környezetet, az erős internetkapcsolatot, az áramellátást, nagy asztalokat és kényelmes székeket, és nyomtatási, illetve fűzési lehetőséget. A szabadidő eltöltésének kapcsán merült fel a zöldterület, udvar jelentősége, illetve hallgatói klubok, kreatív tevékenységre lehetőséget adó helyszínek kialakítása.

A válaszadók összességében fontosnak tartják, hogy az új campuson sok közösségi és tanulótér kerüljön megvalósításra, hogy a szemináriumi termek és nagyelőadók megfelelő technikával legyenek felszerelve, hogy több lehetőség legyen meleg étel fogyasztására, illetve a „zöld” campus, szelektív hulladékgyűjtési lehetőség, és megújuló energia felhasználása is kiemelt helyen szerepelt a preferenciák között.

A munkatársi felmérés kapcsán milyen tapasztalatok vannak?

A munkatársi felmérés is nagy népszerűségnek örvendett, a foglalkoztatottak több mint fele töltötte ki a számukra létrehozott kérdőívet. A Pázmány oktatói az oktatást érintő fejlesztések tekintetében a tanításra használt terek, azaz szemináriumi termek, előadók technikai felszereltségének korszerűsítését tartják a legfontosabbnak, ezeken belül is a szemináriumi és kutatáshoz szükséges terek fejlesztését. A munkatársakat érintő fejlesztések közül a válaszadók az irodák számítástechnikai felszereltségét tartják a legfontosabbnak és a központi egységek egy helyre szervezését is a válaszadók több mint fele támogatná.

A hallgatói felmérés eredményeihez hasonlóan a pázmányos oktatók és munkatársak is kiemelt jelentőségűnek találják a meleg étkezési lehetőségek megteremtését, a bel- és kültéri közösségi terek kialakítását, illetve a szelektív hulladékgyűjtési lehetőségek biztosítását.

A kérdőívekből származó adatoknak mi lesz a sorsa?

Mind a hallgatói, mind az oktatói kérdőívre beérkezett válaszok részletes kielemzése megtörtént, mely által közelebb kerültünk a hallgatók igényeihez, pontos képet kaphattunk arról, hogy ők hogyan képzelnek el egy hallgatóbarát campust. Ezen adatok továbbításra kerültek a tervezők számára, így a következő lépés ezeknek a szempontoknak a figyelembe vétele, illetve beépítése a campus tervezetébe.

Várható, hogy az Egyetem részéről később is lesz hasonló kezdeményezés?

Igen, a kérdőív mellett meghirdettünk egy pályázatot is "Építsük együtt a jövőt!" címmel, melynek keretein belül jelenlegi és korábbi hallgatóink küldhetik be egyedi, kreatív, innovatív ötleteiket az épülő campusszal kapcsolatosan. A pályázat benyújtására május 31-ig van lehetőség, és az első helyezett 500 000 Ft-os, a második helyezettet 300 000 Ft-os, míg a harmadik helyezettet 100 000 Ft-os pénzjutalomban részesül, így mindenkit bátorítok a nevezésre!

Készítette: PPKE Kommunikáció/Kemény Mária
Fotó: PPKE ITK Vizuális Műhely