A Pázmány oktatási, kutatási és tudományos tevékenységének egyik fontos fokmérője, hogy az adott esztendőben oktatóink és hallgatóink szerzői, illetve szerkesztői közreműködésével milyen kiadványok születtek. E szemléletet kiterjesztve indítottuk el sorozatunkat, a Pázmány könyvtárat, amelyet tovább bővítünk június hónapban is. A listát nem kis büszkeséggel tesszük közzé, bízva abban, hogy az egyes kiadványok a jövőben még szélesebb körben válnak ismertté. Köszönet valamennyi Kollégának, akik ezen alkotómunkában tevékeny részt vállaltak. Az e havi listához jó böngészést kívánunk!

Jog- és Államtudományi Kar

Viginti quinque annis II. Emlékkonferencia Zlinszky János tiszteletére, a PPKE JÁK 25. tanévében

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara negyedszázados jubileumi ünnepségén, a kar belső udvarán felállított szoborral, első dékánjáról emlékezett meg.

A kezdeti építkezés minden intézmény identitásának kialakításában fontos szerepet tölt be, s későbbi fejlődésére is jelentős hatással van. Az ünnepségen elhangzott beszédek tanúbizonyságot tettek azon tételekről, amelyeket az egyetem és a kar képviselői követendő exemplaként határoztak meg. A szoboravatást követő emlékkonferenciára a hazai jogtörténészek és római jogászok szinte egy emberként fogadták el a meghívást, s mellettük a Kar alkotmányjogászai is önálló szekciót alakítottak. Jelen kötet a konferencián elhangzott előadásokból készített tanulmányokat tartalmazza, szerkesztette El Beheiri Nadja és Szabó István.

Vis unita fortior’ – Válogatott tanulmányok joghallgatók tollából

Fiatal tehetségek első komolyabb szárnypróbálgatásait tartalmazza ez a kötet: egyszerre tűnik ki belőle a diákköri érdeklődés, és látszik benne már előre a további fejlődés lehetősége is.

Ebből a szempontból szerénytelenség nélkül állítható marketing-szlogen lehet, hogy az olvasó a jövő egy szeletét tartja a kezében. Nem érett tudósok kimunkált gondolatait, meglátásait, értékeléseit olvashatjuk a következő oldalakon, hanem fiatal tehetségek kibontakozásának lehetünk tanúi, a szükségképpen ezzel együtt járó tökéletlenségekkel. Ezt a kötetet ennek tudatában érdemes kézbe venni — minden nagy tudós így kezdte egykor: diákként. A cím, „Egységben az erő”, mutatja azt is, amilyen a kötethez való hozzáállás, mind oktatói, tanári, konzulensi szempontból. Jól látszik a hallgatói dolgozatokból, hogy a hallgatók mögött álló kollégák, a hallgatókat támogatták. Személyes, szakmai és emberi az a segítség, amit a hallgatóknak nyújtunk. A gyümölcsöt ugyanakkor a hallgatók „termelik meg”, és a végén ők is „szakíthatják le” azt igazán: a jelen műhelymunkái, és az alapul szolgáló, hosszabb dolgozatok, a hallgatói tevékenység eredményei. A tanulmánykötetet szerkesztette: Kurunczi Gábor, Pogácsás Anett és Varga Ádám.

Online elérhetőség

Bölcsészet- és Társadalomtudomáyi Kar

Itáliai hatások a régi magyar lelkiségben

2019 januárjában tartott konferenciát az MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, amelynek célja az volt, hogy az itáliai események, személyek, folyamatok, irányzatok, művek hatását vizsgálja a magyarországi lelkiségre a 18. század végéig.

Az egynapos tanácskozás tizenegy előadása, amelyet a kötet is tartalmaz, pontszerű kapcsolatokat mutatott be egészen a középkor elejétől a 18. század végéig. A kötetben, melyet Bajáki Rita és Báthory Orsolya szerkesztett, több eddig ismeretlen forrást, fordítást ismerhetünk meg, költészeti, egyháztörténeti, lelkiségtörténeti, irodalmi mozaikok állnak egymás mellett évszázadokon átívelően, válik láthatóvá – mint cseppben a tenger – a részben az egész, s kapunk képet arról a kölcsönhatásról, ami a vizsgált korszakot jellemzi.

Séllyei Nagy Ignác püspöksége: (Tanulmányok és források)

Séllyei Nagy Ignác (1733–1789) a Székesfehérvári Egyházmegye első püspöke volt. A püspökség megszervezésének körülményeit jórészt feltárta már korábban a szakirodalom, azonban az egyházmegye lelkiségének megújítását, kialakításának módját ezidáig még nem vizsgálta.

Ebben a kötetben Szelestei Nagy László összegyűjti Séllyei munkáit, amelyet papjai, hívei használatára állított össze, és ezeket vizsgálva von le következtetéseket. Így a kötet egyszerre tartalmaz tanulmányokat, illetve a Székesfehérvári Püspöki Levéltárban található Séllyei-kéziratok részletes jegyzékét, valamint Séllyei lelkiségtörténeti vonatkozású munkáiból forrásközléseket.

Az idő és tér szerepe a barokk kori lelkiség alakulásában

Az MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport kiadványainak legújabb darabja a Lelkiségtörténeti Tanulmányok című sorozat 28. köteteként jelent meg.

E sorozat sajátja, hogy tanulmánykötetek, illetve monográfiák mellett a lelkiségtörténeti konferenciákon elhangzó előadások tanulmánnyá alakított változatait is közzéteszi egy kötetben, ezúttal azonban a járványhelyzet miatt a 2020-ban meg nem tartott lelkiségtörténeti konferencia el nem mondott előadásainak írásos verzióit gyűjtötte össze a szerkesztő, Szelestei Nagy László. A kötet, ahogyan arra címe is utal, az idő és tér szerepét helyezi a fókuszba a következő kérdések mentén: milyen változások tapasztalhatóak az idő múlásával, hogyan hat a liturgikus idő az egyházi, illetve irodalmi műfajokra, milyen módon szolgálják a szakrális terek (elsősorban templombelsők) a barokk lelkiséget, illetve hogyan valósul meg maga a szakralitás egyes helyeken. A kötetben egyház-, művelődés-, és művészettörténeti tanulmányok egyaránt olvashatók.

Készítette: PPKE Kommunikáció/Hevér Kinga Szilvia
Fotó: Free-Photos (Pixabay)