A PPKE Oktatási és Tanulmányi Osztály (OTO) osztályvezető-helyettese már több alkalommal is kihasználta az egyetem által biztosított külföldi tanulmányút lehetőségét, és valóban csak ajánlani tudja. Máltát különösen szereti, de Skóciát és Dél-Angliát is meglátogatta már az Erasmus+ keretében. Beszámoló érdeklődőknek, különösképpen a még bizonytalan munkatársaknak!

A feladatköröd igencsak összetett és aktív jelenlétet kíván, talán be sem szorítható egy fix munkaidőkeretbe. Milyennek éled meg a munkádat a mindennapok során?

Ahogy mondtad, elég összetett az általam, általunk ellátott feladatkör az Oktatási és Tanulmányi Osztályon: beletartozik a hallgatók és az oktatók által jelzett – elsősorban Neptunos – problémák kivizsgálása, a kari TO-k és a tanszéki munkatársak kérdéseinek megválaszolása. A mi feladatunk többek között az intézményi statisztikák összeállításának koordinálása, az Oktatási Hivatallal való kapcsolattartás, a felsőoktatási információs rendszerbe való adatszolgáltatás, a felmerülő Neptun adatkezelési hibák javítása a tanulmányi osztályokkal egyeztetve. Igen sok emberrel tartjuk a kapcsolatot, amit én alapvetően szeretek és testhezálló feladatnak érzek. Vannak olyan időszakok az évben (pl. beiratkozás, tárgyfelvétel, önköltség befizetési időszak, félévenkénti létszámstatisztika), amikor egyszerre rengeteg dologgal kell foglalkoznunk, és nyilván, amikor öt percenként jön be egy új feladat – de az előzővel sem végzett még az ember –, akkor kicsit kapkodjuk a fejünket. Amikor ezek az időszakok lecsengenek, akkor lehet foglalkozni az ütemezett feladatokkal. De végül is ez a kettősség adja az izgalmat, ettől változatos a munka. A feladatok megosztása a következőképpen áll össze: az OTO két részlegből áll, jelenleg hatan dolgozunk a Szentkirályi utca 26-ban, négyen pedig Esztergomban. Az esztergomi kollégák foglalkoznak az oktatásszervezési ügyekkel – képzések nyilvántartásba vétele, akkreditációs és regisztrációs kérdések stb. –, mi pedig itt Budapesten elsősorban a tanulmányi ügyek koordinálásával, aminek egyre nagyobb részét teszi ki az elektronikus ügyintézés és a digitális oktatás támogatása.

Az Erasmus+ lehetőséget az angol nyelvű kommunikáció és kapcsolattartás fejlesztése miatt választottad. Mesélj egy kicsit a programról és a helyszínről!

Igen, az Erasmusnak van egy hallgatói és egy munkavállalói mobilitási programja. A dolgozók – oktatók, illetve adminisztratív munkatársak – a munkakörüktől függően mehetnek szakmai vagy nyelvtanulást segítő programokra. Szakmai képzésre az én területemen nem igazán van lehetőség, mivel a Neptun és a magyar felsőoktatási rendszer meglehetősen sajátos. Nekem tehát elsősorban a nyelvtanulás marad, amelynek keretében többször vettem már részt mobilitási programban. Ha az angolt választod, akkor előírás, hogy olyan országba lehet csak utazni, ahol ez a hivatalos nyelv. A Brexit miatt viszont ezek száma most jelentősen csökkent: Málta, Írország és talán Gibraltár maradt. Én magam Málta mellett Nagy-Britanniában voltam már kint Erasmus ösztöndíjjal: egyszer Skóciában, egyszer pedig Dél-Angliában.

A mostani mobilitás speciális helyzet elé állított mindenkit: én tulajdonképpen még a 2020-as program keretében utaztam ki. Tavaly nagyon sok munkatárs lemondta az utat, vagy épp meghiúsult a mobilitása a pandémia miatt. Ilyenkor pótpályázatot írnak ki, és én erre adtam be a jelentkezésemet. Szeptemberben utaztam volna, a szállásom, repülőjegyem már le volt foglalva, és az utolsó pillanatban kellett lemondanom mindent, a lezárások miatt. Viszont idén júliusig mindenképpen teljesítenem kellett a mobilitást, mert ekkor volt az Erasmus tanév pénzügyi lezárása. Kora tavasszal tehát, kockáztatva kicsit, lefoglaltam a repülőjegyet június közepére, és végül is szerencsém lett: június 16–25-ig ki tudtam utazni Máltára. Talán az intézményből én utaztam leghamarabb a lezárások után. A nyelvtanfolyam keretében egy-, vagy kéthetes időszakra lehet pályázni, de a pótpályázat során csak egyhetes lehetőséget hirdettek meg. Az Erasmus ösztöndíj fedezi az öt munkanapból álló nyelvtanfolyam díját és egy-egy utazási napot. Amennyiben ennél tovább kívánunk maradni, azt természetesen saját magunknak kell finanszírozni. Én is rátettem még néhány extra napot, így feleségemmel össze tudtuk kötni a kiutazást egy kis nyaralással.

Mennyire voltak beosztva a napjaid, milyen részekből állt a nyelvtanfolyam? Milyen szakmai és szabadidős tevékenységekben vettél részt?

Én az IH Malta nevű nyelviskolában voltam, de szinte minden nyelviskolában reggel 9-től délig vagy egyig tartanak az órák, utána pedig a tanulók részt vehetnek délutáni, szervezett eseményeken, kiránduláson, játékos programokon – ezek fakultatívak. Ha valamelyik program nem volt elég szimpatikus vagy érdekes, akkor helyette elmentünk kirándulni, bejártuk a vidéket. Korábban, Erasmus utazástól függetlenül is jártam már Máltán, és összességében az a tapasztalatom, hogy időjárás szempontjából június második fele a legkellemesebb: ilyenkor már elég meleg a tengervíz, de még nincs olyan kánikula, mint július–augusztusban. De igazából minden évszakban bejárható és élvezhető. Máltán általában nagyon sok az angol turista (a gyarmati múlt miatt is), de idén júniusban az angolok még nem utazhattak, és más országokból is kevesebben voltak a szokásosnál.

A nyelviskolában kiscsoportos óráink voltak, mi hatan voltunk egy Angliából érkezett anyanyelvi tanárral, akinek a férje máltai. Minden napra volt egy témánk – a klasszikusok: sport, szabadidő, kultúra, utazás stb. –, ahhoz kapcsolódó beszélgetések, feladatok, házi feladatok. A csoportunkban két japán fiú, két francia és egy orosz diák volt még rajtam kívül.

Milyen konkrét, gyakorlati tapasztalatokat szereztél?

Elsősorban az élő angol nyelvű kommunikáció terén szereztem újabb tapasztalatokat. Mivel az egyetemnek egyre több külföldi hallgatója és idegen nyelvű képzése van, egyre nagyobb az igény a Neptun, illetve az egyéb digitális rendszerek angol nyelvű használata iránt. Ezek koordinálásához, és a külföldi hallgatókkal való kapcsolattartáshoz is szükséges az angol nyelv biztos ismerete. Máltán az iskolán kívül is rá voltam kényszerítve az angol használatára, hiszen szinte minden nap utaztunk valahová, használtuk a tömegközlekedést, beültünk étterembe, beszélgettünk helyiekkel stb.

Merre jártatok, milyen helyeket ajánlanál – akár csak nyaralás céljából utazóknak?

A Máltai szigetcsoport három szigetből áll: Málta a legnagyobb, Comino a legkisebb (strandterület, nem is lakják) Gozo pedig közepes méretű. Nekem az egyik kedvencem a főváros, Valletta, ami egy félszigeten helyezkedik el, és mivel pici az alapterülete, a nagy része egészen szűk utcákból áll (mint egy olasz vagy szicíliai kisváros), a központi részén viszont gyönyörű épületek és hangulatos terek találhatók. Külön is ajánlanám a St. John's Co-Cathedralt (benne Caravaggio több festményével) és a Máltai Lovagrend Múzeumát. Máltán szinte bárhol le lehet menni a tengerpartra, 200 méteres körzetben biztosan talál az ember egy strandot. Különösen jó kiránduló- és fürdőzőhely például St. Peter's Pool, de a legnagyobb halászvároskába, Marsaxlokk-ba és érdemes elmenni, ahol mindig lehet frissen fogott tengeri herkentyűket kóstolni. Kifejezetten híres a Blue Grotto (Kék Barlang) öböl, ahol sziklás és tengerparti részek váltják egymást. Egyébként a környék könnyen bejárható tömegközlekedéssel: a hét napos bérlet az összes buszjáratra érvényes Máltán és Gozon is.  

Sokszor halljuk és rengetegen meg is tapasztalták, miért is „kihagyhatatlan lehetőség” egyetemistaként különböző mobilitási programokban részt venni. Hogyan foglalnád össze ezek jelentőségét ez esetben az érdeklődő munkatársaknak?

Egy hét alatt nyilván nem lehet megtanulni egy idegen nyelvet, de akinek már van egy viszonylag stabil tudása, annak nagyon jó gyakorlási lehetőség. Egész más, mintha tankönyvből vagy mondjuk Duolingóval tanulna az ember, hiszen itt a spontán szituációkban, váratlan helyzetekben is muszáj valamit reagálni. Vegyük a tanulmányi osztályt példaként: ha betéved egy külföldi diák, akkor egy ügyintézőnek nem szabad lefagynia, muszáj valamit válaszolnia a felmerülő kérdésekre. Az ilyen helyzetekre való felkészülés szempontból szerintem egy hét is sokat számít. Emellett pedig hihetetlen kulturális élmény: a múzeumok, zenei programok, városnézés, építészet. Málta egyébként attól is különleges hely, hogy három kultúra keveredik a területén: egyrészt a gyarmati időkből fennmaradt brit kultúra, ami az építészetben vagy a közlekedésben is megjelenik (a baloldali közlekedést például nem lehet megszokni egy hét alatt!), az arab hatás (a máltai nyelv is arab eredetű) és az olasz hatás, a közelsége miatt – nagyon sok szicíliai él Máltán. Ez a három olyan speciális elegyet alkot, ami nekem valamiért különösen tetszik.

Hogy látod, a Pázmány munkatársai mennyire élnek ezzel a lehetőséggel?

Én azt látom, hogy akik már egyszer rászánták magukat és rájöttek, hogy a külföldi utazás nem is annyira félelmetes dolog (a 21. században nagyon könnyen le lehet már bonyolítani akár a szállás- akár a repülőfoglalást), kifejezetten megszerették a lehetőséget. Vannak persze, akik ódzkodnak az adminisztrációtól, a tervezéstől vagy az ismeretlen helyektől. A pályázatok elbírálása során előnyt élveznek azok, akik még nem vettek részt Erasmus+ mobilitási programban, de természetesen többször is lehet jelentkezni. Velem például fordult már elő olyan eset, hogy az első körös pályázatom el lett utasítva, a pótpályázaton viszont mégis megkaptam a lehetőséget. Ehhez persze vállalnom kellett, hogy másfél hónap alatt megszervezem és lebonyolítom az utazást – de megérte. Aki tehát kellően rugalmas és gyorsan tud reagálni, annak többször is van esélye kiutazni. Tényleg csak ajánlani tudom. Bár itthon is szeretek utazni, de egész más tapasztalatokat, élményeket szerez az ember egy külföldi utazás során.

Mivel lehetne egy kicsit inspirálni a még bizonytalanokat?

A személyes beszámolóval mindenképp. Nálunk is volt már olyan kolléga, aki részben az én élménybeszámolóm hatására jelentkezett, ezen kívül az adminisztrációs folyamatokban, a nyelviskola kiválasztásában és a dokumentumok kitöltésében is tudtam nekik segíteni. Emellett az egyetem különböző felületein való promotálás is fontos, hiszen azt is el tudom képzelni, hogy valaki egyáltalán nem is hallott még a lehetőségről. Akár valamilyen nyilvános fórumot is lehetne szervezni ez ügyben.

Az is előfordulhat, hogy többen a dokumentálás résztől ijednek meg. Elmondanád, hogy néz ki a jelentkezés, papírozás lépésről lépésre?

A Központi Külügyi Osztály hirdeti meg a pályázatot, aminek van egy beadási határideje. A jelentkezéshez csatolni kell a nyelviskola visszaigazolását, illetve a közvetlen munkahelyi vezető hozzájárulását. Ha értesítenek, hogy nyert a pályázatod, akkor kötni kell egy háromoldalú szerződést az egyetem, a kiutazó munkavállaló és fogadó nyelviskola között. Ezen felül van egy támogatási szerződés, amelyben a dolgozó vállalja, hogy megvalósítja a kiutazást és elvégzi az ezzel járó adminisztratív teendőket. Az utazás során a nyelviskolának igazolnia kell, hogy részt vettél a tanfolyamon, hazaérve pedig ki kell tölteni az Erasmus kérdőívet és el kell készíteni a szükséges beszámolókat. Mivel ez egy Európai uniós program, erre tényleg nagyon oda kell figyelni! Hallgatók esetében volt már rá példa, hogy valakinek utólag vissza kellett fizetnie az ösztöndíjat (vagy annak egy részét), mert nem készítette el a szerződésben vállalt beszámolót. Összességében egyébként nem egy nagy ördöngösség, és ha valaki valahol elakad, akkor bizalommal fordulhat a Központi Külügyi Osztály munkatársaihoz, akik nagyon segítőkészek és minden támogatást megadnak.

A későbbiekben is szeretnél részt venni az egyetem által biztosított mobilitási programokon? Ha igen, merre utaznál szívesen és milyen célból?

Nekem még Írország lenne nagy álmom és persze kihívás: megérteni a beszédüket. :)

Készítette: PPKE Kommunikáció/Demeter Anna
Fotó: Olgyay Máté