A Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont szervezésében négy részből álló előadás-sorozat indult a „szomszédos országban kialakult fegyveres konfliktus megvilágításáról, különböző szempontok szerint”, fogalmazott Újházi Lóránd atya. Utolsó alkalommal, április 6-án Csath Magdolna közgazdász professzor A háború és az EU gazdasági jövője címmel tartott előadást.
A jelenlegi világgazdasági helyzet bemutatása során az előadó áttekintő képet adott arról, fejlettségüket tekintve milyen helyzetben vannak az egyes földrészek, mely országok haladnak gyorsabban, és melyek mutatják a lemaradás jeleit. „A gazdasági adatok alapján az Európai Unió (EU) elmarad Ázsia egyes régióival, illetve az Egyesült Államokkal összehasonlítva.” Az EU gazdaságát erőteljesen meghatározza a német nagyvállalatok működése. A globalizáció jellemzője, hogy a nagyvállalatok tevékenységüket „szétterítik” szerte a világban, ahol bizonyos termelési folyamatokat olcsóbban végeztethetnek el, szem előtt tartva a költségmegtakarítást, a minél nagyobb profitot. „Ha olcsóbb munkaerő adódik más országokban, a nagyvállalatok kissé ellustulhatnak, gyengül innovációs hajlamuk, hiszen így is jó eredményeket mutatnak fel. A német nagyvállalatok döntő szerepet játszanak az EU-ban, és különösen a mi régiónkban, – de az előbb említett költség előny miatti ellustulás okán kissé lemaradtak az innovációban.” Az EU gazdasági gondjait növeli, hogy egyes tagországai a pandémia hatására jelentős mértékben eladósodtak.
A 2021-es globális innovációs index szerint az első négy között egyetlen európai ország, Svédország található, miközben előretörtek az ázsiai országok, Korea, Szingapúr, Kína, Japán. Németország csak tizedik a leginnovatívabb országok rangsorában. A V 4-es országokat összehasonlítva – folytatta Csath Magdolna – Csehország után a második helyen állunk, hozzátéve, hogy a szomszédos Ausztria messze megelőzi a V 4 országokat.
Mennyit költenek az egyes országok K + F-re (kutatásra és fejlesztésre)? „Dél-Korea messze vezet a GDP arányos kutatás-fejlesztési ráfordításokat tekintve. A V 4 országokat a sor végén találjuk, Magyarország a GDP 1, 6 százalékát fordítja K + F-re.
Mostanában sokat hallani a magyar gazdaság „kitettségéről”, azaz más országoktól való függőségéről. Éppen a szomszédban folyó háború miatt előtérbe került a gáz- és olajfüggőség. „Európa földgázimportjának 40 százaléka Oroszországból származik. A csehek függenek leginkább az orosz szállításoktól, utána következnek a lettek, majd pedig mi. Magyarország ellátásának kb. 95 százaléka származik az orosz piacról, a németek a maguk 70-80 százalékával a 8. helyen vannak. A teljes energiafelhasználást tekintve Magyarország függ leginkább az orosz földgázszállítástól, Németország negyedik a sorban.”
Az Egyesült Államok arra ösztönzi Európát, hogy szüntesse meg orosz gáz- és olajfüggőségét, vásároljon jóval drágábban a tengerentúlról. Csakhogy – mutatott rá az előadó – az USA gázfogyasztásának 8 százalékát importálja Oroszországtól, kőolajból pedig nem szorul behozatalra.
„Magyarország az energia mellett műtrágyából is jelentős orosz behozatalra szorul, ugyanakkor Oroszország fontos exportpiaca a gyógyszeriparnak, az OTP Bank teljes profitjának 7 százaléka is onnan származik. Ezek a példák is jelzik a magyar gazdaság kitettségét.”
Magyarországon számos külföldi, jellemzően összeszerelést végző vállalat működik, és azok a cégek, amelyek az alapanyagokat, a részegységeket az orosz vagy az ukrán piacról szerzik be, a háború miatt bajba kerülhetnek.
Ilyen helyzetben, hangsúlyozta az előadó, bővítenünk kellene a V 4 országokkal való gazdasági kapcsolatokat, jelenleg ugyanis Magyarország kevesebbet exportál a többi V4 országba, mint amennyit onnan importál.
A magyar gazdaság szerkezetéről szólva rámutatott: a teljes magyar export 57, importjának 48 százalékát járműipari termék. Az ipari export közel 80 százalékát a német autóipari nagyvállalatok adják. „Békeidőben az ilyen nagymértékű kitettség nem jelent akkora gondot, de amikor az egész világgazdaság forrong, veszélyes helyzetet idézhet elő.”
Egy további elgondolkodtató adat: hazánkban a 20-64 éves korcsoporton belül az összeszerelő munkát végzők aránya magas, 22,2 százalék, ennél magasabb érték csak két országban, Romániában és Bulgáriában van. „Nemzetközi elemzések bizonyítják, hogy fejlettségi csapdába kerülhet egy olyan ország, ahol magas az összeszerelő tevékenység.”
Pénzügyi tekintetben mennyire tekinthető stabilnak az EU és mennyire Magyarország? Ezt általában az adósságszinttel, a hiteltörlesztési kötelezettség nagyságával, valamint az államháztartási hiánnyal jellemzik. „Ez utóbbi mindenütt, az Egyesült Államokban is jelentősen emelkedett. Az EU-ban a maastrichti szerződésben rögzített államháztartási hiány nem lehet magasabb 3 százaléknál, de például a görögöknél 10 százalékos hiány mutatkozik. Magyarország 8 százalékkal a középmezőnyben helyezkedik el, a többi V 4 ország jobb helyzetben van nálunk.”
Az így jelentkező hiányt az országok hitelekből finanszírozzák. A hitelek kamatai manapság igen magasak, jelentős államháztartási hiányt idézve elő. „Államháztartás hiányunk közepes mértékű, 80 százalék körül mozog, ehhez járul a magas infláció, amely előreláthatóan tovább fog nőni.”
Milyen világgazdasági kilátásoknak nézhetünk elébe? A fogyasztás szerkezetére vonatkozott a következő adat: Magyarországon a lakosság jövedelmének 20-25 százalékát fordítja élelmiszerre és energiára, a szegény országok esetében ez sokkal magasabb, több mint a fele. A németországi érték mindössze 12 százalék.„A szegényebb országokban drámai élelmiszerhiány alakulhat ki, ami együtt járhat az elszegényedéssel és a migráció fokozódásával. A szegény országok nehezebben juthatnak új hitelekhez, és kérdéses, mennyiben képesek a meglévő hiteleket visszafizetni. Ez világgazdasági szinten jelentős gondokat okozhat.”
Ebben a helyzetben úgynevezett stagflációs állapot következhet be. „Nő az infláció, miközben a gazdaságok teljesítménye stagnál. Ez a lehető legrosszabb állapot. Szerencsére ritkábban fordul elő, s talán most is el lehet kerülni, ami azért lenne fontos, hogy ne alakuljanak ki társadalmi feszültségek.”
Az EU gazdasági állapotáról szólva Csath Magdolna hangsúlyozta, hogy az orosz – ukrán háború igen érzékenyen érinti a német gazdaságot, ráadásul a német vezetés bejelentette, hogy megduplázza hadikiadásait, amit hitelből kíván finanszírozni.
A megnövekedett költségek miatt gond van az ENSZ fenntarthatósági fejlődési céljainak elérésével is. Hiszen a klimaproblémák csökkentése is nagyon sok ráfordítást igényelne. Az EU gazdaságának 2-3 évig még nehézségekkel kell számolnia az előrejelzések szerint. A negatív világgazdasági hatások jóval kisebb mértékben jelentkeznek az Egyesült Államokban, Kanadában és jó néhány ázsiai országban. „Világszintű geopolitikai, világgazdasági átrendeződés folyik, amelynek következményeivel nekünk is számolnunk kell.”
Nálunk talán kevésbé ismert, hogy időközben az ázsiai és az óceániai országok között két új szabadkereskedelmi megállapodás született. Az ezekben részt vevő országok lebontják a vámokat, ezzel könnyebbé válik az egymás közötti kereskedelem és beruházás. „Nagy erőt jelent ez számukra, és javítja az innovációs esélyeket is. A legújabb szabadkereskedelmi megállapodásban (RCEP: Regionális Átfogó Gazdasági Együttműködés) 15 ország van, amelyek együttesen a világ lakosságának 35 százalékát és bruttó hazai termékének pedig közel 40 százalékát teszik ki. Ez a két érték az EU-ra és az USA-ra együtt csupán 14,05 és 31 százalék.
Milyen következtetés vonható le mindebből? – fejezte be előadását Csath Magdolna. „Az egyik legfontosabb kérdés az adósságszint alakulása. Hogyan lehet ezt kezelni, a hiteleket úgy visszafizetni, hogy azok ne vegyenek el jelentős forrásokat a szükséges fejlesztésektől? A háború és a pandémia okozta nehézségeken kívül számolnunk kell a klímaproblémákkal is. Aszerint lesz valaki nyertese vagy vesztese a mostani világgazdasági átrendeződésnek, hogy milyen gazdasági-társadalmi stratégiát választ. A nehézségek elkerülése érdekében Magyarországon növelnünk kell a gazdaság ellenállóképességét, erősíteni az alkalmazkodóképességét. Ehhez különösen fontos feladat a nemzeti tudásvagyon folyamatos gyarapítása. A szorosabb együttműködés a környező országokkal pedig további gazdasági erőt, lehetőségeket jelentene.”
