Hosszú ideje vagyok már Pázmányos hallgató, a tavaly ősszel elkezdett orosz szak már a harmadik képzésem. Elsődlegesen a tapasztalatom az, ami átsegít a vizsgaidőszakokon. Most már nem esem pánikba, ha szakkönyvek sorát kell áttanulmányozni egy-egy vizsgára. Rutinos könyvtárhasználónak tartom magam, ezt a képességet viszont jelen helyzetben nem igazán tudom kamatoztatni. Nagy előnye jelen korunknak, hogy rendelkezésre áll számos online adatbázis. Számos közülük a koronavírus időszak alatt bővítette az ingyenesen, szabadon elérhető tartalmait, sok esetben viszont vastagon a pénztárcájába kéne nyúlniuk a tudományos publikációk iránt érdeklődőknek. Kiemelendő, hogy az egyetemi keretmegállapodások miatt a hallgatók, pázmányos belépőkódjukat használva hozzáférhetnek bizonyos tartalmakhoz! A távolléti oktatás első napjaiban, Hallgatói Önkormányzati kollégáimmal készítettünk egy listát az online adatbázisokról, szakkönyvtárakról: Reméljük sikerült segítséget nyújtani összeállításunkkal hallgatótársainknak.
A vizsgákra történő felkészülés egy átlagos tanévben is számos kihívással jár. Sok esetben a szorgalmi időszak utolsó két hetére torlódnak szemináriumi dolgozatok leadási időpontjai is, ezzel megnehezítve az amúgy sem könnyű feladatot, miszerint tárgyanként akár több száz oldalt is el kell olvasni. A gyakorlatok, szemináriumok esetében szerintem érdemes szétszórni a referátumokat és beadandókat a félév során, még akkor is, ha ez azzal jár, hogy egy-egy tárgyból elsőként, már a szorgalmai időszak első heteiben el kell készülnünk a feladatokkal. A legfontosabb, hogy ne csússzunk szét, ne folyjon ki a rendelkezésünkre álló idő a kezünk közül! Ezt valamennyire magamnak is üzenem, az idő menedzsment képességemen van mit csiszolni. A mostani helyzet szerintem lehetőséget ad arra, hogy azok is kialakítsanak magukban valamiféle napi időbeosztást, akik eddig nem jeleskedtek ebben. Bármilyen feladat megoldásakor sokat segít, ha van egy menetrend, amihez tarthatjuk magunkat. Így van ez a vizsgákra való tanulás esetében is.
Szintén a saját tapasztalatom alapján tudom azt tanácsolni, hogy már a tárgyfelvétel időszakában érdemes tájékozódni az egyes tanegységek követelményeiről. A felsőbb éves hallgatókhoz mindig fordulhatunk az egyes Facebook csoportokban, de külön segítséget nyújtanak a karokon működő Tutor programok, illetve évfolyamfelelős rendszerek. Ezekben a programokban tevékenykedő hallgatók már meglévő rutinjukkal tudnak segíteni az alsóbb éveseken. Bár a programok célja elsődlegesen a gólya évfolyam segítése, a gyakorlat azt mutatja – és ez a Pázmányos közösség érdemei közé sorolható –, hogy ez a mentor-mentorált kapcsolat számos esetben túlmutat az első tanéven. Fontos kiemelni, hogy a tanárokhoz is lehet, sőt ajánlott fordulni, ha a követelményekről, feladatokról szeretnénk részletesebb információt kapni.
Jómagam bölcsész vagyok, így a BTK-s szakokra van mélyebb rálátásom, de úgy gondolom bármilyen diszciplína területén érdemes a kapcsolódási pontokat, hasonlóságokat keresni. Jelentős mennyiségű időt és energiát takaríthatunk meg, ha sikerül mindent csak egyszer megtanulnunk, feldolgoznunk. A másik ehhez kapcsolódó taktika – ez főleg azok számára lehet értelmezhető, akik már kitalálták a szakdolgozati, kutatási témájukat –, ha a beadandókat a saját érdeklődési körünkhöz adaptáljuk. A legnagyobb szerencsénk természetesen akkor van, ha az adott kurzus tematikája alapvetően magában foglalja a kutatási témánkat. Más, a szűken értelmezett témánktól eltérő tantárgy esetében is megkereshetjük a már említett kapcsolódási pontokat, így egyrészt biztosabb tudásbázisból indulunk, hisz otthonosabban mozgunk az adott kérdés szakirodalmát illetően; másrészt a saját horizontunkat szélesíthetjük egy ilyen rész kutatással; harmadrészt az esetek túlnyomó részében az oktatók is jó néven veszik az ilyen egyéni feladatmegoldásokat.
A vizsgaidőszak megpróbáltatásait általában közösségben szoktam túlélni. Sok esetben párommal, barátaimmal együtt naphosszat kuksolunk valamelyik fővárosi könyvtár olvasótermében, hol elmélyülten tanulva; hol a teljes kétségbeeséstől kerülgetve; hol pedig csak tanulást mímelve pihentetve „megfáradt elménket”. Jól tűröm a társadalmi távolságtartás önként vállalt remete létét, de többek között ez nagyon hiányzik. A kedvenc könyvtári helyeimet azonban nem fogom elárulni, a járványhelyzet elmúltával újra be szeretném venni magamat ezekbe a zugokba, melyek fő erőssége, hogy talán nem tartoznak a leglátogatottabb könyvtári helyszínek közé.
A pázmányos hallgatótársaknak csak azt tudom üzenni, amit magamnak is napjában többször elmondok: Történelmi jelentőségű időszak ez, amibe most belekeveredtünk. Elég, csak azt a korábban elképzelhetetlen méretű változást megnézni, ami mondhatni egyik napról a másikra ment végbe a teljes magyar oktatási rendszerben, az általános iskoláktól a tudományegyetemekig. A mi felelősségünk lesz, hogy mennyire tudjuk hasznosítani ezeket a változásokat. Nem kell és nem is szabad azt hinnünk, hogy mostantól minden tanulási folyamat otthonról, az egyre okosabb eszközeinken keresztül fog zajlani. Fontos azonban, hogy megtaláljuk azokat a módszereket és eszközöket, amik érdemesek arra, hogy egy „átlagos” tanévben is a repertoárunk részét képezzék. Végül két dolgot kívánok minden pázmányosnak: Egyrészt teljesítsük sikeresen a vizsgaidőszak akadálypályáját, másrészt legyen lehetőségünk a nyári hónapokban – még, ha a megszokottól talán másképp is – kipihenni a tanév fáradalmait!
Szöveg és fotó: Dallman Kristóf