A kommunikáció divatos egyetemi szaknak számított a közelmúltban. Vajon ma is igaz-e a megállapítás? Andok Mónika docens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikációtudományi Tanszékének vezetője erről a következőket mondja: „A kommunikáció már túljutott a divat szakból eredő gyermekbetegségeken.”  Mára megtalálta helyét a felsőoktatási kínálatban. Külön kell választani a kommunikáció- és a média képzést. Az itt megszerzett tudással ugyanis nemcsak a média világában, hanem a személyközi kommunikáció, a csoportkommunikáció és a szervezeti kommunikáció területén egyaránt érvényesülni lehet. „Hallgatóink olyan elméleti ismeretek és gyakorlati tudás birtokába jutnak, amelyet kommunikációs tanácsadóként vagy a közélet számos területén hasznosítani tudnak.”

A 21. század elejére a médiához kapcsolódó szakmák és munkaterületek széles választékot kínálnak. A médiamunka legcsillogóbb felülete kétségtelenül a képernyős munka. „A hallgatók közül csak keveseknek ajánlható ez – folytatja Andok Mónika –, s előre haladva a képzésben, egyre többen ismerik fel, hogy inkább másfelé kellene orientálódniuk.” Írhatnak nyomtatott sajtós anyagokat, készíthetnek rádiós műsorokat, szerkesztőként részt vehetnek a háttérmunkában, s külön területet jelent a hálózati kommunikáció és a PR tevékenység. „Olyan széles a paletta, hogy – ismétlem – aki rendelkezik némi affinitással, biztosan megtalálja az egyénisége, érdeklődése szerint leginkább megfelelő helyet.”

Hevér Kinga az idei évben végez mesterszakon. „Kiskoromtól sportújságírónak készültem, s biztos volt, hogy valamilyen formában a kommunikációval szeretnék foglalkozni.” Később, tanulmányai során – a tapasztalatok és a mélyülő önismeret hatására – változtatott eredeti elképzelésén. „Ma már inkább a PR munka felé fordulok.”

A Pázmányon folyó oktatás sajátossága, hogy az elméleti és a gyakorlati képzésre egyaránt nagy hangsúlyt fektetnek. „Az elméleti szakemberek és a gyakorlati oktatók egyaránt széles szakmai elismertségnek örvendenek. Megalapozott elméleti tudásra olyan gyakorlati ismereteket építünk, amelyekkel minden hallgató megfelelő munkahelyet találhat.”

Az oktatók, mondja Kinga, igen magas szinten tanítják az elméletet és a gyakorlatot. „Az itt szerzett alapok és a kapott szemlélet mindenképpen hosszú távon meghatározza, mit gondoljak a szakmáról és saját helyemről a szakmán belül.” Ismerősök hatására jelentkezett a Pázmányra, s mint mondja, „vakon léptem be az egyetemre, de jól döntöttem. Családias, barátságos légkör fogadott, ahová könnyű volt beilleszkedni.”

Az alapképzésben három szakirányt kínálnak. Az egyik a klasszikus médiamunka, ide tartoznak a digitális felületek, a nyomtatott sajtó, a rádió, a televízió. „A másik a közkapcsolati szakirány, a PR, harmadik pedig – s a kommunikációs képzés keretében a Pázmány egyedülálló a magyar felsőoktatási kínálatban – a filmes szakirány.”

A gyakorlati oktatásban jelentős eseménynek számít, hogy mostanában fejeződik be a rádiós, a televíziós és filmes stúdió kialakítása, ahol korszerű technikával ismerkedhetnek meg és dolgozhatnak a hallgatók. 

A képzés során előírt szakmai gyakorlatokat részben intézményen belül, saját médiafelületeiken teljesíthetik a hallgatók. „Előírunk intézményen kívüli szakmai gyakorlatot is, hallgatóink ilyenkor gyakornokként vesznek részt egy szerkesztőség, egy stúdió vagy egy kommunikációs, PR ügynökség munkájában.”

Az Erasmus program keretében számos közép- és nyugat-európai egyetemmel ápolnak kapcsolatokat, küldenek ki és fogadnak diákokat.

„Évfolyamaink viszonylag nagy létszámúak – az elsőévesek mintegy hetvenen vannak –, de a meghívott előadókkal együtt a tanár – diák arány optimálisnak tekinthető – mondja Andok Mónika. – A diákok személyes figyelmet kapnak a szemináriumokon, részben az előadásokon is.” 

A közösségi élettel kapcsolatban a következő felfogást vallják: azt szeretnék, hogy az egyetem és a szak ne működjön egyfajta kulturális szolgáltatóként, ahol a tanárok összeállítják a tanmeneten kívüli programokat, hanem az ismeretterjesztő előadások szervezésébe bevonjuk a diákokat is. A szak legnépszerűbb közösségi programja a háromnapos májusi Badacsonytördemici KomMédia Tábor.

Mindhárom szakirányon életre hívtak egy kreatív műhelyt. Időről időre szakmai előadókat hívnak meg a tanárok vagy éppen a hallgatók javaslatára. Ezeket az előadásokat a diákok moderálják, majd a találkozás élvezetes beszélgetéssel folytatódik.

„Diákjaink java része már a BA képzés után »elkel«. Három év alatt ugyanis annyi elméleti és gyakorlati tudásra tesznek szert, hogy a médiában, a kommunikációs ügynökségek világán jól el tudnak helyezkedni. Ami kevésbé örömteli: ezek a hallgatók nem biztos, hogy nappali keretben folytatják MA tanulmányaikat.”

Kinga szerint mindazok megtalálják helyüket a szakon, akik szeretik az összetartó, családias közösséget. „Azok, akik valóban kezdeni akarnak valamit magukkal, nem pedig egy háromszáz fős évfolyamban lébecolni az elkövetkezendő három vagy öt évben.” Andok Mónika pedig a következőket mondja: „Azoknak ajánlom a kommunikációt, akikben folyamatos nyitottság és érdeklődés nyilvánul meg a világ és a média történéseivel kapcsolatban. Nem csupán a politikai közéletre gondolok, hanem a tág értelemben vett közéleti és kulturális érdeklődésre.” S mint említi, fontos tulajdonság az alaposság, a kritikai szemléletre való nyitottság, a közösség iránt érzett felelősség.

Írta: PPKE Kommunikáció/E.I.
Fotó: PPKE