Az osztatlan tanárképzésről a 2013-as kormányrendelet rendelkezik. A Bologna-rendszer keretein kívül, 5 vagy 6 éves formában határozza meg a tanárok képzését, attól függően, hogy a hallgató általános iskolai vagy középiskolai tanár szeretne-e lenni. Ettől kezdve – szemben a korábbi gyakorlattal – a fiatalnak tizennyolc éves korában kell döntenie a tanári pálya mellett, magyarázza Szőke-Milinte Enikő docens, a Tanárképző Intézet vezetője. Hangsúlyozza: azok a hallgatók, akik tanárképzésre jelentkeznek, sajátos tulajdonságokkal rendelkeznek. „Önmagukon túl szociális környezetükre is figyelemmel vannak. Nagyfokú altruizmust kíván ez, és elsősorban nem az motiválja a tanárjelöltet, hogy ragyogó, fényes karriert fusson be, hanem sokkal inkább a társadalmi felelősségvállalás, a segíteni akarás mozgatja.” A legtöbben kitartanak a tanárképzés hosszú ideje alatt és a továbbiakban is. „Égnek a vágytól, hogy ott lehessenek, ahol segítségre, a tudás átadására van szükség”.

   Dobos Bence ötödéves angol-német tanárszakon. „Fontos volt számomra, hogy legyenek olyan tanárok, mint amilyen pedagógusok engem is tanítottak. Akik nemcsak azt mutatták meg, hogyan kell az adott tananyagot jól elsajátítani, hanem segítettek abban is, hogy jobb emberré váljak. Ezt a példát szeretném tovább vinni azáltal, hogy tanár leszek.”

   Szőke-Milinte Enikő a tanári pálya ars poeticájaként Váci Mihály néhány sorát idézi: „Széjjel szóródni – eső a homokra – / sivatagnyi reménytelen dologra / s ha nyár se lesz tőled – s a táj se zöldebb: / – kutakká gyűjt a mély: – soká isznak belőled!”

   A tanár olyan munkát végez, „amelynek eredménye húsz-harminc év múlva szökken szárba, s munkánk gyümölcsét valaki más fogja élvezni. De ez így van jól. Mi a jövő érdekében dolgozunk.”  

   Azoknak a fiataloknak ajánlható a pedagógus pálya, akik úgy érzik, életük attól lesz teljes, hogy másoknak átadhatják tapasztalataikat, vagy hozzá tudják segíteni őket ahhoz, hogy rátaláljanak saját életutukra, amelyen haladva megvalósíthatják elképzeléseiket. A docens asszony további pályaalkalmassági tulajdonságokat sorol: nyitottság, rugalmasság, adaptivitás, kreativitás, „ezek mind olyan minimum feltételei a tanárjelöltségnek, amelyek nélkül nem lehet megvalósítani az imént említett magasztos célokat. És fontos a bölcsesség. Azt a korán megmutatkozó bölcsességet szeretném hangsúlyozni, amelynek birtokában valaki belátja saját korlátait, hiányosságait.”

   Ma már a világban való eligazodás leginkább azt jelenti, hol és hogyan tudunk hozzájutni azokhoz az információkhoz, amelyek segítségével megoldhatjuk problémáinkat – folytatja Szőke-Milinte Enikő. „Ebben szép példát mutathatnak a tanárjelöltek, majd pedig tanárok. S ha ezzel a bölcsességgel vesz részt valaki a képzésünkben, akkor jó úton halad afelé, hogy jó tanár legyen belőle. A jövő jelentős részben a jó tanárokon múlik.”

   Az egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán magyar nyelv és irodalom, történelem, kommunikáció és média, etika, angol, német, olasz és az idén induló képzéssel színház- és drámaismeret tanárokat képeznek. A Hittudományi Karral közösen folyik a hittanár képzés. Az ide járó hallgatók a hittan mellé választanak egy másik szakot. „Gondolkodunk az Információs Technológiai és Bionikai Karral együttműködve a természettudományos tanárképzésen, valamint mérnöktanárképzésen, de ezek még csak tervek.”

   A képzés gyakorlatorientált. Az elméleti alapozó tárgyak után „kiscsoportokban, konstruktív vitával, párbeszéddel járjuk körbe azokat a problémákat, amelyek ma aktuálisak az iskola világában”.

   Bence a sajátos pázmányos hangulatot említi. „Egyetemünk nemcsak abban tűnik ki a többi felsőoktatási intézmény közül, hogy katolikus, hanem a légkörével is. A tanárképzésben különösen érezni lehet, hogy a hallgatók minél komfortosabban érezzék magukat, minél hasznosabb legyen a képzés. Mindig hiteles, gyakorlatias információkat kaptunk, amelyekkel előre tudunk jutni a szakmában.”

   Kiterjedt az egyetem gyakorlóiskolai hálózata. Minden hallgató számára megtalálják azt a színteret, ahol a praxisban még inkább ki tudja teljesíteni tanári kompetenciáit. „A pedagógiai gyakorlat során – ez pázmányos specifikum – az egyetemi oktatók folyamatosan kapcsolatot tartanak a hallgatókkal. Nem hagyjuk magukra őket.”

   A gazdag közösségi életről tanúskodik például a junior egyetemnek nevezett nyári táborozás, ahová középiskolai diákokat hívnak meg, és a hallgatók – az oktatók koordinálásával – bevezetik őket az egyetemi életbe. Ősszel háromnapos digitális egyetem várja az érdeklődőket. De a gólyareptetés, a tanárszakos gólyák beavatása az egyetem életébe ugyancsak jelentős esemény, mint ahogyan a karácsonyi programok is emlékezetesek. A Pázmány Pedagógus Klub összejövetelein és az intézet tudományos konferenciáin ugyancsak jelen vannak a tanárjelöltek.

   A közösségi életről beszél Bence is. „Az egyes szakpárok hallgatói között jó viszony és hangulat alakult ki, mindenki megtalálta helyét az évfolyamon. Abban is kiváló hely a Pázmány, hogy bátran támaszkodhattunk a felsőbb éves hallgatókra, s most már mi igyekszünk segíteni a fiatalabbaknak.”    

   A tanárszakosok hallgatók ugyanazokat a lehetőségeket vehetik igénybe külföldi tanulmányok végzésére, mint a többi bölcsészhallgató. „De meg kell említenem a Klebelsberg tanulmányi ösztöndíjat. Minden tanárszakos hallgató – megfelelő tanulmányi átlag mellett – havi 25-50-vagy 75 ezer forintos ösztöndíjban részesül teljes tanulmányi ideje alatt. Az utolsó évben, az összefüggő pedagógiai gyakorlat idejére ennél még magasabb ösztöndíjat, közel 105 ezer forintot biztosít az állam a tanárjelöltnek.”

   A pázmányos tanárhallgatók egy része már diákkorában állásajánlatot kap. „Ez érthető, hiszen alapos szakmai felkészültséggel, széleskörű tárgyi tudással és megbízható erkölcsi tartással felvértezve kerülnek ki az egyetemről. Jól eligazodnak az iskola világában, értik a gyerekek nyelvét. Ezért örömmel hívják őket azok az intézmények, ahol gyakorlatukat töltötték.”

Készítette: PPKE Kommunikáció/E.I.
Fotó: PPKE