Szakajánló sorozatunk: Pázmány művészettörténet képzés
Átfogó képet nyújtunk az ókori művészettől kezdve a kortárs művészetig

img_3346.JPGA művészettörténészek hivatásszerűen foglalkoznak azzal, ami a művészetkedvelők számára kellemes időtöltés. Másrészt – folytatja Szakács Béla Zsolt docens, a Művészettörténeti Tanszék vezetője – a művészettörténésznek fontos szerep jut az ország értékeinek megőrzésében is.     A művészettörténet a képzőművészet négy területét – festészet, szobrászat, iparművészet és építészet – öleli fel. „Határterületnek számít a fotó, vagy a kortárs művészet olyan jelensége, mint például a performance.”

Magyarországon ma már több felsőoktatási intézményben lehet művészettörténetet tanulni, de a Pázmány volt az, amely a hosszú ideig monopóliumot élvező ELTE mellett először kapott lehetőséget erre a képzésre. „Átfogó képet nyújtunk a művészettörténész hallgatóknak az ókori művészettől kezdve a kortárs művészetig. A Pázmány egyetem jellegéből következik, hogy a keresztény ikonográfia kutatására és oktatásra nagyobb hangsúlyt helyezünk.”

Vörös Judit a mesterképzésben az első évet fejezi be. „Régi álmom teljesült azzal, hogy a kultúrával, a művészettel foglalkozhatom. Jó döntésnek tartom, hogy a Pázmányra jöttem, szerencsésnek érzem magam emiatt. A kisebb csoportlétszámok családias légkört teremtenek, oktatóink jobban odafigyelnek előmenetelünkre, kutatásainkra.”

A tanszék kiterjedt kapcsolatokat ápol a múzeumokkal és a műemlékvédelmi intézményekkel. Ez azért is fontos, mert mint a tanszékvezető elmondja, „kifejezetten gyakorlatorientált képzést igyekszünk megvalósítani. Ennek elemei megjelennek az alapképzésben (BA), s ez teljesedik ki a mesterképzésben (MA).” Átfogó történeti jellegű tárgyak adják az oktatás gerincét, és ezt egészítik ki azok a tematikus kurzusok, amelyek az ikonográfiának, az építészetnek, az iparművészetnek a speciálisabb kérdéseivel foglalkoznak. Az egyetemes művészettörténet mellett hangsúlyt helyeznek a hazai művészet bemutatására. „Egyiket sem lehet a másik nélkül tanulmányozni, tanítani vagy kutatni.”

A magyarországi műalkotások a középkortól kezdve napjainkig európai színvonalat képviselnek – hangsúlyozza Szakács Béla Zsolt, és hozzáteszi: „Akkor is igaz ez a megállapítás, ha a hazai művészet nem mindig kap megfelelő nemzetközi figyelmet. Egyes időszakokban, például a középkorban, elpusztultak bizonyos fontos művek, de más országok is érzékeny veszteségeket szenvedtek.”

A középkortól kezdve rangos alkotások garmadája született Magyarországon, s a magyarországi műgyűjtemények is európai színvonalúak. „A Szépművészeti Múzeumban vagy a Keresztény Múzeumban nemzetközileg számon tartott alkotások képviselik az egyetemes művészetet. A magyarországi múzeumok következetes gyűjtési politikájukkal átfogó képet nyújtanak, s ezeknek az értékeknek a kutatása a hazai művészettörténészekre vár.”

img_0561a_krakko.jpgA
művészettörténészeknek mindig fontos feladata és kiváltsága, hogy minél több területet ismerjenek meg, és ez sok utazással jár. „Tanszékünk is rendszeresen szervez belföldi és külföldi utakat. Részt veszünk olyan egyetemközi vállalkozásban, amelybe a kolozsvári magyar nyelvű művészettörténész képzés is bekapcsolódott. Ez érthető, hiszen vizsgálódásunk a magyar művészet egészére kiterjed.”

Az Erasmus ösztöndíjjal számos olaszországi, németországi és más országbéli egyetemekre juthatnak el a hallgatók, de lehetőségük nyílik arra is, hogy gyakornokként külföldre utazzanak, „s az ott töltött időt beszámítjuk a magyarországi képzésbe”. A tanulmányi utak közösségteremtők, s eredményesen működik a tehetséggondozás is.

Vörös Judit szeretné magát „külföldön is kipróbálni”, az olasz művészettel, a római iskolával kapcsolatos tanulmányai folytatását az itáliai fővárosban tervezi. „Ebben is támogatnak oktatóim.” Korábban Erasmus ösztöndíjjal már hat hónapot töltött Firenzében.        

Akkor válhat valaki igazán művészettörténésszé, ha a mesterképzésben speciális ismereteket sajátít el, mondja a tanszékvezető. „A Pázmány sajátos rendszert dolgozott ki. Szakosodni lehet a középkorra, az újkorra és a tizenkilencedik-huszadik századi művészetre, s ezzel párhuzamosan a hallgatók elköteleződhetnek a muzeológia vagy a műemlékvédelem területén is. A két választás kiegészíti egymást: valaki választhatja például a középkort és a műemlékvédelmet, vagy a kortárs művészetet és a muzeológiát, illetve a múzeumpedagógiát, s így alaposan fel tud készülni a szakmai kihívásokra.”

Művészettörténészként sokféle területen el lehet helyezkedni. „A szűkebb értelemben vett szakmai állások kifejezetten a kutatásra koncentrálnak. Számos hallgató került a Művészettörténeti Kutatóintézetbe vagy a műemlékvédelemhez. Az egyetemi pálya is lehetőségként kínálkozik, s természetesen a múzeumok is fogadják a végzetteket.” Ma már alig van olyan fontosabb hazai múzeum, ahol ne találkoznánk volt pázmányos diákkal. A műkereskedelemben ugyancsak nélkülözhetetlenek a művészettörténeti ismeretek.

A művészettörténészt vizuális érzékenység, jó képmemória és jó megfigyelőképesség jellemzi. „Első számú munkaeszközünk a szemünk” – mondja Szakács Béla Zsolt. „Elmúlt korok világát nemcsak írott források mutathatják be, azok képi emlékei talán még inkább átélhetővé teszik azt, hogyan éltek, gondolkodtak és éreztek eleink.”

Művészettörténet Tanszék
Képzés helyszíne: Budapest
Telefonszám: (26) 375-375/ 2934
E-mail: muveszettortenet@btk.ppke.hu
Tanszéki weboldal
Nézz körül a tanszéken!

Készítette: PPKE Kommunikáció/E.I.
Fotó: PPKE

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Címkék

AKTUÁLIS (278) ALUMNI (54) BTK (148) HITÉLET (13) HTK (20) INTERNATIONAL (23) ITK (48) JÁK (49) MOBILITÁSI PROGRAM (7) PPCUFHSS (12) PPCUFITB (11) SPORT (15) TÁVOLLÉTI OKTATÁS (15) TUDOMÁNY (37) VÉLEMÉNY (8) ZENE (2)
süti beállítások módosítása