A magyar szak elvégzése megalapozott műveltséget nyújt a középiskolai tanulmányokra építve. Sokkal többet kínál a magyar irodalomtörténet áttekintésénél, mondja Hargittay Emil professzor, tanszékvezető. „Szemléletmódot közvetít, árnyalt megközelítéssel tárgyalja az irodalmi jelenségeket, illetve az irodalomban megjelenő élethelyzeteket, gondolatokat.”

A Pázmány egyetemen két irányú magyar szakos képzés folyik: az osztatlan tanárképzés és a hároméves bölcsész alapképzés (BA). Az osztatlan képzés – beszámítva a pedagógiai gyakorlatot – öt vagy hat évig tart. Az alapképzés után mesterszakon folytathatók a tanulmányok, s mint Hargittay professzor mondja, doktori képzésre is lehetőség nyílik. A bölcsész végzettségűek később felvehetik azokat a pedagógiai modulokat, amelyek teljesítésével tanárként is elhelyezkedhetnek. Országos tendencia – és a Pázmányra is érvényes –, hogy a többség az osztatlan képzésre jelentkezik.  

Zámbó Bianka doktorandusz hallgató: „A világ közös felfedezésének vágya vitt a tanári pálya felé. Sokat vívódtam azon, melyik egyetemet válasszam. Abban biztos voltam, hogy a magyar szak hívogat, s a Pázmány az első látásra szerelem volt. Megnyert magának a nyílt napjával. Beültem néhány szabadon látogatható órára, ahol az oktatók nyitottságát, tudományosságát és elkötelezettségét tapasztaltam. A hallgatóktól elcsípett beszédfoszlányok pedig olyan embereket sejtettek, akikkel öröm eltölteni ezt az igazán fontos időszakot.”

A magyar tanári végzettség – egy másik tanári szakkal párosítva – „megnyitja az utat az iskolák és a magyarországi kulturális intézményrendszer bármely része felé. Elsődleges cél a középiskolai tanárképzés, de magyar szakosokkal találkozunk a könyvtárakban, a szerkesztőségekben, a könyvkiadókban, a film és a dráma területén is.”        

A pedagóguspálya anyagi megbecsülése – szembe kell nézni ezzel, mondja a professzor – évtizedes lemaradásban van. „Ma is igaz, ami több évtizeddel ezelőtt: nagy lelkesedés és hivatástudat kell ahhoz, hogy valaki pályafutása során középiskolai tanár legyen.” A hivatás azonban szép, ezért a tanszékvezető mindazoknak ajánlja, „akiket érdekel a humán terület, a magyar irodalmi, irodalomtörténeti és történeti múlt, s tudását át szeretné adni a következő nemzedék tagjainak”.

A magyar szak sokszor hiányokat pótló, a személyiséget gazdagító műveltségi képzést ad. A professzor felhívja a figyelmet arra, hogy a hallgatók a két szakjukon szerzett ismereteiket összehangolva még elmélyültebb tudásra tehetnek szert. 

A tanulmányok – fele-fele arányban – magyar nyelvészetre és irodalomra oszlanak. Ez utóbbin belül „a magyar irodalomra helyezzük a hangsúlyt, a világirodalomból inkább a fő csomópontokat emeljük ki. Foglalkozunk az antik, a középkori és a reneszánsz kori irodalommal, természetesen nem maradhat ki Shakespeare, mint ahogyan a 18. századi német irodalom sem, gondoljunk csak Goethére, de az angol és az orosz irodalomból is »szemezgetünk«. Az irodalomelméleti kurzusok a szerzőkkel és a művek megközelítési, értelmezési lehetőségeivel foglalkoznak.”

Olykor hallani, mintha az irodalom presztízse visszaszorulóban lenne. Hargittay professzor ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet: „Az irodalmi alkotások korokat átívelő erkölcsi normákat, gondolatokat közvetítenek, amelyek minden korra érvényesek. A technikai civilizáció haladásával is megmaradnak azok az örök emberi kérdések, az emberi kapcsolatokban meglévő viszonyrendszerek, amely az ókori görög világ, a Biblia kora óta ugyanúgy ismétlődnek. Ezek értelmezéséhez és feldolgozásához nagy segítséget jelent a magyar és a világirodalom ismerete.”

A művészetek minden ágát szeretem, mondja Bianka. „Jó érzés a könyvek birodalmában kalandozni, megismerni korábbi korok tapasztalatait, vizsgálni napjaink lenyomatát, majd végül – immár okos gondolatokkal és gazdagító érzésekkel – megérkezni a hétköznapokba.”

A humán tudományok ismeretére – az irodalom élvezetére – a reál szférában, a technikai világban dolgozóknak is szükségük van. „Ismert a mondás: – Múzeumot építek, tehát vagyok. Ez az az alap, amelyre támaszkodva tovább lehet gondolkodni” – emlékeztet Hargittay professzor.

A követelményekről elmondja: egy-egy kollokviumra a félév elején kiadott olvasnivaló akár több ezer oldalra is rúghat. Ez azonban nem szabad, hogy eltántorítsa a hallgatókat, bár „szembe kell nézni azzal, hogy nehéz az egyetemistákat rábírni eredeti szövegek olvasására. A képzésben forrásszövegek és a szakirodalmi szövegek ismerete egyaránt szerepel. Egészen más világ tárul fel akkor, ha valaki nemcsak olvas Petőfi Az apostol című művéről, hanem elolvassa az eredetit is.”

Az Erasmus ösztöndíj elnyerése nyitva áll a magyar szakos hallgatók előtt is. A kar számos európai, sőt tengerentúli egyetemmel áll partneri kapcsolatban. Mint Hargittay Emil megjegyzi, angoltudással a hallgató a párizsi vagy valamelyik olasz egyetemen is találhat olyan kurzusokat, amelyek kapcsolódnak az itthoni képzéshez, de külföldi egyetemek magyar tanszékei is fogadnak diákokat.

S hogy mit jelent a Pázmányon tanulni? Bianka sokatmondó címszavakban foglalja össze: „Nekem a Pázmány: lendület, bölcsesség, nagy felismerések helye, bizalom, megértés, könyvek, hagyomány, barátok, kávé.”

Viszonylag kevesen tanulnak a szakon, s ez lehetővé teszi a családias, közvetlenebb kapcsolatot az előadók és a hallgatók között, ezáltal intenzívebbé válhat az ismeretszerzés is. A nyelvjáráskutatási táborok, a tanulmányi kirándulások közösségalkotó alkalmak. „Pontosabban felmérhetjük diákjaink képességeit, s támogatjuk őket abban, hogy például az Országos Tudományos Diákköri Konferencián mind sikeresebben szerepeljenek. A Magyar Intézet számos előkelő helyezéssel büszkélkedhet.”  

2020 szeptemberétől Budapesten indul valamennyi bölcsész képzés. Talán ez is hozzájárul ahhoz – teszi hozzá Hargittay professzor –, hogy egyre többen jelentkeznek a Pázmány magyar szakjára.

Készítette: PPKE Kommunikáció/E.I.
Fotó: PPKE