„Az életet csak hátratekintve lehet megérteni, de élni előre nézve kell” – mondja Sören Kierkegaard. A dán filozófus gondolata máris rávilágít arra, mennyire fontos a történeti gondolkodás és történelmi tudás mindenki számára. Azoknak pedig, akik akár tanárként vagy kutatóként – akár a kettőt ötvözve – a történelemtudománnyal kívánnak foglalkozni, a Pázmány rendkívül színes – több vonatkozásban országosan is egyedülálló – képzést kínál.

2020 szeptemberétől a Történettudományi Intézet Budapesten, egy csodálatos dunai panorámát kínáló épületben működik a Műegyetem mellett, ahonnan rálátni a budai várra és a magyar történelem megannyi sorsfordító helyszínére.

Biegelbauer Pál most végez alapszakon. „A történelem olyan bölcseleti tudomány, amelyre mindenféle más ismeretet alapozni lehet. Mindig érdekelt, honnan jöttünk és hová tartunk. Az egyetemválasztásnál fontos volt számomra, hogy keresztény szemlélet érvényesüljön az oktatásban.”

A Pázmány történelem szakán  nem futószalagon „gyártják” a diplomásokat, „a diákok és a tanárok között kifejezetten baráti légkör alakul ki” – magyarázza Őze Sándor intézetvezető.  Erre jó lehetőséget kínálnak a közös tanulmányi kirándulások, múzeumlátogatások itthon és külföldön.

Cseh-Bognár Szabina, elsőéves mesterszakos hallgató úgy fogalmaz: élete egyik legjobb döntése volt, amikor a Pázmányra jelentkezett. „Három évig kollégiumban laktam, mindvégig nagyon jó hangulat uralkodott. A tanárok hatalmas tudással rendelkeznek, bármikor hozzájuk fordulhatunk személyes megbeszélés keretében, a kutatással kapcsolatban.”

Biegelbauer Pál hozzáteszi: „Valamennyi diákot személyesen ismerik a tanárok, ami sokszor jó, sokszor még jobb, mert az egyéni adottságok alapján személyre szólóan »meghajtanak« minket. Olyan kapcsolati rendszert kaptam a szakmától – mert hiszen a szakma tanít minket –, amely gyümölcsöző lehet a jövőben.”

A történelem szakon igen gazdag ösztöndíjlehetőségek nyílnak. A hallgatók tanulmányaik egy részét CEEPUS ösztöndíjjal közép-európai egyetemeken folytathatják – Kolozsvárott, Varsóban, a lublini egyetemen és másutt –, „de ugyanígy nyugat-európai egyetemekre is pályázhatnak féléves, vagy akár két féléves időszakra az Erasmus ösztöndíj keretében. Emellett külön ösztöndíjakat is megpályázhatnak, így számos hallgatónk kutatott vagy tanult önálló program keretében az elmúlt években Rómában, Moszkvában, Jerevánban, Halléban vagy éppen Lipcsében” – hangsúlyozza Kovács Bálint egyetemi docens.

A történelmi múlt minden korszakát felöleli a képzés. „Az ókortól a középkoron át a legújabb korig a hallgatók találhatnak olyan kutatócsoportot, olyan kutatási profilt, amely megfelel érdeklődési körüknek.” Az ókori mezopotámiai orvosi szövegek kutatásával, a betegségek és a járványok elterjedésével, azok társadalmi, gazdasági és kulturális vonatkozásaival foglalkozik az egyik kutatócsoport, amelyet Bácskay András asszirológus, az Ókortörténeti Tanszék egyetemi docense vezet.

A Történettudományi Intézethez kötődő kutatások közül kiemelendő az egyháztörténettel foglalkozó Fraknói Kutatócsoportot. Ennek fő profilja a különböző egyházi levéltárakban, a magyarországiak mellett külföldön, kiemelten a Vatikáni Levéltárban folytatott kutatás, amelyben országos szinten is egyedülálló a Pázmány. Aki tehát a különböző egyházi intézmények, püspökségek történetével, a Szentszék és Magyarország kapcsolataival kíván foglalkozni, s ehhez nyelvi kompetenciákat is szeretne megszerezni – különösen a latin nyelv ismeretét –, akár már Pázmányos hallgatóként lehetősége nyílik arra, hogy a Vatikáni Levéltárban kutasson.

A közép-európai tanulmányok a történettudományi képzés keretében 2020 szeptemberétől önálló szakként indul. Őze Sándor intézetvezető ezzel kapcsolatosan kiemeli: „Közép-Európa tekintetében elsősorban a lengyel, a cseh, illetve a balkáni, különösen a bolgár viszonyok érdekelnek bennünket, s ehhez kialakultak kapcsolataink az adott ország partnerintézményeivel. Magyarország az Oszmán Birodalom egyik határrégiójának számított, s az így örökölt geopolitikai helyzetünkből kiindulva a hallgatóknak lehetőségük nyílik arra, hogy a közép-európai helyzettel tanulmányi és kutatási téren egyaránt foglalkozzanak.”  

Kovács Bálint örömmel említi a keleti kereszténység, ezen belül is az örmény történelem és kultúra tanulmányozását: „Akit a keleti kereszténység érdekel vagy más határrégiók története, különösen a Kaukázus vidéke, annak lehetőséget nyújtunk arra, hogy az országban egyedülálló örmény tanulmányok tanszéken szerezzen ismereteket.” A hallgatók megismerkedhetnek az örmény nyelvvel, „s a világ első keresztény népének múltjához, az örmények történetéhez kapcsolódva mélyebben foglalkozhatnak a keleti kereszténységgel, illetve az üldözött keresztények különböző csoportjainak históriájával.”

A Jelenkortörténeti Tanszék a Történettudományi Intézet keretein belül a „határvidék-tudat” kutatási területéhez kapcsolódik. A határvidék-tudat, a közelgő világháborús pszichózissal együtt a két világháború közötti időszak egyik meghatározó eleme volt, a kutatás koncepciója szerint ennek a gondolatnak rendelték alá a politika jóformán valamennyi szegmensét. A kutatás elsősorban a politikatörténeti és a hadtörténeti szempontokat helyezi előtérbe, mivel a hadseregszervezés ennek a határtudatnak rendelődött alá.

„A tanszék másik fő kutatási iránya a nacionalizmus történeti áttekintése. Azt kívánjuk vizsgálni, hogy milyen lehetőségei és korlátai vannak a nacionalizmusnak a globális világpolitikai színtéren” – fejti ki Ötvös István tanszékvezető.

Biegelbauer Pál így fogalmaz: „Történelem iránti orientációm megpecsételődött, amikor részt vehettem az örményországi tanulmányúton, majd félévig kutattam Jerevánban az örmény protestantizmus helyzetét az Oszmán Birodalomban.”

A hallgatók – szinte elkényeztetetten – szemezgethetnek a különféle kutatási területek és irányok között. Miközben specializálódnak, mindannyian megismerkednek a történeti kutatás elméletével és módszertanával. Aki úgy érzi, magyarországi témákkal szeretne foglalkozni és hazai közgyűjteményekben – múzeumokban, levéltárakban – elhelyezkedni, annak ezt az irányt ajánljuk. Olyan felkészítést kapnak, amelynek birtokában eredményesen tevékenykedhetnek levéltárakban vagy múzeumokban” – emeli ki Őze Sándor.     Bácskay András hangsúlyozza: „A felsorolt kutatási irányok és specializációk jól mutatják, hogy a hallgatókra már a képzés során kollégaként tekintünk.” A diákok tehát lehetőséget kapnak az önálló kutatásra, a kutatócsoportokban való munkára, illetve a Sodalitas tehetséggondozási program keretében külön szemináriumokkal és külön ösztöndíjakkal támogatják a tehetséges és törekvő fiatalokat.

A tanárok és diákok közötti kapcsolat sajátos területének tekinthető a Boldog Özséb Színjátszókör, Medgyesy-Schmikli Norbert egyetemi docens vezetésével. Koraújkori iskoladrámákat és színjátékokat adnak elő a diákok. Az iskoladrámák a 18-19. században az iskolai nevelés egyik legfontosabb eszközének számítottak, s általában ezek jelentették a színjátszás művészetét. „Erős neveléstörténeti jelentőséggel bírnak az ilyen darabok, s ha valaki arra érez hivatást, hogy pályája során az iskolai nevelést összekösse a színjátszással, ehhez is magas színtű képzést kap a Pázmányon.”         

S hogy milyen pályakép vázolható fel a szak elvégzése után? „Várjuk a tanárjelölteket, akik az osztatlan pedagógusképzés keretében megtalálhatják a későbbi érvényesülés lehetőségét, s a tanítás mellett bekapcsolódhatnak a kutatási programokba is. Várjuk a jövő tudósait, akik már a középiskolában úgy érzik, a tudományos karrier iránt vonzódnak, magyarországi vagy külföldi kutatóintézetben dolgoznának, vagy akár valamelyik egyetemi tanszéken szeretnének tanítani.”

Készítette: PPKE Kommunikáció/E.I.
Fotó: PPKE