Ha valaki a bírói pálya mellett szeretné magát elkötelezni, ajánlatos már az egyetemi évek alatt elkezdeni az ehhez szükséges szellemi muníció összegyűjtését. A legfontosabb tanácsom az lenne az ezt fontolgatóknak, hogy – igen egyszerűen – tanuljanak, mondja Halmos Szilvia, a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiumának munkaügyi ügyszakos bírája, európai jogi szaktanácsadó bíró.

A bíró legfontosabb eszköztára az anyagi és eljárásjogi tudás. Ugyan a bíróság gyakorlati jogászi szakma, de stabil, az adott jogág dogmatikájában biztosan eligazodó anyagi jogi és azonnal használható eljárásjogi ismeretek nélkül a bíró igen hamar elvérzik. A bírósághoz kapcsolódó gyakorlati ismeretek elsajátítására (pl. iratkezelés, határozatszerkesztés, tárgyalásvezetés stb.) bőven van lehetőség az egyetem után is, hiszen a bírói karrier klasszikusan fogalmazói, majd titkári évekkel kezdődik, amelyek egyik fontos célja épp a bíráskodás gyakorlati fortélyainak megtanulása. A biztos jogi tudás alapjai azonban az egyetemen sajátíthatók el.

Milyen tantárgyakra kell különösen odafigyelni? Az egyetemen már mindenkiben kialakul valamiféle preferenciasorrend (legalábbis egy civilisztikai, büntetős vagy közjogi orientáció), de tanulás szempontjából még nem célszerű túlzottan egy-egy tantárgyra, jogágra specializálódni. Akármilyen ügyszakban dolgozik is egy bíró, időnként ettől teljesen távol eső területekre eső tudásra is szüksége lehet! A választható gyakorlati kurzusok között viszont mindenképp érdemes priorizálni a jogesetmegoldó foglalkozásokat (pl. perszimuláció, esetmegoldó szemináriumok), amelyeken kicsit bele lehet kóstolni tárgyalótermek légkörébe.

Persze a bírói hivatás eredményes folytatásához a tárgyi tudáson kívül számos soft skill-re is szükség van. A tárgyalóteremben a bírónak nagyon sokféle emberrel kell tudnia szót érteni, ehhez elengedhetetlenek a jó kommunikációs és intuíciós képességek, a nagyfokú empátia, az alapvető pszichológiai ismeretek. A tárgyalón kívüli háttérmunkához pedig mindenekelőtt komoly teherbírásra, lényeglátásra, igényességre van szükség: nem szabad megijedni az akár több ezer vagy tízezer oldalas aktáktól, hanem értelmesen fel kell tudni dolgozni egy akár igen nagy adathalmazt, és azt megfelelő tudatossággal és szakszerűséggel kézben tartva, aktívan közrehatva haladni a megoldás felé. Ha egy bíró – s ez a hatékony pervezetéshez bizonyos mértékig elengedhetetlen – tekintélyre akar szert tenni, azt sosem fennhéjázással éri el, hanem azzal, ha hitelesen tudja képviselni, hogy az adott ügy fontos neki, abból maximálisan felkészült, és a legjobb tudása szerint szeretné azt megoldani. Továbbá persze egyre nagyobb szerepe van a nyelvi és az informatikai készségeknek, hiszen a nemzetközi, illetve uniós vonatkozású ügyek intézése, valamint a bíróságokat is átható digitalizáció egyre magasabb igényeket támaszt a bírákkal szemben.

A bírói munka a mindennapokban nagyfokú önállósággal és függetlenséggel jár. A bírói függetlenség alkotmányos követelmény: a bíró ítélkezési tevékenységébe még a saját vezetője sem szól bele, teljes felelősséggel dönt minden ítélkezési kérdésben (ideértve nemcsak az ítélethozatalt, hanem a pervezetés érdemi lépéseit is, tehát pl. a bizonyítás rendjének meghatározását stb.). Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bíróra igazgatási értelemben ne vonatkoznának bizonyos szabályok: meghatározott számú tárgyalási napon kell tárgyalnia, be kell tartania az épülethasználat rendjét, kötelező képzésekre kell járnia stb. Összességében azonban a bírák jelentős részben – a tárgyalásokon, képzéseken, értekezleteken stb. kívül – kötetlen munkaidőben dolgoznak, és általában lehetőség van az otthondolgozásra is. Nagy szabadságuk van a saját munkaritmusuk kialakításában, a munka és magánélet összehangolásában, ami egyfelől igen vonzóvá teszi ezt a pályát, másfelől önfegyelmet és szervezőképességet igényel a határidők tartása, a tárgyalásokra való megfelelő felkészülés biztosítása érdekében. Beszédes adat, hogy a magyar bírák kb. 70 %-a nő, és igen sok a családos ember. A bírói munka nagy időbeli és mentális leterheltséggel jár, de a bíró és a család megfelelő hozzáállása, szervezőképessége esetén jól összeegyeztethető a házastársi és szülői szerepekkel.

Hogyan válhat valaki bíróvá? Az első remek kapcsolatfelvételi lehetőség a bíróságokkal a szakmai gyakorlat. A gyakornok be van osztva egy instruktorbíró mellé, átbeszélheti vele a látogatott tárgyalásokat, aktákat böngészhet, és adott esetben feladatokat kaphat (pl. határozattervezetek, utasítástervezetek elkészítése stb.), de mindenképp betekinthet a bíróság kulisszatitkaiba. A bíróságon töltött szakmai gyakorlat bizonyos feltételek mellett még plusz pontot is ér a fogalmazói felvételin. (A bírósági tárgyalások egyébiránt főszabály szerint nyilvánosak, és rengeteget lehet belőlük tanulni, így akár szakmai gyakorlati időn kívül is el lehet jönni!)

Az egyetem végeztével a bíróságokon rendszeresen meghirdetett fogalmazói álláshelyekre lehet jelentkezni, ahová egy versenyvizsgát abszolválva lehet bejutni, de számítanak a hozott pontok is (pl. diploma minősítése, nyelvismeret, a bíróság tudományos pályázatain való pontszerzés). A fogalmazói lét általában 3 évig tart, ezalatt a fogalmazó egyfelől bíró mellé beosztva tanulhat tőle, és egyre hatékonyabban tudja segíteni a bíró munkáját (pl. határozattervezetek készítésével, a beérkező beadványok feldolgozásával), másfelől hatékony, kurzusszerű képzés keretében kap segítséget a szakvizsga letételéhez.

A szakvizsga után, pályázat alapján, titkári kinevezést lehet kapni. A bírósági titkár már bizonyos ügyekben önálló aláírási joggal jár el (pl. végrehajtási ügyek, megkeresések teljesítése stb.), de még mindig bíró mellett dolgozva figyeli és segíti a bíró munkáját. Bírói kinevezés legalább egyéves, szakvizsgához kötött munkakörben eltöltött idő után nyerhető, szintén pályázat alapján, amelyet jogszabályban meghatározott pontozási mechanizmus szerint értékelnek. Első alkalommal hároméves, határozott időre lehet kinevezést kapni, amely periódus végén részletesen vizsgálják a bíró alkalmasságát, majd az alkalmasság megállapítása esetén válhat valaki bíróvá határozatlan időre.

Halmos Szilvia, a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiumának munkaügyi ügyszakos bírája, európai jogi szaktanácsadó bíró