Alessandro Caprioli atya vezetésével és lelkes hallgatói összefogással pázmányos hittanos közösség alakult az egyetemen. Ennek köszönhetően hallgatóinknak lehetősége nyílik közösségi formában megélni a hitüket ott, ahol tanulnak, ahol a legtöbb idejüket töltik. A cél az volt, hogy létrejöjjön egy olyan hely, ahol minőségi és tartalmas barátságok születhetnek, illetve ami támogatja a fiatal egyetemisták hitét.

Hallgatóink fontosnak tartották, hogy egy katolikus egyetemen lehetőségük legyen arra, hogy a keresztény hallgatók és mindazok, akik érdeklődnek a katolikusság iránt, hetente találkozhassanak. Legyen egy olyan közeg, ahol összegyűlhetnek és az őket foglalkoztató kérdésekről beszélgethetnek, lelki vezető/atya segítségével.

Érdi Gabriella a Jog- és Államtudományi Kar másodéves hallgatója. Vallásos családban nőtt fel, a vasárnapi templomba járás a kezdetektől fogva természetes volt számára. A Tihanyi Bencés Iskolában olyan értékrenddel ismerkedett meg, ami nagyon sokat tett hozzá a személyisége kialakításához. Úgy gondolta, hogy a pázmányos hittanos közösség meghirdetésének eredményeként sok érdeklődő lenne, ezért vállalta a toborzás feladatát. Kifejezetten örül, hogy lehetősége van egy hívő közösségbe járni. „Ebben a félévben összegyűlt egy jó kis csapat és remélem, hogy minél több emberhez eljut a hírünk és lesznek elég kíváncsiak ahhoz, hogy eljöjjenek és megnézzék, hogy miről is szól ez. Katolikus egyetemen mindenképpen elengedhetetlennek tartom, hogy a hívő hallgatók tudjanak egymásról és legyen lehetőségük megosztani hittel való élményeiket és tapasztalataikat. Alessandro atya vezetésével ez a hittanos közösség erre ad lehetőséget.”

Bazsika Eszter a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar hallgatója, katolikus családban született és kisiskolás kora óta ministrál a Tihanyi Apátságban. Katolikus általános iskolába járt, középiskolai tanulmányait pedig a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégiumban végezte. „A bencés lelkiség az, amely meghatározóvá vált az életemben, mondhatni, belenőttem. Emellett azonban én is megküzdöttem azért, hogy sajátommá váljon a hit, és ne csak a szüleimtől örökölt kegyes hagyomány legyen, hanem hogy valóban meghatározza az életemet.”

Hajdú Anna szintén a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar hallgatója. Keresztény családból származik, az alapok adottak voltak, de mint mindenki másnak, neki is ki kellett taposnia a saját útját. „Volt időszak, mikor azt éreztem, hogy ezt az egész vallás témát le akarják nyomni a torkomon, én pedig saját magam akartam megtapasztalni. Aztán később már azt vettem észre, hogy akarva-akaratlanul is a hitembe kapaszkodok, és hogy ez már az én saját tapasztalataimon és döntéseimen nyugszik.”

Alessandro atya fontosnak tartja, hogy a fiatalok ne csak a virtuális térben találkozzanak, hiszen a keresztény tapasztalat élő találkozásokból áll. „Minden keresztény ember örömteli és lemondhatatlan feladata aktíván részt venni a keresztény közösség életében, evangelizálni, a föld sója és a világ világossága lenni. Laikusoknak ez azt jelenti, hogy tanúságot tegyenek hitükről a világi területeken: hallgatóknak ez az az egyetem, ahol tanulnak.” Meglátása szerint az egyetemisták a hittan során mélyíteni tudják saját hitüket vagy esetleg meg tudják tanulni a hit alapjait, nemcsak elméleti szinten, hanem életszerű módon is. „Látni és érezni, hogy nem egyedül hisznek, hogy manapság is a keresztény nem egy furcsa bogár, aki csak a magánéletében gyakorolja a hitét érzelmei alapján. A hit ésszerű és teljesen emberi dolog.” A közösségformálás lényegét pedig abban emelte ki, hogy „az mindig hozzátartozott a kereszténység lényegéhez. Az ember természetéből adódóan társadalmi lény, maga Isten, a Szentháromság egy közösség és mindaz, amely tőle származik hasonló hozzá. Jézus közösséget alapított maga köré. Csak egy konkrét közösség ad lehetőséget megtapasztalni a szeretetet és azt gyakorolni. Ma Európában nagyon kemény individualista mentalitás terjedt el, szükségünk van újra felfedezni ezt az alapvető közösségi dimenziót.”

Gabriella számára pluszt ad a közösség. „Kizökkent a hétköznapokból, ugyanakkor segít jobban megélni azokat. A jogi karra járok és a sok tanulnivaló, tennivaló között gyakran hajlamos vagyok arra, hogy túlságosan beszűküljön a látásköröm. Nagyon frissítő ilyenkor hallgatótársaim és Alessandro atya történeteit, tapasztalatait hallgatni és az én élményeimet is megosztani. Ez mindig erőt ad és emlékeztet arra, hogy a hétköznapokban jobban megéljem a hitem.”

Eszter számára helyet ad arra, hogy hasonló gondolkodású fiatalokkal lehessen együtt, „egy közösséget, ahol elfogadok és elfogadnak, és ahol egymást erősítjük. Nem mellesleg pedig a kereszténység közösség. Egyedül nagyon nehéz lenne.”

Annának fontos, hogy huszonéves fiatalként olyanokkal tudja megosztani tapasztalatait vagy a lelki vezetésben hallottakat, akik hasonló kihívásokkal küzdenek. „A heti alkalmak rendszeressége egy keretet ad, egy biztos pont az egyetemi élet kuszaságában, amikor meg lehet állni és csak a társainkra, közösségre figyelni és egy-egy témában elmélyedni. Ez feltölt és lendületet ad a továbbiakban.”

Akik szeretnék jobban megismerni a kereszténységet, és szeretnék azt közösségben megélni, azoknak szerdánként 19.00 órakor a Jog- és Államtudományi Kar lelkészségi szobájában (1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30.) a helyük! A közösségbe minden egyetemistát várnak, aki érdeklődik. Gyakorló keresztényeket (katolikusokat és nem katolikusokat egyaránt), visszatérő keresztényeket, nem hívő embereket is, akik nyitottak a vallás felé vagy csak kíváncsiak. Bár elsősorban pázmányos hallgatók számára alakult, nem egy zárt közösség, vannak ELTE-s és SOTE-s hallgatók is.

Anna véleménye szerint, manapság sokan gondolják, hogy egy hittanos közösségbe csak „szentfazekak” járnak, járhatnak. Pedig a keresztény jelzővel ellátott események is lehetnek éppolyan lendületesek. „Én bátorítok mindenkit, aki szeretne egy jófej csapathoz tartozni, az egyház dogmáin vitatkozni, önkénteskedni, közösségi programokon részt venni, lelkiekben fejlődni, barátságokat kiépíteni, hogy csatlakozzatok! Nyitottak vagyunk minden csatlakozó szándékú fiatal irányába.”

Gabriella azért buzdít mindenkit a csatlakozásra, mert „egy jókedvű baráti társaság, ahol jókat beszélgetünk, nevetünk és érdekes témákkal foglalkozunk. Tervezzük közös programok szervezését is, ahova szintén minél több embert várunk! Végül pedig szerintem a hit erőt és lendületet ad az élethez. Akár egyet értesz ezzel, akár nem, gyere és oszd meg a véleményed!”

Készítette: PPKE Kommunikáció/Kemény Mária
Fotó: PPKE, Érdi Gabriella, Bazsika Eszter, Hajdú Anna