Miért érdemes a Pázmányon filozófiát tanulni és mire számítsanak azok, akik ezt a szakot választják? Erről kérdeztük Dr. Szombath Attilát, a PPKE BTK Filozófiai Intézetének habilitált docensét, főállású oktatóját, aki a következőket felelte:

A gimnáziumi évek vége felé az érzékenyebb és értelmesebb fiatalokban gyakran fogalmazódnak meg olyan kérdések, amelyek az addig megszerzett tudás összegzésének igényéből és életük mélyebb megértésének vágyából fakadnak. Tudni szeretnék, mi az a nagy egész, amiben léteznek, van-e értelme és rendeltetése az embernek és miként lehet ezt elérni, van-e értelmes alapja a vallásos hitnek és kimerül-e a valóság abban, amit a természettudományok mondanak róla.

Ezek a joggal felvetett és roppant lényeges problémák néhányukat a filozófia felé fordítják, s mérlegelni kezdik, nem volna-e jó döntés ezzel foglalkozni egyetemi tanulmányaik során. Úgy gondolom, sokkal többen tanulnának filozófiát az egész országban, ha nem állítanák meg őket azok az aggodalmak, amelyeket tanárként már rengetegszer hallottam: „De mi lesz velünk utána? Mit tudunk vele kezdeni? Hol lehet ezzel elhelyezkedni?” Ezért a legfontosabb talán az, hogy először erre válaszoljak. Tekintve, hogy Magyaroroszágon gimnáziumi filozófiaoktatás alig létezik, a helyes taktika az, ha a filozófia mellett valami mást is tanulnak (akár minor szakként a Bölcsészkaron) a hallgatók. A jó hír, hogy ez gyakorlatilag (a saját minor szakjainkon túl is) bármi lehet: a nemzetközi kapcsolatoktól a történelmen vagy jogon át a fizikáig. Gyakorlatilag nem létezik olyan terület, amelyet a filozófiai képzettség ne lenne képes oly módon kiegészíteni, hogy végeredményben sokkal magasabb szinten fog teljesíteni az, aki erre az alapra helyezi szaktudását.

Vörös István tanulmányaiban az ötödik félévnél tart alapszakon. Mint mondja, érdeklődése már korán a filozófia felé fordult. „Olyan kérdések érdekeltek, amelyeken korosztályom tagjai nem feltétlenül gondolkodtak. Az egyetemek kínálatából azt éreztem, ez a szak áll hozzám a legközelebb.”

S hogy miért a Pázmányt választotta? „Nagyon jókat hallottam a katolikus egyetemről, egyik ismerősöm történelem szakra járt ide, s olyan tanárokat is hallgatott, akik filozófiát tanítottak.” S még egy szempontot említ: „Hozzám jobban illik az olyan egyetem, ahol nem »diákgép« a hallgató, nem arctalanul létezik a közösségben.”

Amikor az egyetemre jött, elsősorban a társadalomfilozófia érdekelte, majd tanulmányai során megismerkedett a filozófiai különböző szakterületeivel. „A tanárok mindegyiket érdekesen, vonzóan mutatták be. Ugyanakkor felvázolták az egyes szakterületekhez kapcsolódóan a vallásfilozófiai ívet is, amit lehetséges, hogy más egyetemeken nem kapnak meg a diákok.” István később a Pázmány mester szakán szeretné folytatni tanulmányait. 

A filozófiai tanulmányok az egyetemen két szálon futnak: egy történeti és egy ún. szisztematikus szálon. A történeti vonalon a nyugati filozófia 2500 éves hagyományának nagy korszakaival és legfontosabb szövegeivel ismerkednek meg a hallgatók. Mivel az európai kultúrában egészen a legutóbbi időkig centrális szerepet töltött be a filozófia, valódi európai műveltség filozófiatörténeti tudás nélkül nem lehetséges.

A történelmi korszakok, a művészet áramlatai, a politikai és társadalmi változások mögött mindig mértékadó tényezőként volt jelen a filozófia. A szisztematikus tárgyak pedig a filozófia részterületeit mutatják be, így a vallásfilozófiát, a metafizikát, az ismeretelméletet, az etikát, tudomány- és társadalomfilozófiát, az elmefilozófiát stb. A Pázmány filozófiai képzésében erőteljesen jelen van a vallásfilozófia és a metafizika is, vagyis olyan kulcsfontosságú területek, amelyekre más egyetemek filozófia tanszékein jóval kevesebb figyelmet fordítanak.

Hallgatóink többségére és a filozófia szakosok viselkedésére joggal lehetünk büszkék: nyegle, éretlenül fölényeskedő vagy a többiek iránt közömbös fiatalokat nálunk nem nagyon találni. A hallgatók között nagy az összetartás, mindenben segítenek egymásnak és baráti közösséget alkotnak. Hasonlóképpen a tanárok és diákok viszonya is nyílt és emberséges, ami miatt a régebben végzett hallgatóink gyakran vágynak vissza a nálunk töltött évekre.

Valamennyi tanárunk szakterületének elismert és számos fontos publikációval rendelkező alakja. Amennyiben diákjaink hosszabb-rövidebb külföldi tanulmányútra vállalkoznak, vannak olyan nemzetközi kapcsolataink, amelyek segíthetnek a célpont kiválasztásában és a megpályázott ösztöndíj elnyerésében (ajánlások, fogadónyilatkozatok stb.).

Végül újra szeretném hangsúlyozni, hogy filozófiát kiemelten érdemes tanulni – a karrier szempontjából azonban mindenképp érdemes kiegészíteni ezt egy másik, akár könnyebben tanulható szakterülettel. Nemcsak mélyebb európai műveltséget, de olyan készségeket is kifejleszt ez a szak, amelyek a túlhajtott specializáció következtében mára erősen leépülőben vannak – noha egyre nagyobb szükség volna rájuk: ilyen a bonyolultabb szövegek megértésének képessége, a racionális argumentáció, a problémák tágabb horizontba helyezése, a világos és strukturált kommunikáció és az önálló állásfoglalások igényes, személyeskedéstől és közhelyektől mentes felépítése.

Készítette: PPKE Kommunikáció/E.I.
Képek: Wikiwand, PPKE