A Fides et ratio im Kontext: Theologische und philosophische Annäherungen című tanulmánykötet a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2018 szeptemberében megrendezett nemzetközi konferencia anyagát tartalmazza. A konferencia az 1998-ban Szent II. János Pál Pápa által közreadott Fides et ratio enciklika, és az ugyanezen évben a Szent Pápa által szentté avatott Szent Terézia Benedikta, Edith Stein, tiszteletére állít emléket, a Szent Pápa által az enciklikában értelmezett keresztény filozófia kérdéseinek és lehetőségeinek vizsgálatán keresztül. A megjelenés aprópóján beszélgettünk a kötet társszerkesztőjével Varga-Jani Annával.
Miről szól a Fides et ratio enciklika?
A Fides et ratio enciklikát Szent II. János Pál Pápa adta közre 1998-ban, mely több mint száz évvel a XIII. Leó pápa által 1879-ben meghirdetett Aeterni patris enciklikát követően szenteli figyelmét átfogóan és egészében a filozófia kérdéseinek, feladatainak, helyzetének. Míg azonban az Aeterni patris az egyházi nevelésen keresztül koncentrál a Szent Tamási örökségben megfogalmazott teológia és filozófia összefüggéseire, a Fides et ratio enciklika a II. Vatikáni Zsinat határozataiból kiindulva a modern kor kihívásaira reflektálva értelmezi a Katolikus Egyház álláspontját hit és ész viszonylatában. Ugyanakkor az enciklika szintén Szent Tamásra hivatkozva mondja ki, hogy „az ész és a hit nem választható el egymástól anélkül, hogy a valóságnak megfelelően ismerje meg önmagát, a világot és Istent” (v. ö. Fides et ratio, 16.). Ugyan a Katolikus Egyháznak nincsen önálló filozófiája (v. ö. Fides et ratio, 49.), „az ember természete szerint filozófus” elve alapján olyan keresztény filozófiai gondolkodás megvalósulását támogatja, amely a teológiai tanok ismeretében nyitott a hit által felvetődő gondolati problémák értelmi befogadására, ezzel elősegítve a filozófiai gondolkodáson keresztül a hithez való odafordulást: „Miközben a keresztény filozófus az ész fényénél, és annak szabályai szerint érvel, mindig hagyja, hogy az a tovább lépő megérzés vezérelje, amit Isten Igéje ajándékozott neki, ezért képes olyan gondolatmeneteket kibontani, amely annak is érthető lesz, aki az isteni kinyilatkoztatás által feltárt teljes igazságot még nem ismeri” (v. ö. Fides et ratio, 104).
Hogyan kapcsolható az enciklikához Szent Terézia Benedikta személyisége, életpályája, munkássága? Mit üzen a mai tudósoknak, gondolkodóknak?
Szent Terézia Benedikta több ponton is kapcsolható a Fides et ratio enciklikához. A legalapvetőbb összefüggés talán az, hogy Szent Terézia Benedikta – Edith Stein az enciklika születésével egy évben, 1998-ban lépett Szent II. János Pál Pápa által a szentek sorába. Ugyanakkor életpályájának tartalmi vonatkozásai nagyon is egybe vágnak az enciklika irányelveivel. Ortodox zsidó családban született 1891. október 12-én, a zsidó vallási hagyomány szerint a kiengesztelődés napján. A zsidó vallását elhagyó ateistának vallotta magát az egyetemi éveiben, melyből legelőször a filozófiai tanulmányai nyitották fel a szemét a keresztény hitre. A fenomenológiai tanulmányai folyamán kezébe kerülő Avilai Szent Teréz Önéltírását olvasva fogalmazódott meg benne a végső igazság megismerése iránti igény, amelyet Aquinói Szent Tamás De veritate című munkájának fordítását követően rendezett filozófiai koncepcióba. Utolsó filozófiai munkája, a Véges és örök lét. Kísérlet a lét értelméhez való felemelkedésre, a filozófiatörténeti gondolkodás mentén mutat rá azokra a pontokra, ahol az örök létre irányuló kérdés felvetődik, és arra a formára, ahogyan az filozófiailag megválaszolható. Fenomenológiai magyarázatot Stein egyfelől az időproblematikán keresztül ad, másfelől Aquinói Szent Tamás aktus és potenciatanára támaszkodva az öröklét állapotát a tiszta aktualitással magyarázza, amely egyben Isten létére és a teremtési aktusra is vonatkoztatható. Értelmezése szerint ennek belátása a keresztény filozófia feladata, hogy hidat verjen a tisztán értelmi belátás és a hitet megismerési alapul vevő gondolkodás között. Szent Tamásra támaszkodva állítja, hogy a hit „sötét fény”, amely elválaszthatatlan a megértéstől, tárgya fokozatosan bontakozik ki a megértés tárgyaként. Szent II. János Pál Pápa a Fides et ratio enciklikában a 20. század jelentős keresztény filozófiai gondolkodói között Edith Steint is megnevezi, mint akinek gondolkodása és azzal egybefonódó életszemlélete is képviseli az enciklika alapjául szolgáló hit és tudás összefüggését. E nélkül az összefüggés nélkül Stein életpályája sem érthető meg, és különösen az a döntése nem, amellyel vállalta, a zsidó népéért elfogadta a halált akkor, amikor elmenekülhetett volna.
Miért ezt az enciklikát választották a konferencia témájául?
A konferencia a 2021 januárjáig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Filozófiaprofesszora, Mezei Balázs által 2010-óta szorgalmazott Fides et ratio programsorozat keretei között valósult meg, amely a 2018-ban éppen húsz évvel ezelőtt megjelent Fides et ratio enciklikának, és az ugyanezen évben a Szent Pápa által szentté avatott Szent Terézia Benedikta, Edith Stein, tiszteletére állított emléket, a Szent Pápa által az enciklikában értelmezett keresztény filozófia kérdéseinek és lehetőségeinek vizsgálatán keresztül. Általánosabban véve a vallási kérdések filozófiai gondolkodásból fakadó ésszerű megválaszolásának igénye inspirálta a 2018-as budapesti konferencia koncepcióját, amely egyrészt a filozófia által tematizált vallási kérdésre a teológiában keresi a választ, másrészt a konferencia azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a teológia szemszögéből is megvilágítsa azt a problématerületet, amely megértése az értelem belátására szorul.
Mezei Balázs M., Varga-Jani Anna (szerk.): Fides et ratio im Kontext: Theologische und philosophische Annäherungen
Hogyan alakult ki az előadók névsora? Hogyan zajlott le maga a konferencia?
A konferencia szervezése során kezdettől fogva nemzetközi konferenciában gondolkodtunk, és ennek megfelelően a meghívott előadók tekintetében alapvetően négy szempontot alkalmaztunk: Az előadó érintettsége az enciklika vonatkozásában; tágabban vett vallásfilozófiai és valláspolitikai problémák, amelyek kapcsolhatóak a Fides et ratiohoz; kontinentális filozófia és teológia összefüggései; Edith Stein kapcsolata a keresztény filozófia gondolatköréhez. A három napos konferencia időtartama alatt ezt a koncepciót követtük, és mind az előadóktól, mind pedig a hallgatóktól nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk.
Az előadásokból és az azokból megszülető tanulmányokból levonható egy közös következtetés vagy megállapítás?
A kötet tanulmányai egy közös szorosabban vett koncepció, hit és tudás viszonyára irányuló reflexió, és egy tágabb összefüggés, a keresztény filozófia problémája köré csoportosulnak. A tanulmányok ilyenformán önmagukban, és a kötet részeként is olvashatóak, s mint nyitott rendszerek, a tudományos gondolkodás keretei között továbbgondolhatók. Reményeink szerint, és előreláthatólag meglesz a kötet nemzetközi és hazai visszhangja, amely a továbbiakban is rámutat a Fides et ratio enciklika jelentőségére.
Hogyan vihető tovább a konferencia témája? Milyen kutatási mélységei vannak még?
Lényegében ennek a problémakörnek a feldolgozása folytatódik a 2020 szeptemberében a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen alapított Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpontban, amelynek Keresztény Filozófia Kutatócsoportja a keresztény filozófia lehetőségi megközelítéseit helyezi a vizsgálódása középpontjába. Ennek a kérdésnek a tovább bontását veszi célba a 2021. októberére szervezett A keresztény filozófia fogalma – történeti és szisztematikus elemzésekcímen meghirdetett konferencia. Így tehát nem csupán a kortárs filozófiai gondolkodás és a hitélet összeegyeztethetőségének a kérdése áll a vizsgálódás centrumában, hanem az egész gondolkodástörténeti hagyomány feltárása és annak újraértelmezése olyan problémakörökön keresztül, mint a szeretet filozófiája, a szellem – személy – világ összefüggései, a keresztény életbölcselet, és a filozófia mint életforma kérdése. Ha az ember gondolkodása elindul ebbe az irányba, akkor világossá válik, hogy a kereszténység és a keresztény filozófiai gondolkodás a kontinentális filozófiai gondolkodás szerves részét képezi, amelynek bizonyos problémái nem is fogalmazódhattak volna meg a kereszténység és a keresztény kultúra létrejötte nélkül.
Készítette: PPKE Kommunikáció/Hevér Kinga Szilvia
Fotó: PPKE BTK
