Az Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferenciát április 12-15. között rendezik meg a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) szervezésében. A testület alapító tagja Bándi Gyula, a PPKE jogászprofesszora. Őt kérdeztük a konferencia céljairól, illetve arról, hogy a PPKE milyen módon vehet részt a HuPCC munkájában.

Professzor úr, milyen előzményekre tekint vissza a HuPCC megalakulása?

A HuPCC az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) nemzeti szintre honosított tudományos tanácsadó fóruma, Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) elnevezéssel.

A HuPCC megalakulásának folyamata egy, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által szervezett 2018. novemberi tudományos konferenciával vette kezdetét. Második lépésként az IPCC jelentések összeállításának mintájára egy tervezett nemzeti jelentés tartalomjegyzékének kialakítására került sor 2019. májusában, egy konferencia keretében. Voltaképpen ennek egyesen következménye, hogy ma már az Egyesület a Nemzeti Értékelő Jelentés vezető szerzőinek kiválasztási folyamatán munkálkodik.

Az Egyesület tevékenysége a több évente elkészített Nemzeti Értékelő Jelentés köré épül fel, de fontos témákban az Egyesület külön is készít jelentéseket. A munkát tudományos jelentések formájában összegezzük majd, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) munkásságának mintája alapján.

Mindezen tudományos értékelésekkel az a cél, hogy minden érdekelt szereplő – kormányzati szféra, üzleti szféra, intézmények, civil szféra – tájékozott legyen az éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredményekről.

A HuPCC április 12 – 15. között rendezi meg számos szekcióban az Első Országos Éghajlatváltozási Tudományos Konferenciát. Ennek – egy tudományos konferencia általános céljai mellett – bevallott szándéka az is, hogy feltérképezze a hazai éghajlatváltozás témakörével foglalkozó kutatókat és kutatásokat, fórumot biztosítson az érintett szakmai közösség megismerésére, segítse az együttműködést közöttük.

Milyen éghajlatváltozással kapcsolatos kutatások folynak a Pázmányon?

Kifejezetten az éghajlatváltozásra irányuló kutatások nem folynak a PPKE-n, de több, különösen a társadalomtudományokat érintő kutatásról adhatunk számot, amelyek összefüggésbe hozhatók a klímaváltozással. Ezek központja a Jog-és Államtudományi Kar, de hatása és kapcsolatrendszere érinti az ITK-t és a HTK-t is. Nem csupán jogi kérdésekről van szó, hanem környezetetikai, környezetgazdaságtani, környezetpolitikai és emellett környezetjogi kutatásokról. Elég, ha példaként említem, hogy az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) 2015. évi elfogadásának fő mozgatórugója magyar diplomata volt, akinek munkáját a Kar docense, Zlinszky János – aki biológus és nem jogász végzettségű – támasztotta alá szakmai szempontból, aki emellett is számos környezetpolitikai természetű programnak volt a részese. A környezetetika-bioetika páros kurzus befogadója is a Kar, de az oktatás kiterjed az ITK hallgatóira is, természetes kapcsolatrendszerben a HTK kutatási területeivel, kiváltképpen a teremtésvédelem terén. Környezetgazdasági, joggazdasági monográfia is megjelent néhány éve, aminek azóta is van folytatása, az oktatásban is. És természetesen nem feledkezhetünk meg arról, hogy a környezetjog itt vált az országban elsőként a jogászképzés kötelező tartalmi elemévé, amit például az ELTE csak tavaly vezetett be. Az informatika pedig sok szálon kapcsolódik az éghajlatváltozáshoz, még akkor is, ha kifejezetten erre specializált kutatás nem folyik. Informatika nélkül aligha lehetne a klímakutatásokat megfelelően folytatni.

A HuPCC által meghirdetett első interdiszciplináris konferencia mely témáiban megkerülhetetlen a Pázmány részvétele és jelenléte?

Két témában leszünk előadók. Az etikai keretek körében a teremtésvédelem, közvetlenebbül a fenntarthatósághoz fűződő pápai megnyilatkozások kerülnek napirendre, Zlinszky János elnöksége mellett, aki elő is ad. A nyitó plenáris ülésre pedig a szervezők engem kértek fel arra, hogy a megfelelő éghajlati feltételek emberi jogi vonatkozásairól beszéljek.

A HuPCC „céljainak megfelelően a konferencia az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatást végző egész magyar tudományos életet szólítja, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos összes problémát és megoldást próbálja lefedni.” A hazai tudományos élet valóban lefedi-e az éghajlatváltozással kapcsolatos összes problémát? Vannak-e a klímakutatásnak itthon kevésbé vagy egyáltalán nem képviselt területei?

Személyes véleményem, hogy az éghajlatváltozás kérdése, ennek tudományos feltárása és az e kihívásra adott válaszok ugyanúgy átfogják a témák sokaságát, mint ahogyan a fenntartható fejlődés is, amelynek legutóbbi vívmánya az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) 2015. évi elfogadása volt. Ez tehát a legszélesebb körű, komplex megközelítést igényli a tudomány minden lehetséges területéről, az etikától az éghajlattudományig, a jogtól a kémiáig. Komplex problémára komplex válaszokat kell adni. Ennek megfelelően nyugodtan állíthatom, hogy a hazai tudományos élet semmiképpen sincs elmaradásban e téren. Kutatják az okokat, a következményeket, a megoldási lehetőségeket, az adaptálódás problémáit valójában minden tudományterületet átfogó módon, a fenntartható fejlődés gazdaságtanát, etikáját, társadalmi és jogi vetületeit, beleértve az olyannyira fontos oktatást is.

Kérem professzor urat, hogy a mai hallgatók számára karspecifikusan is mutasson rá arra, hogy a konferencia mely területei relevánsak az adott karon folyó oktatásra és kutatásokra (bölcsészet és társadalomtudomány, jog, IT és bionika, teológia).

Az Egyetem számos lehetőséget rejt magában, amelyeket indokolt lenne kihasználni. Minden karnak nem egy olyan programja, kutatási-oktatási területe van, amely a klímaváltozás kapcsán is egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. Arról nem is beszélve, hogy maga a téma sem valamilyen specifikus, elkülönült terület, hanem szerves része a mindennapoknak. Nem párhuzamos kérdésekről, hanem integrálódott, de legalábbis arra képes tématerületek sorjáznak a karokon, még ha most ezeket nem is használjuk ki maradéktalanul.

A teológia, a HTK adja meg azokat az etikai alapokat, amelyek egyre nélkülözhetetlenebbek az emberiség jövője szempontjából. Nem hiába mondta az utóbbi három pápa, hogy a válság gyökerei nem technikai, hanem erkölcsi, morális jellegűek, az értékrend súlyos megromlása, az erkölcsi értékek, a valós értékek hanyatlása jelenti az igazi dilemmát. Ezért nem képes az emberiség a szűklátókörű utilitarizmuson túllépni.

A bölcsészet- és társadalomtudomány ugyancsak számos lehetőséget kínál, amellyel ma még nem élünk. Fel kell dolgozni a hasonló válságok történelmi tanulságait, szociológiai vizsgálatokkal elemezni a következményeket, a kommunikáció és média segítségével jó irányba lenne szükséges befolyásolni az embereket, illetve felvilágosítani őket a tényleges problémákról és azok megoldásában segítséget adni. A pszichológia révén a válsághelyzetek kezelésében lenne mit tenni. A politikatudományok a megfelelő irányok kijelölésében adhatnak támpontokat. Az oktatás pedig általában nélkülözhetetlen az újabb helyzetekre való felkészülésben.

A jog-és államtudományok a környezetpolitika irányultságának alakításában, a megfelelő értékrend szabályozási hátterének kimunkálásában nélkülözhetetlenek. Az éghajlatváltozás vagy a fenntartható fejlődés terén az adekvát állami szabályozás, állami beavatkozás nélkül esélytelen megfelelő választ adni. Nem hiába mondja az Alkotmánybíróság, hogy e kérdésekben mindenkinek szerepe és feladata van, de az állam és a jog szerepe ezen belül is kiemelkedő, mert az elvárásokat meg kell határozni. A jövő nemzedékek védelme nem azt jelenti, hogy azon elmélkedünk, melyek lehetnek az ő jogaik, hanem azt, hogy milyen kötelezettségeket rovunk a jelen generációkra. A kapcsolódó gazdaságtani vizsgálatok is a mai egyetemi struktúrában a JÁK feladatkörén belül jelennek meg.

Végezetül a technológia, ha nem is jelöli ki az irányt, de a megoldások keresésében és kialakításában nem nélkülözhető. Az informatika az adatok kezelésétől kezdve a megfelelő válaszok kialakításán át az így kialakuló irányok vezérléséig meghatározó szerepet kap. A bionika biológiai alapok nélkül nehezen értelmezhető. Azok az új irányok, amelyek a biotechnológia, a nanotechnológia alkalmazásával szeretnék jobbá tenni a világot, nagy felelősséggel is szembesítenek: vajon mennyire elfogadható módon alkalmazzuk őket? Itt tehát az Egyetem világnézeti alapjai különösen meghatározóak lehetnek az irányok kijelölésében.

Készítette: PPKE Kommunikáció/E.I.
Fotó: Pixabay, ajbh.hu