A reneszánsz zene bűvöletében

Hatrészes zenetörténeti sorozatot indított online formában Bali János egyetemi docens. A PPKE Hittudományi Karának Youtube-csatornáján érhetők el a zenei szempontból igen gazdag 15. század két meghatározó műfajáról, a motettákról és a misékről szóló előadások. Bali János gondolatmenetét az A:N:S: Chorus felvételei gazdagon illusztrálják.

Milyen meggondolások vezették az előadássorozat szerkesztésekor?

bali_janos_600.jpg

A reneszánsz időszaka, az akkor született misekompozíciók kutatása és előadása zenei pályafutásom egyik legfontosabb területét jelentik; a 15. századi művekből a kórussal készített felvételeket magasan jegyzik a nemzetközi lemezpiacon, s folyamatosan részt veszünk a koncertéletben is. A zenetörténet különböző korszakairól évtizedek óta tartok előadásokat, hosszú idő óta a Budapest Music Center (BMC) ad ennek otthont. Ezek az előadások az ismeretterjesztést szolgálják, és olyan témákat választok, amelyekkel kapcsolatban a kutatás során izgalmas, érdekes tények és összefüggések kerültek elő. Most, amikor a vírusjárvány miatt közönség előtti koncertekre nem nyílt lehetőség, jó volt elővenni a harminc év során készült lemezfelvételeket, és a magam számára is igen tanulságos volt újra áttekinteni a zenetörténetnek ezt a korszakát.

Az előadássorozat hogyan illeszkedik az egyetemi oktatási programba?

Úgy vélem, az egyetem küldetésénél fogva nyitott kifelé, s egy katolikus egyetemre ez különösen érvényes, hiszen azokat a szellemi értékeket, amelyeket képvisel, mások számára is hozzáférhetővé kell tennie. Az érdeklődésre jellemző, hogy az első előadást megjelenése után három héttel már több, mint háromszázan keresték fel. Gárdonyi Máté professzor úrral, az egyháztörténeti tanszék vezetőjével megbeszéltük, hogy erre az előadássorozatra – nagyjából ahhoz hasonló óraszámban – kurzust építünk a hallgatók számára.

Motetta- és misekompozíciók. Vajon mennyire ismerik a mai hallgatók ezt a két zenei műfajt?

Amikor a zeneirodalomban „miséről” beszélünk, a mise állandó részeinek – Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus és Agnus Dei – a megzenésítéséről van szó. A 15. század vége felé a Nápolyban működő jelentős zenetudós, Johannes Tinctoris a polifon kompozíciókat a következőképpen kategorizálta: a misét nevezte cantus magnusnak, „nagy éneknek”. Cantus mediocrisként, közepes kompozícióként jegyezte a motettákat és cantus parvusnak a polifónia legkisebb terjedelmű, világi darabjait. Időnként valamennyi latin nyelvű polifon kompozíciót, olykor még a mise állandó részeit is motettának nevezték. Mindenképp ide sorolják a mise változó részeinek, a proprium-tételeknek a polifon feldolgozásait, és a latin nyelvű, vallásos tartalmú, de nem feltétlenül liturgikus zenéket. Sőt, a reneszánsz idejében azt is motettának nevezték, amikor az antik szerzőket, például Vergiliust zenésítették meg.

Munkásságához hogyan kapcsolódik az A:N:S Chorus?

A vokális együttest 1993-ban alapítottam. Összetétele és mérete mindig az éppen énekelt repertoártól függ. Évente általában négy műsort tanulunk be, a művek többnyire egy-egy szerző köré csoportosulnak. A Hungarotonnál az ezredforduló környékén megjelent hat lemezünk a világ legrangosabb lemezkritikai fórumainak legnagyobb elismeréseit hozta, sok koncertünket rögzítette a Magyar Rádió is. Az első évben még hölgyek énekeltek a felső szólamban, azóta – a korabeli szokásoknak megfelelően – csak férfi énekesek szerepelnek; egyik koncertünkön különlegességként gyermekkórus lépett fel a felső szólamban. Az együttes tagjai hivatásos énekesek. Szükség is van erre, hiszen darabjaink igen nehéz feladat elé állítják az énekeseket: lényegesen egyszerűbb például a Máté Passióból elénekelni egy áriát, mint e hatalmas 15. századi műveket. Ezek előadása nemcsak széles hangterjedelmet kíván, hanem gyakran nagyon nehezek a ritmusok is. Igénybe veszik az énekes hangját, emellett erős koncentrációra is szükség van. 

Hogyan épül fel az előadássorozat?

Témakörök szerint. Az első előadás a leghosszabb: az elején – mintegy bevezetésként – bemutatom a két műfajt, azok sajátosságait, majd a motetták történetével foglalkozom. John Dunstable, Johannes Ockeghem és Jacob Obrecht négy motettája átíveli a 15. század zenei életét – időben, stílusok és társadalmi funkciók tekintetében is.

A következő három előadás a misék alapdallamaival, a cantus firmusokkal és azok feldolgozási módjaival foglalkozik. Elsőként olyan misekompozíciókat mutatok be, amelyekben gregorián eredetű az alapdallam, amely köré az egész kompozíció szerveződik. A sorozat következő tagja olyan műveket elevenít fel, amelyekben világi vagy absztrakt cantus firmusok találhatók: madárénekek utánzása, szolmizációs patternek, zenébe kódolt szövegek fordulnak elő bennük. Végül pedig a 15. század utolsó évtizedeinek három legfontosabb kompozíciós stílusát vizsgálom. Míg az említett század elején elsősorban dallamos műveket írtak, a század végén jól láthatóan „absztrakt” kompozíciók felé fordultak a zeneszerzők: dallamok helyett motívum-halmazokat találunk, és megnő a geometrikus alaprajz fontossága. Jól kirajzolódik egy racionális és egy irracionális irány, elsősorban Busnoys és Obrecht, illetve Ockegehm és Agricola életművében. A harmadik irányzat Josquin des Prez stílusa, melyből kisarjadt a következő évszázad stílusa: egyfajta gazdaságos minimalizmus jellemzi: kevés elem intenzív használatával épít zenei formákat. A három irányzat egyike sem nevezhető „dallamos” világnak.

A sorozat ötödik előadása a menzurális kottaírás bonyolult matematikai rendszerével foglalkozik. Ezt a notációt annak idején a korszak nagy zenei teljesítményeként tartották számon. Előadásomban elmagyarázom a kottaírás matematikai részleteit, ezek Szent Ágostonig és rajta keresztül a püthagoreusokig visszakövethető gazdag kozmikus szimbolikáját, és egy Busnoys-misét elemezve azt is bemutatom, hogy a püthagoreus matematika hogyan jelenik meg a kompozíció szintjén a misék világában.

A hatodik, utolsó alkalommal az előadó-apparátusokkal és a korabeli zenetanítással foglalkozom. Azzal, hogy annak idején hány énekes szerepelt a cappellákban, hogyan folyt az énektanítás, kik voltak az énekesek, hol működtek figyelemre méltó együttesek.

Közben újra és újra elhangzanak az A:N:S Chorus felvételei.

Kizárólag a saját tulajdonú koncertfelvételek közül válogattam. Ezeken – szemben a lemezfelvétellel –, olykor behallatszik a közönség zaja, a mikrofonozás sem feltétlenül stúdióminőségű, előfordulhatnak előadás közbeni apróbb hibák, de a jelenlét elevensége pótolja azt minőségi elvárást, amelyet a stúdiófelvételekkel szemben támasztanak.

Hol érhetik el az érdeklődök az előadásokat?

Az Egyetem Hittudományi Karának Youtube-csatornáján. Az előadások április első hétfőjétől május második hétfőjéig hangzottak el, és valamennyi utólag megtekinthető. Aki később újra meg szeretné hallgatni a zenei betéteket, elég rákattintania a video alatti leírásban megadott linkekre, melyek az adott darab kezdetére mutatnak a teljes felvételen belül. A képernyőn kotta segítségével követhetők a hallott darabok – igyekeztem mindent megtenni annak érdekében, hogy minél teljesebb, plasztikusabb és szakszerűbb élményben részesüljenek a nézők, hallgatók.

Nagy örömet jelentett számomra az előadások elkészítése során újból áttekinteni ezt a világot. Persze, jólesően nyugtáztam, hogy mennyire szerteágazó együttesünk három évtizedes tevékenysége, de leginkább az fogott meg, hogy a tridenti liturgikus reformok előtti 15. század polifóniája mennyire gazdag: mint egy burjánzó, nagy és üde kert. Kár, hogy a szabályzások miatt később ennek a szellemi gazdagságnak és zenei alkotóerőnek a nagy része eltűnt.

Készítette: PPKE Kommunikáció/E.I.
Fotó: btk.ppke.hu

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

süti beállítások módosítása