Pázmány oktatási, kutatási és tudományos tevékenységének egyik fontos fokmérője, hogy az adott esztendőben oktatóink és hallgatóink szerzői, illetve szerkesztői közreműködésével milyen kiadványok születtek. E szemléletet kiterjesztve indítottuk el új sorozatunkat, a Pázmány könyvtárat, amelyet tovább bővítünk május hónapban is. A listát nem kis büszkeséggel tesszük közzé, bízva abban, hogy az egyes kiadványok a jövőben még szélesebb körben válnak ismertté. Köszönet valamennyi Kollégának, akik ezen alkotómunkában tevékeny részt vállaltak. Az e havi listához jó böngészést kívánunk!
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
A nők átalakuló lehetőségei az infokommunikációs iparágakban. A digitális inklúzió változása Magyarországon az elmúlt évtizedben.
A tanulmány a különbségek eredményesebb megértésére tesz kísérletet azzal, hogy árnyaltabban közelíti meg a digitális megosztottság felvázolását.
Mintegy másfél évtizede egyre erősödő kutatói figyelem kíséri a nők szerepvállalását a digitális média iparágainak technológiai és tartalmi alakításában (Gender Equality 2018). Andok Mónika arról szeretne képet adni, hogy miként jellemezhető a magyar nők digitális jelenléte, lehetőségeik a hálózat világában 2008-tól. Megjelennek-e a nemek közti egyenlőtlenségek új formái a magyar felhasználók esetében; milyen új lehetőségekkel tudnak élni a nők, illetve milyen káros következményekkel kell szembenézniük? Az Európai Unió Women in Digital című „digitális inklúzió” programja arra a törésvonalra hívja fel a figyelmet, amely a globális digitalizáció tekintetében a nemek között – a több évtizedes kormányzati és iparági erőfeszítések ellenére – érdemi változás nélkül áll fenn. A magyar Digitális Jólét Program 2.0 dokumentum 2017-ben jelent meg, s a 134 oldalas anyagban mindössze két alkalommal szerepelnek a nők. Mindkétszer ugyanabban a kontextusban, hogy miként, kikkel lehetne orvosolni a digitálisan képzett munkaerő hiányát: „új célcsoportok bevonása (felsőfokú képzésre fel nem vettek, vagy lemorzsolódottak, nők, karrierváltók, stb.)” olvasható a szövegben (DJP20 9-10, 62). Mintha egyfajta tartalékos hadserege lenne a munkaerőpiacnak a női ITK szakembergárda. Kétségtelen, hogy az információs szektorban Magyarországon a férfiak és nők aránya között nagyobb az eltérés, mint az Európai Unió átlagában. Magyarországon 8,9% a nők és 91,1% a férfiak aránya, míg az EU átlag 17,2% a nő és 82,8% férfi. Ráadásul az európai adatok között zárul az olló, a magyar különbségek viszont nemhogy nem csökkennek, hanem inkább nőnek. De vajon tényleg ez a legfontosabb kérdés, legjelentősebb törésvonal nők és férfiak digitális jelenlétében?
Mindenhatóság: a hatalom kérdései a világhálón
Andok Mónika tanulmánya a hálózati médiában feltárható hatalmi viszonyok autoritás térképének felvázolására vállalkozik.
Annak áttekintése a cél, hogy milyen hatalmi típusokkal jellemezhető egy-egy konkrét hálózat, az offline intézmények miként tudják kiterjeszteni a hatalmukat a virtuális térre, az internetre, miként tudnak a „tömegek” alulról szerveződve hatalmat gyakorolni, miként tudjuk konceptualizálni a vernakuláris autoritást. Ugyanakkor az autoritás kérdésének tárgyalásakor nemcsak annak szerveződése, multidimenzionálissá válása, iránya (fentről lefelé, lentről felfelé a hierarchiában, hálózatosan kiterjedve), ötvöződése – hibridizációja, kiterjedése, de tartalma is érdekes lehet számunkra.
Hittudományi Kar
A közép-európai országok társadalmi, gazdasági és spirituális helyzete az Egyház társadalmi tanítása tükrében
Pierluca Azzaro és Gájer László szerkesztette tanulmánykötet a 2019 októberben rendezett azonos című nemzetközi konferencia magyar és angol nyelvű előadásait tartalmazza.
A közép-európai országok társadalmi, gazdasági és spirituális helyzete az Egyház társadalmi tanítása tükrében címmel kétnapos nemzetközi konferenciát szerveztek 2019 októberében a Vatikáni Joseph Ratzinger – XVI. Benedek Alapítvány és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának együttműködésében. A Magyar Tudományos Akadémián és a Hittudományi Kar épületében szervezett eseményt hatalmas érdeklődés kísérte. A most megjelenő kötet az elhangzott előadások szerkesztett változata, amely angol nyelven is megjelent a milánói Szent Szív Katolikus Egyetem kiadásában. Mivel a tudományos ülés elsősorban a visegrádi országoknak a kommunizmus megszűnése utáni sorsát és lehetőségeit vizsgálta, az előadók között a magyarokon kívül számos közép-európai, így horvát, lengyel, szlovák és ukrán megszólalót találunk. Az említett országok helyzetét azonban német, francia és olasz vendégelőadók is értékelték. Ha a magyar olvasó kezébe veszi a jelen kötetet, akkor annak első harmadában a múlt történeti, gazdasági, jogi és teológiai értékelését találja, a második harmad a jelen elemzését kínálja, míg a tudományos együttlét harmadik harmadában annak résztvevői javaslatokat szerettek volna tenni a jövő számára. A konferencia végén közös gondolkodásuk eredményeképpen zárónyilatkozatot fogalmaztak meg, melyet Ferenc pápának is elküldtek.
Jog- és Államtudományi Kar
Az adóügyi információcsere eszközei és gyakorlata a nemzetközi, az európai és a magyar jogalkalmazásban
Varga Erzsébet műve összefoglaló jelleggel, átfogó, egységes szerkezetben mutatja be az információcsere fejlődésének folyamatát, eszközeit, és annak gyakorlati alkalmazását.
Az adóügyi információcsere jelentősége abban áll, hogy az adóhatóságok számára lehetővé teszi az adózói információk beszerzését határokon túl is, mely segíti a nemzetközi adótervezési struktúrák megismerését és az agresszív adóelkerülési módokkal szembeni fellépést. Ez elengedhetetlen a folyamatos nehézségekkel küzdő állami költségvetések számára, különösen azon országok esetében, ahol a fogyasztás, gazdasági értékteremtés történik, az adófizetés ehhez képest ugyanakkor elenyésző. Az automatikus adóügyi információcsere az információcsere leghatékonyabb módja, ma már ennek számos eszköze működik a gyakorlatban. Az eszközök között nem könnyű az eligazodás.
Ingatlanok kárpótlása: benes-dekrétumok az uniós jog szemszögéből – az 1948 előtti kisajátítás érintettjeinek jogi helyzete a lex specialis elve alapján
Gyeney Laura és Korom Ágoston tanulmányának tárgya az 503/2003. évi szlovák mezőgazdasági ingatlanokra vonatkozó kárpótlási törvény és az azt értelmező szlovák közigazgatási és bírósági gyakorlata.
A fent nevezett törvény – főszabályként – csak az úgynevezett döntő időszakban, azaz az 1948. február 25. és 1990. január 1. közötti időszakban elkobzott ingatlanok kárpótlását tette lehetővé, addig a jogszabály értelmező rendelkezésében foglaltak – kivételesen, a speciális eljárások keretei között – lehetőséget kínáltak az 1945. évi dekrétumok által elkobzott mezőgazdasági földek vissza- igénylésére is. Ez utóbbi lehetőség azonban csak olyan személyekre vonatkozott, akiket a bíróság korábban nem ítélt el fasiszta bűnök miatt. Jelen írás célja elsősorban annak vizsgálata, vajon az uniós jog megköveteli-e a szóban forgó jogszabály magyarázó rendelkezésének oly módon történő értelmezését, amely – a szlovák legfelsőbb bíróság által kialakított gyakorlattal szemben – igenis lehetővé teszi a fent említett, „döntő időszakot” megelőzően elkobzott mezőgazdasági területek visszaigénylését.
Trianon hatása a közjogi tradíciókra
Szabó István dékán úr által írt tanulmány azt vizsgálja, hogy 1918 őszén a tradíciókkal történő szakítást mi motiválta, majd mi okozhatta a visszarendeződést. Illetve, az ország területi szétesésének és a Trianoni békeszerződésének milyen hatásai voltak a magyar közjogra.
Az 1918-as katonai összeomlás Magyarországon forradalmai hullámot indított el, amely a többi közép-európai vesztes államhoz hasonlóan a monarchikus államformát is felszámolta. Németországban és Ausztriában az új államberendezkedés tartósan megmaradt, Magyarországon azonban alig másfél év elteltével helyreállították a katonai összeomlás előtti alkotmányos rendet. Mi lehetett az oka ezeknek a hirtelen kilengéseknek? Vajon a korábbi közjogi berendezkedéssel történő szakítás egy megfontolt alkotmányozó lépés volt, vagy csak a háború nyomán felhalmozott feszültségek levezetésére szolgált? Megfontolt változási igényt közvetített, vagy csak a győztes hatalmak irányába tett gesztus volt?
A területi népszavazások kérdése az első világháború után, különös tekintettel Magyarországra
Tanulmányában az első világháború utáni területi népszavazások kérdését, illetve az önrendelkezés fogalmát és értelemzést járja körbe Komáromi László rektorhelyettes úr.
„Egyetlen béke sem lehet tartós, amely nem ismeri és fogadja el azt az alapelvet, miszerint a kormányok minden hatalmukat a kormányzottak jóváhagyásából nyerik, és sehol, senkinek nincs joga, hogy a népeket egyik szuverenitásból egy másikba helyezze át, mintha csak vagyontárgyak lennének” Woodrow Wilson elnök gyakran idézett 1917. január 22-ei, a Szenátushoz intézett és az európai békéről szóló beszédét leginkább úgy értelmezik, mint az első fontos elköteleződését az önrendelkezési jog alapelve mellett. Az első világháborút követően a vesztes államok rendszeresen utaltak erre az eszmére, mivel úgy hitték, hogy elkerül-hetik a jelentős területveszteséget, ha tiszteletben tartják a béketártágyalások során a legnagyobb győztes hatalom elnöke által támogatott alapelvet.
Christianity and Human Rights. Perspectives from Hungary
A kereszténység meghatározó szerepet játszott az európai szabdság fogalom kialakulásában. Hol tartunk most? Hogyan viszonyul ma ehhez a jogrendünk? Ezekre és hasnoló kérdésekre keresik a válaszokat az egyes tanulmányok szerzői.
In Europe, Christianity played a crucial role in the development of the concept of freedom. However, the creation of the human rights construct has primarily been formulated as an achievement of the Enlightenment, viewing the ideals of Christianity as a spiritual current and social organising force that restricts the freedom of the individual. The essays collected in this volume clearly show that the intertwining of culture, values, law and religion, especially Christianity, constitutes a special area of legal studies, and this is a research field which requires much fuller exploration. The individual papers focus on the legal questions raised by liberties, such as the right to human dignity and to the freedom of expression, religion and thought. All the authors contributing to this volume are academics from Hungary, and their papers are statements in a very timely and highly debated issue, which is of utmost importance, not only in their home country, but also in all Europe. A kötetben megjelenő oktatóink: Koltay András, Csink Lóránt, Bándi Gyula, Schanda Balázs és Varga Zs. András.
Készítette: PPKE Kommunikáció/Hevér Kinga Szilvia
Fotó: Free-Photos (Pixabay)
