Mikor kezdett foglalkoztatni a tudományos élet és minek a hatására döntöttél mellette?
Egészen kis korom óta érdekelnek a természettudományok, mindig szerettem ismeretterjesztő könyveket olvasni. Gyerekkoromban először a csillagászat keltette fel az érdeklődésemet a nagypapám hatására, majd a középiskolai éveimben a kémia lett a kedvenc tantárgyam. Lenyűgöztek a kísérletek, és szerettem a tudomány logikáját, valamint versenyekre is szívesen jártam. Először az MTA AKI Kíváncsi Kémikus kutatótáborában vehettem részt: egy héten keresztül, egy molekuláris biológia témájú kutatásban segédkezhettem, és nagyon megfogott a tudományos élet atmoszférája. Amikor az egyetemre kerültem, már nem volt kérdés számomra, hogy minél hamarabb szeretnék egy kutatócsoport munkájába becsatlakozni. Mindenképp laboratóriumi témát szerettem volna választani, és lehetőleg olyat, ahol műszaki és természettudományos ismereteimet is gyarapíthatom – ezért választottam a Biomikrofluidika Laboratóriumot, ahol Dr. Laki András témavezetőm segítségével mikrofluidikai szeparátorok tervezésével foglalkozom.
Mi a legvonzóbb számodra a tudományos világban?
A tudományos munkában a felfedezés öröme a legvonzóbb, ami magában foglalja elsőként a szakirodalom megismerését, majd pedig a kísérletezést. A szakirodalom terén, izgalmas a különböző eredmények összehasonlítása, esetleges ellentmondások felfedezése az eredmények között, mivel ez akár kiindulópontja lehet további kísérleteknek is. A kísérletezés során a tervezés és az eredmények értékelése szintén számomra kedves feladatok, hiszen eközben kutató használhatja kreativitását és problémamegoldó képességét. A kísérletek végrehajtása azonban, már leginkább türelmet és precizitást igényel. Szeretek előadni, nyilvánosan, közönség előtt beszélni, ezért számomra az eredményeim bemutatása, a tudományos kommunikáció is egy vonzó kihívás.
A 2020/2021. évi Új Nemzeti Kiválóság Program egyik ösztöndíjasaként, milyen lehetőséget biztosított ez az ösztöndíj? Mit sikerült elérned a kitűzött célokból?
Az ösztöndíj kiváló lehetőség arra, hogy anyagi támogatást nyújtson a diákoknak, és megfelelő motivációt adjon, hogy a kutatási témájukkal foglalkozzanak. Az ösztöndíj elnyeréséhez szükséges vállalások teljesítése során gyarapodott a tudásom a mikrofluidika tudományterületéről, és a tudományos kutatások működéséről általában. Először inkább számítógépen dolgoztam, a szakirodalom megismerésével foglalkoztam, mikrofluidikai tervrajzokat és szimulációkat készítettem. Később a laboratóriumban legyártották a tervezett eszközeimet, amikkel kísérleteket végeztem. Kísérleteim eredményét a kari TDK konferencián, majd az OTDK-n is bemutattam, ahol különdíjat szereztem. Jelenleg a nem kötelező vállalásaimon dolgozom már, szeretném a fejlesztett készüléket biológiai kísérletben alkalmazni, és sikeres mérések esetén publikálni az eredményeket.
Milyen előnyei vannak ennek a programnak egy egyetemi hallgató számára? Miért javasolnád, hogy bátran pályázzanak a pázmányos hallgatók?
Az ÚNKP kiváló lehetőség arra, hogy tanulmányaink mellett, egy kutatócsoport munkáját is részletesen megismerjük. A tudományos kutatás időigényes munka, ezért általában érdemes a szakdolgozatra szánt félév helyett, hosszabb ideig foglalkozni egy témával. Ebben az esetben nagyobb esélyünk van olyan eredményeket elérni, amikből TDK-dolgozatot vagy publikációt készíthetünk. Előnyt jelenthet az is, hogy segít specializálódni, megismerni előnyeinket, hátrányainkat, és eldönteni, mivel szeretnénk foglalkozni a szakmánkon belül. Az ÚNKP-val az egyetemi kurzusokon szerzett tudást a gyakorlatban is hasznosíthatjuk, ezért egy ilyen programban való részvétel remekül kiegészíti a tanórákon megszerzett ismereteket.
Készítette: PPKE Kommunikáció/Hevér Kinga Szilvia
Fotó: Kós Tamás
