Az egyetem Történettudományi Intézetének tevékenységét, az utóbbi öt évben végzett munkát, a megjelent tudományos kötetek bemutatásával illusztrálták szeptember 24-én. Az Intézet tanárai mellett a hallgatók is szép számmal képviseltették magukat. Őze Sándor intézetvezető professzor bevezetőjében kiemelte: 23 oktató munkáját reprezentálja a bemutatott mintegy 60 kötet, ezen túlmenően számos tanulmány és folyóirat publikáció fémjelzi az Intézet tevékenységét. Az elmúlt időszakban több magas szintű, nemzetközi konferenciát szerveztek, ezek anyagát is megjelentették.

A bemutatott könyvek jól reprezentálják az Intézet színes tevékenységét. A mai kiadói viszonyokra utalva Őze professzor megjegyezte, hogy szerény összeg áll rendelkezésre a publikációk megjelentetésére, de szerencsés módon szinte minden oktató valamely más intézmény munkatársa, vezetője, és ez hozzásegíti őket, hogy az írások napvilágot lássanak. A kutatók feladata – hangsúlyozta az intézetvezető –, hogy reagáljanak azokra a kihívásokra, amelyek a történész szakmát érintik. Ezzel együtt be kell tölteniük azt a sajátos küldetést is, amelyet az egyetem katolikus jellege kíván. 

A gazdag tudományos termés minden kötetét lehetetlen bemutatni, ezért csak szemezgetünk a kiadványok közül.  

A rendtörténeti konferenciák sorozat tizedik köteteként jelent meg A lazaristák Magyarországon, Illés Pál Attila és a fiatalon elhunyt Csíky Balázs szerkesztésében.

Közvetítő kisebbségek a Kárpát-medencében címmel a tavalyi konferencia anyaga Szelke László szerkesztésében jelent meg.   Embermentés, ez a címe annak a konferenciakötetnek, amely a pandémia miatt még nem jelenhetett meg.

Ugyancsak egy konferencia anyagát tartalmazza a Fejérdy András szerkesztette kötet: A Tanácsköztársaság és az egyházak címmel közreadott munka hiánypótlónak tekinthető a hazai történeti irodalomban.

Az Intézet utazásokkal egybekötött konferenciákat is szervezett. A hallgatók így jutottak el Kárpátaljára, ahol Zrínyi Ilonára emlékeztek az előadók. A lengyelországi Przemyśl adott otthont két konferenciának, amelyek – érthető okokból, hiszen a San folyó partja súlyos harcok színtere volt az első világháborúban – a „nagy háború” történetével foglalkoztak. S ha már Lengyelországban járunk, meg kell említeni az elegáns kiállítású kötetet, amely a varsói katolikus egyetemmel közösen rendezett Szent László konferencia anyagát adja közre angol nyelven.

Néhány éve különlegességszámba menő konferenciát szervezett a Pázmány egyetem, a Történettudományi Intézet aktív közreműködésével. A genocídium konferencián elhangzott előadások ugyancsak angol nyelven jelentek meg. A Válságos ősz címmel rendezett, 1956-tal foglalkozó konferencia előadásai szintén hozzáférhetők angol nyelven, a Terror Háza Múzeum támogatásának köszönhetően.

Schmidt Mária professzor asszony Országból hazát című kötete nemcsak a rendszerváltoztatáshoz vezető utat, hanem az azóta eltelt időszakot is összefüggésében mutatja be, új narratívát kínálva ehhez.

Ugyancsak érdeklődésre tarthat számot a Határmenti területek migrációja címmel kötet, amely tudományos igényességgel tárgyalja a napjainkban más vonatkozásokban előtérbe került jelenséget. A bemutatott művek a történetírás legjobb hagyományaira támaszkodva olyan módon tárgyalják az egyes témaköröket, hogy azok a történelem iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség figyelmére is számot tarthatnak.

Ötvös István docens 1956-os tárgyú könyve a ma már igen nagyszámú 56-os szakirodalomban figyelem reméltó megközelítéssel tárgyalja a forradalom történéseit.

A doktori iskola hallgatóinak írásait egybegyűjtő eszmetörténeti tanulmányok sorozat újabb köteteit mutatta be Újváry Zsuzsa docens. A kötetek anyaga színes, gazdag világot tár elénk, a későközépkori magánáhítattól kezdve a Gömör megyei festmények bemutatásáig. A 15. századtól a 20. századik különféle tematikájú történeti és művészettörténeti tanulmányokat olvashatunk.  

Újváry tanárnő a reformáció évében jelentette meg a Reformáció és katolikus megújulás című kötetét. Térben és időben nagy utazást tesz a történelmi Magyarországon a 16. századtól a 18. század végéig. Kassa példáján bemutatja például, hogyan ment végbe a hitváltás a 17. században. Újváry Zsuzsa tanári jubileuma alkalmából tavaly emlékkönyvet jelentettek meg tanítványai, az Intézet oktatóinak közreműködésével.

Veszprémy László professzor kutatási területe a hadtörténelem, az egyháztörténelem, de a filológia, az írástörténet és a címertörténet témakörével is foglalkoznak a bemutatott kötetek. Jelentős részt vállalt a Zrínyi Kiadó gondozásában megjelent négykötetes Magyarország hadtörténete című munkában. Historiográfiai műve pedig az Árpád-kor időszakát öleli fel. A magyarországi és közép-európai elbeszélő források és legendák angol-latin fordításai ugyancsak a bemutatott könyvek között szerepeltek, a sorozat legutóbbi két kötete a Képes Krónikával foglalkozik.

A korai magyar történelem szempontjából fontos forrás, a Fuldai évkönyv magyar fordítása, a nemrégiben doktorált Polgár Attila közreműködésével a közeljövőben lát napvilágot.

Egy évek óta megjelenő tanulmánykötet sorozat legújabb darabja a vallásháborúkról szóló mű, amely nemzetközi kitekintéssel napjainkig tárgyalja ezt a témát.

Az ókortörténeti tanszék oktatója, Bácskai András docens a mezopotámiai vallástörténeti hagyomány gyógyító mágiáival, bajelhárító vonatkozásaival foglalkozó könyvét mutatta be.  

Mohay Gergely adjunktus, szintén az ókortörténeti tanszékről Polübiosz, görög történetíró munkásságának filozófiatörténeti és historiográfiai vonatkozásait elemzi munkájában.

Medgyesy-Schmikli Norbert docens a történelemelméleti tanszék részéről bemutatta Guitman Barnabás monográfiáját. A hit, hatalom és humanizmus a felvidéki városokról és az ottani felekezetek életéről szól. Saját munkásságáról szólva megemlítette, hogy az 1600-1700-as évek iskolakultúrájával foglalkozik. Eddig ismeretlen forráscsoportot, a korabeli iskoladrámák címlapját nézte át. Munkájában arra keresi a választ, a korabeli középiskolákban milyen magyar, latin és német nyelvű források alapján, hogyan tanították a színpadon a történelmet.

Kilián István, az elhunyt színház- és drámatörténész munkáját befejezve Medgyesy-Schmikli Norbert összegyűjtötte a karácsonyi ünnepkor színjátékait Magyarországon az 1630 és 1800 közötti időszakból. Ebben segítségére volt Kovács Eszter munkatársa, valamint Kőváry Réka a Zenetudományi Intézetből.

Szelke László Gresham a nácik ellen című könyve a második világháború alatti embermentés érdekes fejezetét mutatja be.

Bank Barbara a magyarországi internálótáborok történetét, valamint a szovjet kényszermunkatáborokba került magyarok sorsát kutatja. Erről adnak hírt a Recsk, a Magyarok szovjet fogságban, valamint 1956 történetét Sopronban és a sümegi járásban nyomon követő munkái.

Kovács Bálint, az örmény – armenológiai – tanszék vezetője bemutatta a 2016 óta megjelenő könyvsorozatuk újabb négy kötetét. Ezek közül Az örmények száz éve elsősorban a népirtással foglalkozik, a többi kötet tágabb kitekintéssel az örmény életet vizsgálja az oszmán birodalomban a genocídiumot megelőző időszakokban. Az Isten lélegzete (a Szentírás így hangzik örmény nyelven) kétnyelvű kiadvány. A Szentírás örmény nyelven 1666-ban, Amsterdamban jelent meg. Ennek 350. évfordulóján rendezett kiállításhoz csatlakozik a most kiadott könyv.  

Az Újkori Történeti Tanszék adjunktusa, Szuromi Kristóf munkája a 16-17. századi magyarországi oszmán világról nyújt áttekintést. A széles körben ismert negatív oszmán felfogás mellett egy pozitívabb képet is bemutat a források alapján.

Őze Sándor és Dobrovits Mihály turkológus sokéves kutatásuk ideiglenes összegzését adják angol nyelvű kiadványukban. Mint Dobrovits Mihály fogalmazott, kissé részletesebben mutatják be a magyar oszmán uralmat és az iszlám ismeretet. Megjegyezte: a köztudatban 150 éves török uralom valójában 300 évig tartott, Nikápolytól a svistovi békéig.

Őze Sándor professzor végül bemutatta Határhelyzet című tanulmánykötét, amely a korábban még meg nem jelent, vagy magyarul nem olvasható tanulmányait gyűjtötte egybe 1993-tól mostanáig.

Ez a szemezgetés is jól illusztrálja, hogy igen gazdag „termést” mutatott fel a Történettudományi Intézet az utóbbi öt esztendőben is.

Készítette: PPKE Kommunikáció/E. I.
Fotó: Hargittay János