A Pázmány oktatási, kutatási és tudományos tevékenységének egyik fontos fokmérője, hogy oktatóink és hallgatóink szerzői, illetve szerkesztői közreműködésével milyen kiadványok születtek. E szemléletnek megfelelően október hónapban is tovább bővítjük a Pázmány könyvtár sorozatát. Kollégáinknak szeretettel gratulálunk munkájuk eredményéhez, sok sikert és erőt kívánunk a továbbiakhoz! Olvasóinknak kellemes időtöltést összeállításunkhoz!

Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

Die Bischöfe der Donaumonarchie 1804 bis 1918. Ein amtsbiographisches Lexikon (Az Osztrák–Magyar Monarchia püspökei 1804 és 1918 között. Hivatalbiográfiai lexikon)

A püspöklexikon megkerülhetetlen életrajzgyűjtemény, amely a 19. századi magyar történelmet beilleszti Európa történeti folyamataiba és a magyar történészek nemzetközi szintű ismertté tételéhez is hozzájárul.

A püspökök életrajzai egységes szerkezetű, illetve szemléletű kötetbe rendeződnek. A biogrammok sokkal inkább tanulmányok sora, mint adatok gyűjteménye, a lexikon már-már inkább egy igényes egyháztörténeti monográfia. A kötet egy hosszabb sorozat első darabja, amely arról tanúskodik, hogy Magyarország és így a magyar egyház is integráns részét képezte a Habsburg Birodalomnak. Kitűnik belőle, hogyan reagáltak a helyi egyházak elöljárói az Egyház számára útkeresést jelentő 19. század kihívásaira. A püspöki hivatal ugyanis politikummá vált a korszakban, a Habsburg Birodalom uralkodói és intézményei támogatták a vallásos közösségeket, cserébe lojalitást vártak. Sok püspök állami tisztviselőként is működött. Mindeközben e prelátusok szabtak irányt a helyi egyházak életének. Személyük tehát meghatározó volt. Jelen kötetben 126 püspökéletrajz jelent meg, mindez, tekintve, hogy több püspökségről a betöltői tovább léptek, 169 hivatali periódust jelent. A biogrammokban számos kultúr- és társadalomtörténeti, gazdasági, nemzeti vonatkozás található.

Jog- és Államtudományi Kar

Viginti quinque annis I. Szemelvények a PPKE JÁK történetének negyedszázadából

Az évfordulók a múltat idézik, azt, hogy mi történt egy ember, egy intézmény életében egy kerek évszámmal mérhető időszakban. A Dull Katalin, Molnár Sarolta és Steiger Anita által szerkesztett kötet egyetemünk jogtudományi karának első huszonöt évét dolgozza föl visszaemlékezéseken, tanulmányokon és szemelvényeken keresztül.

Jelen könyvet számos olyan kolléga veszi kézbe, aki ezt a negyedszázadot belülről is végigélte, a tanszékek története, az oktatók listája emlékeket elevenít fel benne. Idővel azonban a jelen legendává válik, a későbbi korok olvasója számára 2020 jelene is a régmúltat fogja idézni. Ahogy már ennek a negyedszázadnak is vannak legendái: olyan kiváló elődök, akik ifjú oktatóink vagy hallgatóink számára egy elmúlt időszak példaképei. A 2005-ben megjelent decenniumi kötet elkészítésében még jogi karunk első dékánja is aktívan közreműködött, így minden benne szereplő információ a leghitelesebb forrásból származott. Az idő múlásával a jubileumi kiadványok készítői egyre inkább kénytelenek mások beszámolóira, a fennmaradt iratokra hagyatkozni. Ennél a kötetnél még sokan vannak, akik mind a huszonöt évet megélték, így a kiadvány azt a hiteles információt is szolgáltatja, amire utódaink később, a múltat felidézve támaszkodhatnak.

Viginti quinque annis II. Emlékkonferencia Zlinszky János tiszteletére, a PPKE JÁK 25. tanévében

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara negyedszázados jubileumi ünnepségén az intézmény épületének belső udvarán felállított szobor átadásával első dékánjáról emlékezett meg. A jeles eseményhez kapcsolódó konferenciakötet El Beheiri Nadja és Szabó István szerkesztésében jelent meg.

A kezdeti építkezés minden intézmény identitásának kialakításában fontos szerepet tölt be, s későbbi fejlődésére is jelentős hatással van. Az ünnepségen elhangzott beszédek tanúbizonyságot tettek azon tételekről, amelyeket az egyetem és a kar képviselői követendő példaként határoztak meg. A szoboravatást követő emlékkonferenciára a hazai jogtörténészek és római jogászok szinte egy emberként fogadták el a meghívást, s mellettük a kar alkotmányjogászai is önálló szekciót alakítottak. Jelen kötet a konferencián elhangzott előadások nyomán készült tanulmányokat tartalmazza.

Forgalmi adók és a vámjogi szabályozás alapjai

A pénzügyi jog egyetemi szintű oktatása hagyományosan három nagy témakört fog át: az adójogot, a költségvetési jogot, valamint a pénzügyi és befektetési intézményrendszer szabályozásának témakörét.

A pénzügyi jogi egyetemi tankönyvsorozat második kötete, melyet Halász Zsolt és Békés Balázs írtak, bemutatja az áruk és szolgáltatások forgalmához kapcsolódó legfontosabb adózási szabályokat az általános forgalmi adó, a jövedéki adó, valamint a forgalmi típusú helyi adók tekintetében, továbbá kitér a vámjogi szabályozás alapjainak áttekintésére is.

Szellemi alkotások joga

Magyarországon a ’90-es években a társadalmi-gazdasági viszonyok gyökeres megváltozása, a külgazdasági és külpolitikai irányváltás, a piacgazdálkodásra való áttérés a jogrendszer – ezen belül a szellemi alkotások joga – gyökeres átalakulását eredményezte.

A szellemi alkotások jogának újraszabályozásában az Európai Unió követelményrendszere játszotta a legnagyobb szerepet. Hazánk 1991-ben társulási szerződést kötött az Európai Közösséggel. A társulási szerződés, melyet Európai megállapodásnak neveznek, közvetlenül kötelezte a Magyar Köztársaságot arra, hogy a szellemi alkotások szabályozását európai uniós szintre fejlessze. Ennek nyomán 1993-ban elkezdődött a szellemi alkotások jogi szabályozásának felülvizsgálata és az ezzel kapcsolatos jogalkotási programok kidolgozása és végrehajtása, ami egy sor jelentős törvény meghozatalát eredményezte. Jelen kötetben a szerzők (Tattay Levente, Pogácsás Anett, Ujhelyi Dávid) az újraszabályozás eredményeit mutatják be.

Büntetőjog II. Különös rész

A 2012. évi C. törvény, tehát a Büntető Törvénykönyv elfogadását követően immár nyolcadik alkalommal jelenik meg a Különös rész tényállásait átfogóan elemző szakkönyv. Jelen kiadás a 2021. július 8-ig hatályba lépett jogszabályváltozásokra figyelemmel készült el.

A tényállások bemutatása továbbra is a megszokott módon történik. A szerzők nem csupán az egyes bűncselekmények dogmatikai elemzésének és joggyakorlatának bemutatására törekszenek, hanem ismertetik azok szabályozásának történeti előzményeit, a hatályos rendelkezések alkotmányos alapjait, a kapcsolódó joggyakorlat meghatározó döntéseit, és megjelölik az idetartozó jogirodalom jelentősebb eredményeit is. A változatlan szerzői gárdából (Belovics Ervin, Molnár Gábor Miklós, Sinku Pál) ketten a Legfőbb Ügyészség vezető munkatársai (egyikük tanszékvezető egyetemi tanár), a harmadik szerző a Kúria nyugalmazott büntetőbírája, jelenleg ügyvéd. Valamennyien a büntetőjog tudományának jeles képviselői, akik több évtizede folytatnak oktatói tevékenységet a hazai jogi karokon.

Constitutionality Test in Hungary – The Precautionary Principle

Jan H. Jans eddigi, mintegy 35 éves életművét a határokon átívelő joggyakorlat uralja. Tudományos munkájának központi témája a nemzeti, a nemzetközi, az európai, a környezetvédelmi és a közigazgatási jog kölcsönhatása.

Ezeket az elgondolásokat olyan általános alkotmány- és közigazgatásjogi esetekre alkalmazza, mint a jogelvek, a jogvédelem vagy a kormányzati felelősség. Az elméleten kívül Jan H. Jans számtalan olyan stratégiai kezdeményezést is kidolgozott, amelyek megkönnyítették a különböző területek közötti együttműködést. Vezető szerepet vállalt tankönyvek, folyóiratok szerkesztésében, sőt az Európai Közigazgatási Jogi Szemle (REALaw) megszületésénél is bábáskodott. Ezért 2021 szeptemberében a kötet szerkesztői arra kérték munkatársait, akikkel az elmúlt évtizedekben szorosan együtt dolgozott, hogy írjanak olyan tanulmányokat, amelyek a nemzeti, az európai és/vagy a nemzetközi jog kölcsönhatásait vizsgálják Jan H. Jans szellemiségében. A kötetben 42 szerző hét témakörbe csoportosított 37 értekezése olvasható, köztük egyetemünk professzoráé, Bándi Gyuláé is.

A munkajogi védelem arányossága – elemzés a fizetett szabadsághoz való jog kapcsán

A tanulmánykötetben munkajogi területen dolgozó előadók publikációi kaptak helyet, a kiadvány tizennégy tudományos értékű tanulmányt tartalmaz, köztük jogi karunk oktatója, Kártyás Gábor értekezését.

A XVIII. Magyar Munkajogi Konferencián elhangzott előadások szerkesztett, írásos változatát tartalmazó konferenciakötetet haszonnal olvashatják, akik esetleg nem tudtak részt venni a konferencián vagy érdeklődnek a téma iránt.

Gondolatok az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzésről, a követelésbehajtás legújabb alternatív eszközéről

Az ideiglenes számlázás európai szabályozásáról Suri Noémi által írt tanulmányt a FORVM Acta Juridica et Politica folyóirat Szabó Imre tiszteletére szerkesztett számában (2021, XI. évf. 3. sz.) olvashatják az érdeklődők.

Az Európai Unióban 2017. január 18-tól alkalmazandó az Európai Parlament és a Tanács 655/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a tagállamközi követelésbehajtás megkönnyítése érdekében az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés eljárásának létrehozásáról. A rendelet egy olyan uniós eljárást létrehozását célozta meg, amely lehetővé teszi a hitelező számára, hogy ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzéshez jusson, amely megakadályozza, hogy az adós által vagy az adós nevében valamely tagállamban vezetett bankszámlán tartott pénzeszközöknek a végzésben megállapított összeghatárig történő átutalása vagy felvétele veszélyeztesse a hitelező követelésének későbbi érvényesítését.

Készítette: PPKE Kommunikáció/Hevér Kinga Szilvia