Ábrahám Domonkos elsőéves mesterszakos hallgató. Egyik alapítója az Információs Technológiai és Bionikai Karon (ITK) működő Keresztény Diákkörnek, s három társával együtt (Goda Márton, Komporday András és Siklósi Bálint) ma is szervezője a 2018 tavaszán életre hívott közösségnek.

Milyen előzményekre tekint vissza a Keresztény Diákkör létrejötte? 

   Az ITK-n mindig is hagyománya volt a keresztény diákköröknek, kezdődött az Alfa kurzusokkal, majd folytatódott a VIFI-vel (vidám istenkereső fiatalok). Egy-egy generációváltást követően a közösségek újra rendeződtek, így született meg a jelenlegi Keresztény Diákkör is.
   Az egyetemen, baráti körben létrehoztuk a Biblia Kört. Ennek megszűnte után Pető Márk barátom, aki részt vett a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség (MEKDSZ) 2018-as téli táborában, azt javasolta, hogy kapcsolódjunk ehhez a felekezetközi missziós közösséghez. A MEKDSZ keretében több mint húsz magyarországi egyetemen működnek keresztény diákkörök a rendszerváltozás óta, s így alkotnak országos hálózatot.

Milyen célokat fogalmaztak meg?

  Kezdetben még nem voltak határozott elképzeléseink, de ahogy ilyen esetekben lenni szokott, idővel körvonalazódtak a céljaink. Az első időkben rendszeresen összejártunk imádkozni, tanulmányoztuk az Igét – arra törekedtünk, ne pusztán saját akaratunkból hozzuk létre a diákkört, hanem valóban az Úrtól jöjjön, s érezzük, hogy Isten helyezi szívünkre küldetésünket.
   A felekezetközi, nyitott diákkörben a mai fiatalságot foglalkoztató kérdésekből indulunk ki, és ezen az úton keressük az Igazságot, azt, hogy mit mond nekünk Isten. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a látható, érzékelhető valóságnál többre vagyunk hivatva.
   Én magam református vagyok, de a diákkörben katolikusok, reformátusok, evangélikusok és más keresztény felekezethez tartozók egyaránt részt vesznek. Ugyanakkor nyitottak vagyunk más vallásokhoz tartozók számára is.
   Hitünk sajnos nem volt folyosói téma. Véletlenül derült ki, hogy olyan csoporttársak, akik éveken át szinte minden órát közösen látogattak, aktív, gyülekezetbe járó hívők. Sokan vagyunk a Karon, akik szerettünk volna a hitünkről beszélgetni, erre korábban nem volt „megterített” lehetőség. Most, hogy már tudunk egymásról, nem kerülgetjük a fontos, mély témákat.

Az egyetem életében el kellett fogadtatniuk elképzelésüket.

   Felkerestük Hodász András atyát, akkoriban az egyetem lelkészét. Ő buzdított minket, s ez „beindította a szekeret”. Az első találkozás alkalmával viszonylag sokan, mintegy 15-20-an jöttünk össze. A későbbiekben egyesek elmaradtak, mások érkeztek a helyükre. A Kar vezetői ugyancsak támogatták a Keresztény Diákkör eszméjét. Olyan lehetőség nyílt meg ezzel, ahol bátran beszélhetünk a hitünkről és az életünkkel kapcsolatos kérdésekről, és szívesen fogadjuk az érdeklődőket, valamint a keresőket.

Mi a programja a hetente rendszeres, szerdai találkozóknak?

   Az elején arról beszélünk, kivel mi történt a legutóbbi találkozás óta, majd néhány, gitárkísérettel előadott ének teremt jó hangulatot, utána pedig az előre meghatározott téma kerül szóba. Valaki felkészül a csoport tagjai közül, vagy meghívunk egy előadót. Az összejövetelek interaktívak, arra törekszünk, hogy őszinte hangú eszmecsere alakuljon ki, amelynek keretében mindenki elmondhatja gondolatait, érzéseit, megfogalmazhatja kérdéseit, amelyekre közösen keressük a választ.  

Kik voltak az előadók, és milyen témák szerepeltek?

  Kezdetektől meghívtuk Hodász András atyát, aki rendszeresen eljött közénk, előadást is tartott. Később bekapcsolódott Alessandro Caprioli atya, a mostani egyetemi lelkész. Beszélgettünk református lelkésszel és görögkatolikus pappal is.
   Számomra nagyon jó és újszerű tapasztalat a diákkörben, hogy szeretettel, valódi párbeszédet tudunk folytatni felekezeti különbségeinkről, anélkül, hogy feltétlenül közös nevezőre jutnánk a végén. Nagyon örülök annak, hogy sokat tanulhattam és tanulhatok a többi felekezet gondolkodásáról.
   Tavaly Szíriából érkezett hallgatótársainkat hívtuk meg. Elmesélték, hogyan élik meg kereszténységüket az ottani nehéz körülmények között.
   Legutóbb az igazság és igazságosság gondolatkörét jártuk körül, korábban az ima, a személyes imaélet szerepelt, de arra is választ kívántunk adni, hogyan élhetünk – hogyan éljünk – keresztényként az alapvetően nem keresztény világban? A legközelebbi gondolatébresztő előadás címe pedig: Valóság és tudás – törvény vagy csak modell? Ennek keretében a relativizmus kérdéséről igyekszünk eszmét váltani. A mai egyetemi fiatalság körében felvetődő legfontosabb életkérdésekre keressük tehát keresztény szemmel a választ.

Mennyire ismert a Keresztény Diákkör a Karon? 

   Összejöveteleinkről bárki tájékozódhat a hirdetőtáblán elhelyezett plakátról és a hetente megjelenő Hallgatói Hírlevélben is szerepelnek összejöveteleink. Emellett van egy facebook-csoportunk: (https://www.facebook.com/groups/186704488620839/), ahol minden alkalommal előzetesen kirakjuk a meghívót.
   Biztosan vannak olyan hallgatók, akiket érdekelne a diákkör, bár egy plakát vagy egy hírlevél még nem mozgatja meg őket. Ezeknek a társaimnak  innen is üzenem, hogy bátran jöjjenek el közénk, tájékozódjanak, szeretettel várjuk őket.

Említette, hogy a MEKDSZ egyik rendezvényén találkoztak más pázmányos hallgatókkal.  

   Akkor tudtuk meg, hogy a többi karon is indultak a miénkhez hasonló diákkörök. Amikor visszaáll az élet a rendes kerékvágásba, szeretnénk közös alkalmat szervezni a BTK-sokkal. Fontosnak tartjuk ugyanis az egyetemen belüli rendszeres kapcsolattartást, ezzel is erősítve a közösségi összetartozást. Ezért hangsúlyozom ismételten: mindenkit szeretettel várunk, s úgy gondolom, világnézeti felfogásától függetlenül valamennyi diáktársunk használható gondolatokat kaphat életvezetéséhez.

A mai helyzetben, amikor a személyes találkozásra nem nyílik mód, továbbra is működik-e a diákkör?

   A heti találkozásokat továbbra is folytatjuk, csak most videomegosztó rendszeren keresztül, amelyhez ugyancsak bárki csatlakozhat. A járványos időben – érthetően – fizikai távolságtartásra szólítanak fel mindannyiunkat, de ez talán még inkább rávilágít annak fontosságára, hogy lelkileg közelebb kerüljünk egymáshoz.

Írta: PPKE Kommunikáció/E.I.
Fotó: PPKE