Pázmány Alumni: interjú Lakatos Dórával, a BTK egykori hallgatójával
„Nincs szakadék az egyetem és a munka világa között”

lakatosdora_1.jpgLakatos Dóra már kiskorától szerette a nyelveket, amely az iskolaválasztását és később pályáját is meghatározta. Munkájában nagy mértékben támaszkodik a pázmányos tanulmányaira és a kiépült kapcsolathálóra is.

Mikor kezdte el érdekelni a nyelvek világa? Minek a hatására döntött a fordító és tolmács terület mellett?

Már egészen kiskoromtól szerettem a nyelveket, és ez az iskolaválasztásaimban is megnyilvánult. Nyelvi osztályt végeztem gimnáziumban, és nyelvi alapszakot a fordító-tolmács mesterszak előtt. A BA elvégzése után mindenképpen szerettem volna még magasabb szintre emelni a tudásomat, és mivel a tanári pálya nem vonzott (illetve akkor már csak osztatlan képzésben indult), szinte adta magát a fordító-tolmács szak.

Fordító és tolmács mesterképzési szakon végzett a Pázmányon. Emlékszik még, hogy miért a Pázmányra jelentkezett? Akkoriban mi motiválta leginkább?

Fontos volt, hogy Budapesten végezhessem a mesterszakot is. Valamiért az ELTE sosem vonzott, viszont kifejezetten megörültem, hogy a Pázmányon tudnék angol-olasz nyelvpárral tanulni. Sok más mellett az is szimpatikus volt, hogy katolikus szellemiségű egyetemre járhatok.

Milyen emlékezetes élményeket tudna felidézni a pázmányos évekből?

Nehéz egyet felidézni, de előttem van az első órák izgalma, a csoportunk közös kávézásai és ebédjei, a tanáraink felkészültsége és végtelenül emberi hozzáállása, a diplomaosztó felhőtlen öröme. Sok kedves pillanat kötődik ehhez a két évhez.

Melyik tanárt, módszert, vagy órát, vagy egyetemen szerzett impulzust emelné ki, ami segített Önnek szakmailag?

Egytől-egyig mindegyik tanáromat említhetném, mert borzasztóan sokat tanultam tőlük. A tanulás mellett pedig kiemelném, hogy nagyon emberi volt az oktatóink hozzáállása, az egész légkört szerettem. Nyilván a szakirány adottsága, hogy a három munkanyelvünk köré szerveződnek az órák (magyar, angol, olasz), de én mindegyiket élveztem, mindegyik kicsit más volt, és mindegyikből sokat profitálok most is.

Tanulmányaiból mit tudott leginkább hasznosítani? Az egyetemen szerzett ismeretanyag és a kiépült kapcsolatháló máig segítségére tud lenni a karrierjében?

Bár tolmács szakirányt végeztem, jelenleg fordítóirodában dolgozom. A munkámban nagy mértékben támaszkodom a pázmányos tanulmányaimra és a kiépült kapcsolathálóra is. Szerintem ha valaki komolyan ebben az irányban képzeli el a karrierjét, a képzés nagy segítségére lehet, nincs az a bizonyos „szakadék” az egyetem és a munka világa között.

Hogyan indult pályája az egyetem elvégzését követően?

A kötelező egyetemi gyakorlatot egy kisebb cégnél csináltam még az első- és másodév között, és pár hónappal később ők ajánlottak be a jelenlegi munkahelyemre. Nekem nagyon sokat jelent, hogy – bár sokáig nem tudtam, mivel szeretnék foglalkozni – a végére egy „kézzel fogható” szakmám lett, és ezen belül tudtam elhelyezkedni. Jó alapokat adott a mesterszak, és a jelenlegi munkahelyem tökéletes következő lépcsőnek bizonyult.

Melyik projekt és milyen szempontból volt a legizgalmasabb, kiemelkedőbb az Ön számára?

Nehéz lenne csak egyet kiemelni, rengeteget tanultam az elmúlt 2 év alatt az SDL-nél. Az egyik legkiemelkedőbb projekt egy új ügyfélhez kötődik. Őket nem „átvettem” valamelyik kollégától, hanem az elejétől kezdve én kezelem az ő munkáikat. Izgalmas volt a semmiből felépíteni egy ilyen új ügyfelet, és jó érzés, hogy elégedettek a fordításainkkal, jó visszajelzéseket kapunk.

Sportrendezvényeken is önkénteskedett, ahol nyelvtudását kamatoztatta. Ez a fajta elfoglaltság elsősorban munka vagy szórakozás?

A kettő keveréke. Ebben egyesült minden, ami a legjobban érdekel, és amiben a legjobb vagyok: a sport és a nyelvek. Nagyon jó lehetőségek voltak tapasztalatszerzésre, de nagyon szerencsés voltam, hogy olyan területeken tudtam dolgozni, ami a szakmámat tekintve is előrelépést, kapcsolatépítést jelentettek. Ráadásul tökéletesen illettek a nyári hónapokba, egyetemistaként szerintem érdemes minden hasonló lehetőséget kihasználni.

Véleménye szerinte mi lesz, hova tart a fordítás jövője? A fordítók hogyan tudnak a jövőbeli kihívásokra felkészülni?

Mivel a mi cégünk fejleszti az egyik legismertebb fordítástámogató szoftvert, elsőkézből láthatom, hogy egyre inkább a gépi fordítás felé tolódik a hangsúly. Egyre több az ún. post editing munka, ami jelentősen átalakíthatja a piacot. Szerintem igény mindig lesz a jó tolmácsok és fordítók munkájára, de fontos lesz, hogy lépést tartsunk a technológiával. Fel fog értékelődni a szaktudás, és a kisebb nyelvek ismerete.

Mik a tervei a jövőre nézve?

Szeretnék továbbra is a szakmában maradni, és keresem azt, hogy milyen fejlődési lehetőségeim vannak. Ennél konkrétabbat jelenleg nehéz lenne megfogalmazni, de érdekel a sportdiplomácia és a tolmácsolás, örülnék, ha a jövőben ezek felé tudnék jobban elmozdulni.

Mit üzenne, mit tanácsolna a jelenlegi pázmányos hallgatóknak?

Élvezzék ki a pázmányos éveket, és használjanak ki minden lehetőséget az előrelépésre, fejlődésre. Értékes tudással léphetnek majd ki az életbe és a munkaerőpiacra is.

Iskolák

  • 2016–2018 Fordító és tolmács MA Pázmány Péter Katolikus Egyetem
  • 2016 Calvin College Nemzetközi kapcsolatok (Grand Rapids, Michigan, USA)
  • 2013–2016 Anglisztika BA Károli Gáspár Református Egyetem (Szaknyelvi és fordítói specializáció)
  • 2008–2013 Veres Pálné Gimnázium

Szakmai pálya

  • 2018- SDL Magyarország Kft. projektmenedzser, fordító
  • 2017. 06. Néző és Kovács Bt. egyetemi szakmai gyakorlat

Hobbi

15 éve kosárlabdázom versenyszerűen, a munkám mellett ez tölti ki a mindennapjaim nagy részét. Csapatommal idén is remekül szerepeltünk, veretlenül vezettük az országos bajnokságot. Emellett szeretek különböző programokat szervezni a családommal és a barátaimmal, olvasni és kirándulni.

Készítette: PPKE Kommunikáció/Kemény Mária
Fotó: Lakatos Dóra

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

süti beállítások módosítása