Az orosz nyelvet mintegy 250 millióan beszélik világszerte, ebből 140 millióan anyanyelvüknek tekintik. Ezzel az orosz – az angol és a spanyol után – létszámát tekintve a harmadik legnagyobb nyelvi közösség Európában, és hetedik a világban. A világ távolról sem merül ki az Európai Unió országaiban, és a tapasztalat azt mutatja, hogy azok a munkavállalók és országok lesznek sikeresek, akik, illetve amelyek képesek az Unión kívül is kapcsolatokat építeni. „Magyarország számára fontos, hogy Oroszországgal, valamint a környező szláv országokkal az orosz nyelv közvetítésével is kulturális, tudományos, kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat építsen. S mivel hallgatóink szlavisztika alapszakon tanulnak, az oroszon kívül egy másik szláv nyelvet, a lengyelt is elsajátíthatják. Így voltaképpen nem is egy, hanem két nyelvet tanulhatnak meg a három év alatt, s egyúttal betekintést nyernek a mai lengyel kultúrába, irodalomba és a lengyel történelembe is” – mondja Horváth Géza, a Közép-Európa Intézet Orosz Tanszékének docense.

Oroszország ma izgalmasabb, mint valaha. Nem csupán a hagyományos kulturális értékekre és területekre gondolva, hanem arra is, hogy intenzív gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok épülnek Oroszországgal. Az export bővülése (gyógyszerek, gabona, számítástechnika), a kutatási és technológiai exporton alapuló együttműködések, a vegyesvállalatok számának gyarapodása vagy a külgazdasági szakdiplomata-hálózat fejlesztése magas szinten beszélő, az orosz világot jól ismerő szakembereket igényel.

„Olyan dinamikus, rugalmas és korszerű alapszakot igyekeztünk felépíteni, amely ezt a sokféle igényt képes kielégíti. Vagyis nem elsősorban filológusokat – nyelvészeket vagy irodalomtörténészeket – szeretnénk képezni a hároméves alapszakon, hanem az orosz kultúra szakértőit, akik magas szintű orosz nyelvtudással és kulturális kompetenciával rendelkeznek, ugyanakkor – lengyel ismeretek révén – rálátásuk van a szláv kultúra nagyobb részére is.” Emellett erős nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi alapokat biztosítanak a hallgatók számára annak érdekében, hogy ha szeretnék mélyebben elsajátítani a ruszisztika bármelyik részterületét, folytathassák tanulmányaikat mesterszakon, majd doktori képzésben. A specializációban ugyanúgy lehet orosz üzleti nyelvet tanulni, mint szláv színház- és filmművészetet, műfordítást vagy politikatörténetet.

„Emellett azt is szeretnénk, ha a diákok »testközelből« is megismerkednének az orosz mindennapokkal és kultúrával. Ezt segítik anyanyelvi lektoraink. A novoszibirszki és a kazanyi egyetem már most fogadja hallgatóinkat, s a jövőben moszkvai és szentpétervári intézményekkel is kapcsolatot alakítunk ki. Hallgatóink a harmadik évre vérteződnek fel akkora nyelvtudással és annyi ismerettel, hogy bátran nekivághatnak egy 6 hetes vagy akár 3 hónapos oroszországi részképzésnek.”

Máté András az első évet fejezi be. Miért jelentkezett a Pázmányra és orosz szakra? „Tolmács szeretnék lenni. Középszintnél kissé magasabb fokon beszélek angolul, középszinten németül, s ezekhez, úgy éreztem, szükséges egy gazdasági szempontból erős nyelv, másrészt pedig mindig is vonzott az orosz kultúra.” A Pázmány jó választásnak bizonyult, mondja. Nagyszerű a közösségi élet, a tanár – diák viszonyt pedig különösen elismeréssel illeti. „Minden segítséget megkapunk az előrehaladáshoz.”   

Végzés után a hallgatók jó eséllyel találhatnak munkát mindazokon a területeken, ahol szükség van magas szintű orosz nyelvtudásra és kulturális kompetenciára. „Elhelyezkedhetnek a médiában (újságíróként vagy tudósítóként), a diplomáciában (külügyi szolgálatoknál, követségeknél, európai szervezeteknél (EP-asszisztensként, tanácsadóként), politikai vagy gazdasági elemzőként, nyelvtanárként, oroszországi magyar kulturális szervezeteknél (moszkvai Magyar Kulturális Intézet), magyarországi orosz kulturális szervezeteknél (Orosz Kulturális Központ), fordítóként, tolmácsként, műfordítóként, könyvszerkesztőként, digitális szerkesztőként, az üzleti életben, kereskedelemben, idegenforgalomban…” – sorolja Horvát Géza a gazdag lehetőségeket.  

Hangsúlyt fektetnek a rugalmas nyelvképzésre. Mivel az orosz szakirányra előzetes orosz nyelvtudás nélkül is lehet jelentkezni, ezért jelenleg három szinten oktatják a nyelvet. „Kezdő szinten (A0, A1) magyar anyanyelvű tanárok tanítanak heti 8 órában, valamint heti 2 órában anyanyelvi lektor segíti a munkát; haladó szinten (A2-B1) ugyanilyen óraszámban orosz és magyar anyanyelvű tanárok tanítanak, és egyes tárgyakat már a 2. félévtől orosz nyelven tanulnak a hallgatók. B2 szintű, vagy afeletti nyelvtudás esetén orosz anyanyelvi lektor tartja az órákat, orosz nyelvű tananyagokat használunk, és felkészítjük a hallgatókat a C1/C2 nyelvvizsgára.”

A hivatalos tanrendi órák mellett kiemelt figyelmet fordítanak a személyes fejlesztésre, minden hallgatót azon a területen támogatják, ahol leginkább rászorul. „Vannak, aki gyorsabb tempóban képesek haladni, számukra külön beszédgyakorlatokat és konzultációkat szervezünk, másoknak a nyelvtan gyakorlása jelenti a segítséget. A mostani távoktatás különösen felerősítette ezt a folyamatot, s ha volt valami pozitívuma a számunkra, akkor éppen ez: kiemelten sokat tudtunk foglalkozni a hallgatókkal egyénileg is.”

Horváth Géza mindenkinek ajánlani tudja a szakot, „aki szívesen tanul nyelveket, aki nyitott idegen kultúrákra, egy másik nép, másik ország szokásaira, kultúrájára, mentalitására, történelmére, aki szeret új dolgokat kipróbálni, világot látni, aki vonzódik a művészethez, színházhoz, zenéhez, filmhez, a kortárs irodalmi és művészeti jelenségekhez”.

Írta: PPKE Kommunikáció/E.I.
Fotó: PPKE