A szociológia szerteágazó tudományág, a legtágabb értelemben vett emberi folyamatok, alá- és fölérendeltségi viszonyok közösségi-társadalmi vetületeivel foglalkozik – magyarázza Pillók Péter adjunktus, a Szociológiai Intézet Társadalomkutatási Tanszékének megbízott vezetője. Napjaink járványára utal: „A pandémia társadalmi vetületeit például több szinten vizsgálhatjuk: kiket és hogyan érint, mit gondolnak a történtekről az emberek, hogyan viselkednek ezen közben – de a hétköznapi élet minden, társas kapcsolatokat érintő összefüggéseit vizsgálja a szociológia.”

A tudományág számos szakszociológiai ágazatra bomlik. Foglalkozik például irodalmi művekkel, hogy azok milyen társadalmi közegben születtek. Milyen folyamtok mentek végbe a társadalomban adott korban, s ezek hogyan csapódtak le az irodalomi művekben? „De a szakszociológia vizsgálja – hogy egy másik területet említsek – a katonák életét. Milyen indíttatásra és kik lesznek a hadsereg tagjai, hogyan működik egy hadsereg, milyen alá- és fölérendeltségi viszonyokkal találkozunk ennek keretében, különbözik-e a hadsereg az adott társadalom sajátosságaitól, s hosszan lehetne sorolni a kutatási területeket: oktatásszociológia, divatszociológia… A vallásszociológiát nemzetközi szinten is elismert szakemberek oktatják és kutatják a Pázmányon.”

Ennyi már bőségesen elegendő, hogy felkeltse az érdeklődést a szociológiai tanulmányok iránt. Pillók Péter azonban folytatja: „Közismertek a klasszikus szociológiai területek, a társadalmi rétegződés és mobilitás, az egyenlőtlenségek, a szegénység vizsgálata.” S hozzáteszi: ezekkel a példákkal csak felvillantani lehetett, ennél sokkal sokrétűbb a szociológia tudománya. „Az emberi életnek nincs olyan területe, amelyet ne vizsgálna, amelyről ne fogalmazna meg állításokat a szociológia.”

Michna Eszter mesterszakon végez. Mint mondja, öt évvel ezelőtt „azért választottam a Pázmányt, mert katolikus gimnáziumba jártam, s ez önmagáért beszél. A nyílt napon teljesen »megvett« a Pázmány, az ott tapasztalt hangulat egyértelművé tette számomra, hogy ide szeretnék jönni. A szociológia szakra pedig hosszas, bizonytalan keresés után találtam rá. Mindig is érdekeltek az emberek közötti viszonyok, a társadalmi mozgások.”

A szociológia művelését klasszikusan a humán tudományok közé sorolják, de szükséges hozzá némi matematikai affinitás is. „A szociológia hagyományos, neopozitivista módszertanát – közismert formája a kérdőív – kvantitatív szociológiának nevezzük – magyarázza Pillók Péter. – A szociológus hallgatók ezért matematikai statisztikai kurzusokon is részt vesznek, de fontos a történelmi érdeklődés, hiszen enélkül nemigen lehet megérteni a társadalmi mozgásokat és az emberi tevékenységeket.”   

A szociológia és a pszichológia határterületeiről a következőket mondja: „A pszichológia elsősorban az egyénben lejátszódó folyamatokat vizsgálja, a szociológiai pedig a társas viszonyokkal foglalkozik. A szociálpszichológiát mindkét tudományterület elemei jellemzik.”

A BA képzés során az általános tudás átadása a cél. „Az alapozó tantárgyakra épülnek a különböző szakszociológiák. Hangsúlyosak az eszme- és filozófiatörténeti, ugyanígy a társadalomtörténeti vonatkozások is. A hallgatók megismerik azokat a mérési technikákat, amelyekkel a pszichológusok és az antropológusok is dolgoznak. Mindezek olyan tudást adnak, amely önmagában is érték a munkaerőpiacon.”

A mesterképzésben (MA) máshova helyezik a hangsúlyt. „Miközben építünk a BA képzés során szerzett ismeretekre, önállóbb, ha úgy tetszik, sokkal specifikusabb munka folyik mesterszakon, ahol lehetőség nyílik arra, hogy a hallgatók a maguk által kigondolt speciális témákkal foglalkozzanak, nyilván a megadott tanrend keretei között.”

Mindkét képzési szinten fontosak a gyakorlatok. A közös táborozással egybekötött kutatás azért is jelentős, hangsúlyozza Pillók Péter, mert tovább erősíti a képzés során kialakult személyes viszonyt a hallgatókkal. Emellett számos egyéb formális és informális alkalom segíti a képzést.

A mesterképzésen kevesen vagyunk, mondja Eszter, „de már a nagyobb létszámú alapképzés során is érzékelhető volt a családias hangulat. Az oktatók olyan bizalmat közvetítettek felénk, hogy tudtuk, bármilyen kérdéssel kereshetjük őket.” 

Az Erasmus program keretében a legtöbb diák legalább egy félévig külföldön tanulhat, Finnországban, Lengyelországban vagy másutt. Az ott hallgatott kurzusokat beszámítják a hazai tanulmányokba.

Szociológus végzettséggel igen sok területen el lehet helyezkedni, magyarázza a tanszékvezető. „A szorosan vett tudományos tevékenység, az egyetemi pálya mellett sokszor piac- és közvéleménykutató cégekhez szegődnek el a hallgatók, de az üzleti világban is jól használható az itt szerzett tudás. Mások a humán erőforrás-gazdálkodás területén, szociálpolitikai intézményekben vagy szociális munkásként dolgoznak, de gyakran találkozunk szociológusokkal az államigazgatásban és a közigazgatásban is. A politikai tanácsadók, illetve a politikusok között is feltűnnek szociológusok, s a média világában ugyancsak keresettek a szociológus szemléletű szakemberek.”

 Írta: PPKE Kommunikáció/E.I.
Fotó: PPKE