Hová helyezzük el a mérnökinformatikus képzést az informatika különböző területei között? A választ Szederkényi Gábor egyetemi tanár adja meg: „A mérnökinformatikus feladata – röviden összefoglalva – összetett hardver és szoftver elemeket tartalmazó, sokszor kritikus és hierarchikus hálózati struktúrájú rendszerek tervezése és üzemeltetése.” Ez különbözteti meg a szakot az informatikai téren folyó egyéb képzésektől. „Az is következik ebből – folytatja a professzor –, hogy a képzés alapos matematikai, fizikai és villamosmérnöki ismereteket igényel. S az így szerzett tudás nem avul el. A hallgatók képesek lesznek arra, hogy húsz-harminc év múlva is el tudják sajátítani az akkori informatikai rendszerek tervezését és működtetését.”

   Az oktatás és a kutatás szerves egységben folyik az egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán. „A hallgatók létszámát viszonylag alacsonyan tartjuk, s ehhez viszonyítva a kar kutatási kapacitása jelentősnek mondható.” Minden hallgatónak lehetősége nyílik az önálló laboratóriumi munkára, szakdolgozatát, majd diplomamunkáját valamelyik belső vagy a karral együttműködő külső intézeti kutatócsoportban készítheti el. „Az így elért színvonalat akkreditációs eredményeink is elismerik, illetve visszaigazolja az egyetemi képzési rangsorokban elfoglalt helyünk is.”

   Csutak Balázs a mesterképzés vége felé jár. „Amikor választanom kellett a felvételi idején, hová jelentkezzem, a BME és a Pázmány nyílt napját is felkerestem. A Pázmány, hangulatával, légkörével meggyőző volt számomra.”

   Szederkényi Gábor joggal mondja: tudományosan magasan minősített, elkötelezett, kiváló oktatóik vannak, akiknek jelentős része elmélyült kutatómunkát is folytat, „s a legfrisseb ismereteket, kutatási eredményeket azonnal át is adják a hallgatóknak. A harmadik félévtől működik a tehetségprogramunk, ahová meghívjuk a legjobb tanulmányi eredményt elért hallgatókat, s velük még a szokásosnál is több időt töltünk egyéni foglalkozások keretében.”

   A kisebb létszám következtében közvetlenebb az oktatók és a hallgatók viszonya. „A személyes odafigyelés talán fokozottabb, mint más, nagyobb létszámú karok esetében.” A hallgatói animátor csapat, amely felsőbb évesekből verbuválódik, az oktatók tekintete mellett lelkesen és jó eredménnyel segíti a lemaradó diákokat a felzárkózásban, és ráirányítja a figyelmet a tehetségesebbekre.

   A magas szintű oktatáshoz és kutatáshoz minden feltétel adott. A mérnökinformatikusok gyakorlatainak jelentős részét a PC laborban végzik. „Más laboratóriumainkban főleg a későbbi szaktárgyakhoz, illetve a szakdolgozathoz, diplomamunkához kapcsolódó önálló munkát végezhetik a hallgatók. Informatikai szempontból (a teljesség igénye nélkül) kiemelném a nagyon jól felszerelt érzékelő robotika labort, az ultrahangos labort, a nyelvfeldolgozással foglalkozó kutatócsoportot, a nagy teljesítményű számításokkal foglalkozó csoportokat, illetve a mikroelektronikai (VLSI, FPGA, MEMS) laborokat, ahol magas szinten integrált hardverek tanulmányozása, illetve tervezése folyik.”

   Szederkényi professzor elmondja, ahhoz, hogy valaki megfeleljen a követelményeknek, „erős matematikai és fizikai alapokat kérünk, mert ezekre építünk”.

   Mindenképpen megérte a Pázmányon tanulnom, mondja Csutak Balázs, aki évek óta animátorkodik. „Jól érzem magam, élvezem az oktatás magas színvonalát és a hangulatos közösségi életet. Példám nyomán a következő évtől – remélem, eléri a ponthatárt – öcsém is ide szándékozik kerülni.”

   A szakra inkább fiúk jelentkeznek nagyobb számban, ez érthető, de húsz százalék körül mozog a másik nem aránya, s a professzor hozzáteszi: „Igen kiváló női hallgatóink vannak.”

   Az alapképzés és a mesterképzés mellett doktori iskola is működik a karon. „Mintegy 60 PhD hallgatónk – ez jelentős szám – informatikából, villamosmérnöki tudományokból, illetve biológiából szerezhet doktori fokozatot. Ebből is kitetszik, hogy multidiszciplináris doktori iskoláról van szó.”

   Balázs a doktori iskolában szeretné folytatni. „A tudományos pályára készülök, talán sikerül bent maradnom az egyetemen…” – mondja némi reménységgel, rokonszenves tartózkodással.

   A karra általában jellemző a fiatalos szemlélet és hangulat. Nyüzsgő közösségi élet folyik a Práter utcai modern épületben, a hallgatók jól ismerik egymást, a tanulmányokon kívül is találkoznak különböző rendezvényeken. Közösség és segítség, ez nyilván nem független az egyetem katolikus szellemiségétől, mondja Szederkényi professzor, s azzal folytatja: klubélet keretében kifejezetten katolikus programokat is szerveznek a diákok, s „lehetőség van a kari szentmiséken való részvételre is”.   

   Az egyetem kiválósági programja keretében tanulmányi, illetve kutatási eredményekhez kapcsolva – a rendes tanulmányi ösztöndíjon felül – további ösztöndíjat is elnyerhetnek a hallgatók. Európai Uniós forrásokból is lehetőségük van a kutatások ösztönzésére és elismerésére. „A TDK-n részt vevő hallgatóink még kiválósági ösztöndíjat is kapnak.”

   A tanulmányok egy részét külföldön folytatják a diákok. „A hallgató kiutazását megelőzően megtervezi a félévét, s már előre tudja, milyen tárgyakat és hány kredittel fog elvégezni, ezeket itthon beszámítjuk, ezért a külföldön töltött félév semmiféle késlekedést nem okoz a tanulmányi előmenetelben.”

   A mérnökinformatikus hallgatók iránt jelentős a kereslet. Sokan már a BSc tanulmányok alatt részmunkaidőben dolgoznak valamelyik cégnél. „Mi mindenkit arra buzdítunk, hogy mesterszintű oklevelet, majd akár doktori címet szerezzen, bár nagy a piac csábítása.”

Írta: PPKE Kommunikáció/E.I.
Fotó: PPKE