A jogászok osztatlan képzés során szerzik meg a diplomát. Ezt követően indulnak el az egyes jogi pályák felé. Varga Ádám a Jog- és Államtudományi Kar oktatója az Alkotmányjogi és a Közigazgatási Jogi Tanszéken. Az ügyészségi szervezet és igazgatás című tárgy előadója, pályáját az ügyészségen kezdte.  

„Az érdeklődő jogász diplomával pályázhat az ügyészségre, első lépésként ügyészségi fogalmazónak. Első alkalommal a  főügyészségnél hallgatják meg a pályázót, majd a második fordulóban a Legfőbb Ügyészségen folytatódik a felvételi. A pályázatnál figyelembe veszik az egyetemen elért eredményeit, különösen azokban a tárgyakban nyújtott teljesítményét, amelyek fontosak az ügyészség működésében.” Ide tartozik – többek között – a büntetőeljárási jog és a büntető anyagi jog. Figyelembe veszik az egyetemi évek alatt végzett tudományos tevékenységet, az OTDK szereplést is.

A kezdő ügyészségi fogalmazó általában Budapest valamelyik kerületi ügyészségén, vidéken valamelyik járási ügyészségen kezdheti pályáját. „Már az első években teljes értékű ügyészségi munkát végez, a kezdetektől önállóan járhat tárgyalásra, de természetesen szigorú szakmai felügyelet mellett.”      Három év után tehet valaki jogi szakvizsgát. „Ezt követően pályázhat alügyészi kinevezésre. Minimum egy évvel később – ismét pályázattal – nyerheti el az ügyészi kinevezést. Ismétlem, a kezdetektől ugyanazt a munkát végzi, de egyre nagyobb szabadsággal és egyre nagyobb felelősséggel.”

Az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködője – idézi Varga Ádám az Alaptörvényt. „Ez azt jelenti, hogy nem ő maga végzi az igazságszolgáltatást, hiszen az a bíróság feladata, de tevékenységével hozzájárul ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás helyes döntést hozzon.”

Az ügyész működése elsősorban a büntetőjog területét érinti. „Az ügyészség az állam büntető igényét érvényesíti. Az ügyész legfőbb feladata pedig, hogy az állam nevében döntsön a vádemelésről, majd pedig a bíróságon képviselje a vádat.”

Varga Ádám az amerikai filmekben megjelenő bírósági tárgyalásokat említi, ahol az ügyész párbajozik az ügyvéddel. „A valóságban nálunk az ügyész szerepe sokkal árnyaltabb ennél. Nem kizárólag az a célja, hogy mindenáron a vádlott bűnösségét bizonyítsa, hanem az, hogy kiderüljön az igazság. Ez persze jellemzően a bűnösség megállapítása – hiszen emiatt emel vádat –, de mindig figyelembe kell vennie a súlyosító, ugyanakkor a mentő és enyhítő körülményeket is. Folyamatosan azt kell vizsgálnia, hogy a rendelkezésére álló tények – és ebből következően meggyőződése – alapján bűnös-e a bíróság előtt álló személy. Ügyészségi munkám során előfordult, hogy a vádlott javára fellebbeztem felmentésért, mert a bíróság olyan bűncselekményért is elítélte, amelyet a tények és az ezekre alapozódó meggyőződésem szerint a vádlott nem követett el.”

Az ügyész mindvégig jelen van a büntetőeljárás során, attól kezdve, hogy a rendőrségen vagy esetleg az adóhivatalnál megindul a nyomozás (bizonyos körben pedig maga az ügyészség végzi a nyomozást is). „Felügyeli ennek menetét, egy bizonyos szakasztól kezdve pedig már ő irányítja, hiszen mindvégig az lebeg a szeme előtt, hogy neki kell felelősséggel döntenie a vádemelésről. Ezért nagyon fontos, hogy a nyomozó hatóság minden olyan kérésének – valójában utasításának – eleget tegyen, amely az ügyész szerint fontos a vádról való döntés meghozatalához.” A bíróság a vádirat tényállásához kötve van, csak arról a cselekményről hozhat ítéletet, amelyet az ügyész a vádban állított.

Magyarországon az ügyészség szervezetileg független szerv, magyarázza Varga Ádám. Erre tekintettel elláthat más, büntetőjogon kívüli feladatokat is, „de ezek csak kiegészítők. A közérdek védelmében polgári perekbe is beavatkozhat, megfellebbezhet bizonyos döntéseket, vagy akár közigazgatási ügyekben is felhívhatja a hatóságot, ha azt látja, hogy törvénysértő a hatóság gyakorlata.” A közérdek védelmére a következő példát említi: egy válóperbe nem avatkozhat be az ügyész, mert az a felek magánügye, de ha az érintett felek kapcsolatából született gyermek érdekeit nem veszik figyelembe a per során, akkor a kiskorú védelmében erre mégis lehetősége nyílhat.

Az ügyészségi pálya nem kizárólag a jogász szakon végzettek előtt áll nyitva. Az igazságügyi igazgatás szakon diplomát szerzetteknek lehetőségük van arra, hogy ügyészségi megbízottak legyenek. „A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ügyészi irányítás mellett ügyészi részfeladatokat látnak el, de tárgyaláson nem vesznek részt.”

Az ügyészi pálya az egyetemi jogi ismeretek elsajátítása mellett jó fellépést és lényeglátást igényel. „A köz javára végzett felelőssége súlyát jelzi, hogy az említett támogatással, de egy fogalmazó már pályája elejétől egyedül képviseli a vádat a tárgyalóteremben.”

Aki már egyetemista korában érdeklődik az ügyészi pálya iránt, előnyös, ha olyan tárgyakat is felvesz, amelyek kifejezetten ebbe az irányba készítenek fel. „Ez nem elvárás, de sokat segít a későbbiekben. Az ügyészi pálya – hasonlóan a többi jogi pályához – elhivatottságot kíván. Számos magas rangú, nagy tapasztalatú ügyész tölt be vezető oktatói állást az egyetemen, sokat lehet tőlük tanulni. Olyan példaképek ők, akiknek tudása és személyisége meggyőzheti a hallgatót, hogy érdemes ezt a szép pályát választania.”

Készítette: PPKE Kommunikáció/E.I.
Kép: Varga Ádám