A Pázmány oktatási, kutatási és tudományos tevékenységének egyik fontos fokmérője, hogy az adott esztendőben oktatóink és hallgatóink szerzői, illetve szerkesztői közreműködésével milyen kiadványok születtek. Az év végéhez közeledve  összegyűjtöttük ezeket. A listát nem kis büszkeséggel tesszük közzé, bízva abban, hogy az egyes kiadványok a jövőben még szélesebb körben válnak ismertté. Köszönet valamennyi Kollégának, akik ezen alkotó munkában tevékeny részt vállaltak. A listához jó böngészést kívánunk!

Bölcsészet- és Társadalomtudomány Kar

Ádám Anikó, Radvánszky Anikó (eds.): Les sorties du texte. Études sur Roland Barthes, L'Harmattan, Paris, 2020.

Roland Barthes a 20. század második felének kiemelkedő, emblematikus figurája, aki az irodalom-és társadalomtudományok területén egymást követő értelmiségi generációkra gyakorolt döntő hatást. Az a gondolkodó, aki egyszerre a strukturalista tudomány és a szemiotika, valamint a szöveg „szövegiségéből” eredő konklúziókat radikálisan továbbgondoló posztstrukturalizmus alakítója és ihletője. Tanulmánykötetünk az oeuvre megvilágítását tűzi ki célul a mai irodalomértésünk perspektívájából. Legfőképp arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az életmű egészének mozgásban lévő, folyamatosan újradefiniált fogalmai, új és új alakban megfogalmazódó problémafelvetései, valamint plurális és az ellentmondásosságot is felvállaló írásmódja miként hasznosítható a szövegekkel kapcsolatos munkánkban, milyen módon határozza meg a mai irodalomképünket és irodalomesztétikánkat. A tanulmányok tehát az életmű időrendben egymást követő („szemiológiai”, „textuális”, „morális”) korszakait, egyes műveit értelmezik, és a jelenkori hatástörténeti összefüggéseit vizsgálják.

Bajáki Rita: Csáky Éva Franciska írásai. MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, Budapest, 2019.

Ebből a kötetből a 17–18. század fordulóján élt szerzetes, klarissza apátnő, Csáky Éva Franciska írói működését ismerhetjük meg, bevezető tanulmány illetve szövegközlések révén. Csáky különleges, sokoldalú személy volt, irányításával működött a pozsonyi rendház, az ő vezetésével költöztek át Budára a 18. század elején, s neki volt köszönhető a pesti kolostor alapítása is. Emellett jelentős és szerteágazó irodalmi tevékenységet folytatott, a kiadvány valamennyi fellelhető munkáját tartalmazza. A közölt szövegek a kolostorban lakók lelki életéhez kapcsolódnak, imádságokat, szentéletrajzokat, a szerzetesközösség mindennapjainak, illetve ünnepeinek rendjét mutatják be.

Bajáki Rita, Báthory Orsolya (szerk.): Itáliai hatások a régi magyar lelkiségben. MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, Budapest, 2020.

A kötet az MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport 2020. január 30-án megrendezett, Olasz hatás a magyarországi lelkiségre című konferenciájának szerkesztett előadásait tartalmazza. A tizenegy tanulmány nagy része az 1800 előtti Magyarország vallásos irodalmában jelentkező olasz hatásokat járja körül, de van olyan írás is, amely épp az itáliai lelkiségben kimutatható magyar vonatkozásokat tárja fel. A tanulmányok nemcsak térben fognak át egy nagyobb, a Magyar Királyság és Itália (azon belül is Róma, Cortona, Rimini stb.) közti távolságot, de olykor több művelődéstörténeti korszakon (középkor, reneszánsz, barokk) is átívelő témát vizsgálnak. Így olvashatunk középkori női laikus szent magyarországi barokk recepciójáról, Egerhez köthető Eucharisztia-oratióról, és egy Riminiben boldogként tisztelt magyar püspök utáni izgalmas nyomozás részesei is lehetünk. Faludi Ferenc költeményeire, Illyés András prédikációira, valamint a barokk iskolai színjátszásra erőteljes hatással bíró olasz előképek, ahogy Balassi Bálint költészete és a petrarkizmus közötti esetleges párhuzamok is szintén témái egy-egy írásnak. A podolini piarista rendház alapításának forrásai, II. Lajos királyunk halálának keresztény sztoicista recepciója, valamint három esztergomi érsek és a Szentszék viszonyának vizsgálata a történeti vonatkozást képviselik a tanulmányok sorában. Végül, de nem utolsó sorban még a helyes penitenciatartás jezsuita módszereiről is olvashatunk a kötetben.

Balogh Péter Piusz, Réger Ádám (szerk.): Insigni die sollemnitatis: Írások Ullmann Péter Ágoston O. Praem. 80. születésnapjára. Gödöllői Premontrei Apátság, Gödöllő, 2020.

A csaknem hatszáz oldalas, Balogh Péter Piusz OPraem és Réger Ádám szerkesztette monográfiában magyar és külföldi rendtársak, nővérek, szerzetespapok és szerzetesnővérek, főpásztorok, paptestvérek, rokonok, barátok, ismerősök, egykori tanítványok köszöntik a nyolcvanéves Ullmann Péter Ágoston premontrei szerzetest, egykori perjelt.

Balogné Bérces Katalin, Hegedűs Attila, Pintér Lilla (szerk.): Nyelvelmélet és diakrónia 4. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Budapest – Piliscsaba, 2020.

A PPKE BTK Magyar Nyelvészet Tanszék és Elméleti Nyelvészet Tanszék közös rendezvénye előadásaiból szerkesztett, lektorált tanulmányokat tartalmazó kötet. A szerkesztők Balogné Bérces Katalin (Elméleti Nyelvészet Tanszék), illetve Hegedűs Attila és Pintér Lilla (Magyar Nyelvészet Tanszék). A kötet 10 tanulmányt tartalmaz: kilenc tudományos cikket, ill. egy recenziót, mely a kötetsorozat elmúlt 12 évét tekinti át.

Balogné Bérces Katalin, Ulfsbjorninn, Shanti (szerk.): Acta Linguistica Academica Volume 67. Special Issue on Representational Phonology. 2020.

Az Acta Linguistica Academica - An International Journal of Linguistics (korábban Acta Linguistica Hungarica; Print ISSN: 2559-8201; Online ISSN: 2560-1016; SCOPUS, WoS, Scimago H9 Q1) folyóirat különszáma az ábrázolás alapú fonológiai modellekről, szerkesztette Balogné Bérces Katalin (PPKE) és Shanti Ulfsbjorninn (University of Deusto, Spanyolország). A kötet 10, az ALA protokolljának megfelelő módon lektorált tanulmányt tartalmaz, angol nyelven, magyar és nemzetközi szerzőktől egyaránt.

Beszédes József: Római kori sírkövek Carnuntumból és városi territoriumáról (Untersuchungen zu den Römischen Grabsteinen aus Carnuntum und Seinem Stadtgebiet). Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia 19 Budapest 2020. ISBN 978-615-5766-40-4 HU-ISSN 2064-8162. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Régészettudományi Intézet, Budapest, 2020.

Carnuntum a római kori Pannonia egyik legfontosabb adminisztrációs és katonai centruma volt. A legiotáborból és hatalmas városi territoriumaról kiemelkedően magas számban kerültek elő római kori kőemlékek, melyek túlnyomó többsége felirattal és/vagy reliefdísszel ellátott síremlék. Jelen kötet ezt a mintegy 700 darabot kitevő régészeti emlékcsoportot elemzi kőplasztikai és epigráfiai szempontból. A részletes kiértékelésen, csapattörténeti kitekintésen és a sírkőfeliratok összegyűjtésén túl a kötet az eddigieknél pontosabb kronológiát és tipológiát kínál, bemutatva a terület kőfaragásának, síremlékművészetének fejlődési sajátosságait is. Fontos kézikönyvként szolgálhat a tartomány sírkőfaragásával, epigráfiai kérdéseivel és katonai csapattörténetével foglalkozó kutatók számára. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem könyvsorozatában megjelenő, a BTM által támogatott kötetet német nyelvű összefoglalás, számos képtábla és részletes index egészíti ki.

Biró Bence, Miski Péter, Törtei Renáta (szerk.): „A magyar múltat kutatni, írni és láttatni – ez által szolgálni a hazát” Tisztelgő kötet J. Újváry Zsuzsanna 25. pázmányos oktatói éve előtt. Szent István Társulat, Budapest – Piliscsaba, 2020.

Botos Máté (szerk.): A politika reprezentációja a kortárs könnyűzenében. L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2020.

A politikai tartalmú szövegek megjelenése a kora újkorban lehetővé tette ezek későbbi értékelését és a politika világának ábrázolását érthetővé és értékelhetővé tette. A modern korban a fogyasztói célokat kiszolgáló szórakoztatóipar feltalálja a könnyűzenét műdalok, magyar nóták, egyéb műfajok formájában. A fogyasztói társadalommal megjelenő popkultúra pedig kitermeli a kor igényeinek megfelelő zenei irányzatok sokaságát - miközben mindezen műfajok mélyen összefonódnak a politikai mozgalmakkal, sőt adott esetben betagozódnak a politikai hatalom működési mechanizmusába. A magyar viszonyok között a jelen kötet úttörő jellegű, mert nem csak hazai témákat dolgoz fel, és nem csak a szűkebben vett kortárs zenére fókuszál. A letűnt kor, a szocializmus világának kritikai értékelései mellett a félmúlt és a jelen számos zenei szubkultúrája. A Kádár-korszak sanzonbizottságától az István, a királyig, a posztjugoszláv undergroundtól a mai Kína popkultúrájáig számos elképesztő jelenséget, intézményt és irányzatot vizsgálnak a kötet írásai, melyeket napjaink elismert kutatói jegyeznek.

Cser András: The phonology of Classical Latin. John Wiley & Sons, Oxford, Egyesült Királyság, 2020.

Ez a monográfia a klasszikus latin nyelv teljes szinkrón szegmentális fonológiájának elemző leírása, beleértve ebbe a nyelv morfológiájának azon vetületeit, amelyek a fonológiával lényeges kölcsönhatásban működnek. A cél nem csak a leírás, hanem annak feltárása is, hogy a leírt szabályszerűségek, mintázatok és folyamatok, és az ezekkel kapcsolatban előálló kutatási eredmények hogyan viszonyulnak a fonológia-elmélethez.

*

Dárdai Ágnes, Kaposi József, Katona András (szerk.): A történelemt@nítás a történelemtanításért: Válogatás a történelemtanítás online folyóirat írásaiból (2010–2020). Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 2020.

Dobrovits Mihály, Őze Sándor: Ottoman Rule in Hungary and the Knowledge of Islam During the Second Half of the Sixteenth Century and the First Three Decades of the Seventeenth Century. Leipziger Universitätsverlag – Szent István Társulat, Leipzig – Budapest, 2020.

A könyvben a szerző mintegy harminc év alatt született eszmetörténeti tanulmányait válgatja össze. Részben az utóbbi évek terméséből áll a gyűjtemény, részben olyanokat vesz elő, amelyek eddig nem fértek bele egyetlen gyűjteményes kötetébe sem. Ami mégis összefogja az esszéket és tanulmányokat az a címben szereplő geográfiai és történelmi Határhelyzet, amelyben az írások születtek. A szerzőpáros mintegy 20 éve keletkezett tanulmányait dolgozta itt össze ebben a könyvben. A mintegy 150 éves török hódoltság alatti három részre szakadt történeti Magyarország egyes területén élő keresztény lakosság ismeretét igyekeznek feltárni az iszlámról. Mit értettek és mit értettek félre a hódítók vallásából, kultúrájából. A másik kérdés pedig, hogy a muszlim lakosság milyen módon viszonyult az itt talált és a Balkánról betelepült keresztény felekezetekhez?

Domokos György, W. Somogyi Judit, Szovák Márton: Vestigia III. Italianista tanulmányok a magyar humanizmus és a tizenöt éves háború idejéről. Balassi Kiadó, Budapest, 2020.

A Vestigia Kutatócsoport 2010-ben kezdte működését, célja az Itália különböző levéltáraiban és könyvtáraiban rejtező, 14-16. századi magyar történelmi és irodalmi források felkutatása volt - és ma is az. Tagjai ennek keretében a modenai és a milánói állami levéltárakat, továbbá a milánói Ambrosiana és a modenai Estense Egyetemi Könyvtár anyagait tekintették át és fényképezték le. Az általuk feltárt forrásokat egy folyamatosan épülő adatbázisba rendezték, és a ma mintegy 3100 eredeti dokumentumról és magyarországi másolatokról készült tételt, valamint az e mögött álló - az előbbi szám többszörösét jelentő - iratokról készült fényképeket bárki tanulmányozhatja és feldolgozhatja a világhálón lévő adatbázisból (vestigia.hu). A kutatás eredményeiből készült tanulmányokat a csoport tagjai, illetve az itáliai és hazai partnerintézmények munkatársai, levéltárosok és kutatók 2010 és 2018 között két kötetben tettek közzé. A most megjelent harmadik kötet tizenegy tanulmányt tartalmaz, témái összhangban a 2010 óta folyó kutatásokkal, az előző két kötethez képest nem változtak. Közülük egy Zsigmond király (1387-1437), három-három I. Mátyás (1458-1490), a Jagelló-királyok (1490-1526) és Rudolf (1576-1612) uralkodásának idejére esik, illetve egy "kortalan", a levelek rejtjelezéséről szóló pedig leginkább a 15-16. századra. Mindegyik tanulmány felettébb érdekes és izgalmas kérdéseket feszeget, alapkutatásokra épül, azaz eddig ismeretlen vagy kevésbé ismert források feltárása és feldolgozása révén készült. A feldolgozott események és ügyek a magyar történelem egy-egy fontos csomópontjának megismeréséhez nyújtanak új adatokat.

Dunajeva, Jekatyerina, Kostka Joanna: Roma and Health. The Social Determinants of Health and the Movement Toward Health Equity. Berghahn Books, New York, 2020.

Edbury, Peter, Pringle, Denys, Major Balázs: Bridge of Civilisations. Europe and the Near-East c. 1100–1300. Civilizációk hídja – Európa és a Közel-Kelet 1100-1300. Magyarország és a keresztes hadjáratok kora 1218-2018. Oxford, 2020. ISBN: 978-963-9987-78-4.

2017 és 2018 a magyar keresztes hadjárat 800. évfordulója kiváló alkalmat teremtett arra, hogy a világon elsőként nálunk Magyarországon üljenek le egy asztalhoz a nyugati és az iszlám világ legnevesebb kutatói, hogy szakmai szempontok szerint értékeljék a keresztes hadjáratok korát. Ennek megszervezéséhez a magyar évforduló mellett kiváló alapot nyújtanak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem által vezetett Szíriai-Magyar Régészeti Misszió valamint a Libanoni-Magyar Régészeti Misszió magyar és arab kutatógárdájának komoly nemzetközi érdeklődés övezte eredményei, valamint mindkét kultúrkörben meglevő kiterjedt szakmai kapcsolatai és elismertsége. A keresztes hadjáratok kora, a 12. század és a 13. század, egy olyan ritka időszak volt a világtörténelemben, amikor nem kevesebb, mint három nagy, az emberi civilizáció fejlődését alapvetően meghatározó kulturális régió is egyszerre élte virágkorát és kölcsönhatásuk mai napig meghatározó elemeket termelt ki Európa identitása számára.

Erdő Péter, Szovák Kornél, Tusor Péter (szerk.): Formularium Ecclesiae Strigoniensis. Gondolat Kiadó - MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport, Budapest, 2020.

Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár őrzi azt a középkor végi formulagyűjteményt, melynek mintakódexe a 18. században Pozsonyon keresztül vezető kalandos úton jutott mai őrzési helyére, a gyulafehérvári Batthyány Ignác püspök alapította Bibliotheca Batthyanyana gyűjteményébe. A két kézirat értelemszerűen egymással is, de főképpen az esztergomi érseki szentszék bírósági működésével áll rendkívül szoros kapcsolatban. A szöveg beható tanulmányozása lehetővé teszi, hogy a használó megismerje az egyházkormányzat késő középkori mindennapjait, az egyházi bíráskodás gyakorlatát, a zsinattartás rendjét, a vizitációs ellenőrző tevékenység módszereit és körülményeit, a lelkészkedő papsággal kapcsolatban felmerülő kérdéseket, a szerzetesi reform bonyolult összefüggéseit, a hívek ügyes-bajos szentszéki dolgait (végrendelet, kölcsön, kegyes adomány, búcsúnyerés, koldulási engedély, kiközösítés, feloldozás stb.), végezetül a liturgikus gyakorlat főbb kérdéseit. A színes kép a teljesség igényét is kielégíti, alig gondolható el olyan téma az egyházi élet területéről, melynek mintalevelét ne vették volna fel az összeállítók a gyűjteményekbe. A későbbiekben a szövegkötethez részletes kommentárkötet írását tervezik a szerzők, továbbá a helynöki tevékenység köréből korunkra maradt eredeti dokumentumok összegyűjtését és a mintagyűjteménnyel való szembesítését.

Esty Miklós, Sági György: A Szent István Társulat története (1951–1965). Gondolat Kiadó - MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport, Budapest, (2020).

Az egykor három bíboros úgynevezett gentiluomójaként is szolgáló Esty Miklós (1895–1973) világi pápai kamarás, az Actio Catholica egyik alelnöke a Szent István Társulatnak 1951-tõlhaláláig való delegált adminisztrátora. A hosszú évtizedek alatt megkerülhetetlen, nagy befolyással rendelkező vezető katolikus közéleti személyiségé vált. Hagyatéka, melyet a Szent István Társulat (SzIT) irattárában őriznek 2014–2015 során került rendezésre és digitalizálásra. Ezt a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltárában végeztem a Szent István Társulat pártolásával. Esty naplói kiadásának jövőbeni terve már akkoriban megfogalmazódott a Társulat és az MTA-PPKE‘Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport vezetésében, melymunkálatok ennek utóda, az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport keretén belül kerülnek meg-valósulásra. Ezen kiadási munkálatok mellékvágányán kerül ezúton publikálásra a hagyatékban kézirat formájában fennmaradt összefoglaló leírása hazánk egyik legrégebbi, 1848-ban alapított, az Apostoli Szentszéknek is hivatalos magyarországi könyvkiadójaként is működő Szent István Társulatnak 1951–1965 közötti viszontagságoktól, nehézségektől sem mentes, a belőle „kinőtt” Szent István Akadémia megszűntének következményeire is kitérő időszakának története Esty Miklós tollából.

*

Farkas Gábor Farkas, B. Szabó János (szerk.): Örök Mohács. Szövegek és értelmezések. Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2020.

"Mohács" örök. Örök viszonyítási pontja, örök keserve, örök "gombóca" minden magyarnak, akit érdekel a múltja. Amit sem kiköpni, sem lenyelni nem tud. Búvópatakként itt van velünk lassan ötszáz éve, és időről időre egy-egy váratlan hullám ismét a felszínre löki, hogy az akkor élő és múltjával szembe!néző nemzedék is számot adhasson a maga Mohács-képéről. Az érdeklődési hullámokat többnyire a történészszakma új felfedezései, meglátásai indítják el, de megesik, hogy szakmán kívüli "beszólások" váltanak ki a szélesebb közvéleményt is elérő vitákat. Mohács három egymásba fonódó történet. Nemcsak vagy nem is elsősorban az 1526. augusztus 29-én délután megvívott csata története, hanem jóval több annál. Egyrészt a csatához vezető, azt megelőző - változó hosszúságú, de javarészt mégis a Jagellók országlásához kötött - kor története. Másrészt a csata máig nyúló utótörténete, tele egymással perlekedő értelmezésekkel és ideológiai konstrukciókkal. Ezt a három történetet követheti nyomon az olvasó a kötetben közölt, jelentős részben magyarul elsőként napvilágot látó szövegek segítségével. Aki ezt a kötetet végigolvassa, annak érthetővé válhat Mohács örök dilemmája.

Fejérdy András (szerk.): A Tanácsköztársaság és az egyházak. Egyházpolitika, keresztényüldözés, egyházi útkeresés. Szent István Társulat, Budapest, 2020.

A Tanácsköztársaság centenáriuma alkalmából a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történettudományi Intézete és a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteménye által szervezett konferencia szerkesztett anyagából összeállított tanulmánykötet a 133 nap egyháztörténetének és tágabb kontextusának számos területét érinti, de arra nem vállalkozik, hogy akár az egyházpolitika és egyházüldözés, akár az egyházi válaszok és útkeresés aspektusait kimerítően tárgyalja. Az új források bevonása és új kérdések felvetése ugyanakkor inspirációt és kiindulópontot kínál a további elmélyült vizsgálódásokhoz és a korszak katolikus, református és evangélikus egyháztörténetének mind árnyaltabb értékeléséhez.

Földváry Kinga: Cowboy Hamlets and Zombie Romeos. Shakespeare in Genre Film. Manchester University Press, Manchester, 2020.

A kötet William Shakespeare drámáinak filmadaptációival foglalkozik, azokhoz kínál új értelmezési, elemzési módszert az adaptáló filmműfajokon keresztül. A kötet nem a legismertebb művészfilmekre fókuszál, hanem olyan filmeket vizsgál, melyek elsősorban műfaji filmként ismertek, és a Shakespeare-drámák szövegét is csak érintőlegesen használják. A klasszikus hollywoodi stúdiórendszer három ismert műfaja (western, melodráma, gengszter-noir) után a kötet második részében három olyan műfaj szerepel, melyek az 1990-es évek óta tettek szert ismét különös népszerűségre (tini-film, vámpír/zombi-horror, életrajzi film). A kötet így egyszerre tud műfajtörténeti áttekintést is adni, miközben Shakespeare jelenlétét és a Shakespeare-kultusz változatait vizsgálja a közönségfilmekben a filmtörténet kezdeteitől napjainkig, és az egyes filmek elemzésével azt is bizonyítja, hogy a szöveghűség, az eredetihez való viszony helyett az adaptációk vizsgálatának kulcsa a befogadó, adaptáló médium ismeretében rejlik.

Grudochko, Ivan V.: Kurgans with ’moustache’. The epoch of the late prehistory and Early Middle Ages of the Ural-Kazakhstan steppes [4th–7th AD]. (Курганы с «усами» Эпоха поздней древности и раннего средневековья урало-казахстанских степей [IV–VII вв. н. э.]) Martin Opitz Kiadó - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar - Régészettudományi Intézet, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar - Magyar Őstörténeti Témacsoport, Budapest, 2020. ISBN 978-963-9987-72-2.

A könyv azt az ún. bajszos kurgánoknak nevezett régészeti műveltséget foglalja össze, amely azokról a párban előforduló, kővel kirakott, vagy sima speciális bajusz alakú sávokról kapta a nevét, amelyek hossza a 200 m-t is elérik. Ivan V. Grudocskónak mintegy 610 lelőhely anyagát sikerült összefoglalnia a déli Urálontúl területétől egészen Kelet-Kazahsztánig. Tipológiai áttekintés ad, illetve a legmodernebb radiokarbon keltezés segítségével sikerült eldöntenie a vizsgált lelőhelyek történeti és időrendi hovatartozását.

Guitman Barnabás: Reges pii: A magyar királyok vallásossága a kora újkorban. Szent István Társulat, Budapest, 2019.

A kiadvány Guitman Barnabás Reges pii - A magyar királyok vallásossága a kora újkorban című előadását közli, amely a Szent István Társulatnál tartott Társulati esték előadássorozat keretében hangzott el 2019. február 25-én Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.

Gyorgyovich Miklós, Menich Dóra, Simon Nikolett, Kollár Dávid, Szodorai Dóra: Önkéntesség Magyarországon 2018. Századvég Kiadó, Budapest, 2020.

A Századvég Alapítvány 2018-ban végezte el a Nemzeti Önkéntes Stratégia 2012–2020 által is meghatározott, ötévente lefolytatandó Önkéntesség Magyarországon elnevezésű kutatássorozat második adatfelvételét. Kutatásunk két módszertani pillérre épült. Egyfelől országos, a teljes felnőtt lakosságra kiterjedő, 2000 fős, nemre, korra, iskolai végzettségre és településtípusra reprezentatív adatfelvételünkkel bemutattuk Magyarország lakosságának viszonyulását az önkéntességhez, illetve vizsgáltuk az önkéntes tevékenység hazai elterjedtségét és azok jellegét. Másfelől összesen 140 darab, az önkéntességhez különbözőképpen kötődő célcsoporttal készítettünk interjúkat, fókuszcsoportot, önkéntesek mellett civil szervezeti vezetőkkel, szervezeti önkéntesmenedzserekkel, önkéntességkutatókkal, iskolai közösségi szolgálatot teljesítő diákokkal, őket fogadó szervezetekkel, illetve iskoláik koordinátoraival. Eredményeinket több konferencia mellett egy gyorsjelentés és kötet formájában is bemutattuk.

*

Hámori Eszter: A korai kapcsolat zavarai. Második bővített kiadás. Pszichoanalízis, kötődéselmélet és csecsemőkutatás a korai kapcsolati patológiák megértésében. Oriold és Társai Kiadó, Budapest, 2020.

"A második bővített kiadás megjelenését részben a kereslet, másrészt szakmai szempontok indokolták. A csecsemő- és kora gyermekkori kapcsolati zavarok természetének kutatásai és diagnosztikai eredményei az elmúlt években nagy léptékben ugrottak meg. A korai szabályozás zavarainak kutatásai és terápiás tapasztalatai a zavarok felismerését és kezelésének szempontjait leíró rendszereknek a fejlődéséhez, modernizációjához vezettek. Jelen könyvem bővített, második kiadásában ezért egy teljes, új fejezetet szentelek a csecsemő- és kisgyermekkori lelki egészség és fejlődés zavarait leíró diagnosztikai rendszerek bemutatásának és szakmai fejlődésük történetének (10. fejezet. A csecsemő- és kisgyermekkori regulációs problémák: az alvás, a táplálkozás és a sírás zavarai a diagnosztikai klasszifikációs rendszerekben). A regulációs zavarok kapcsolati szemléletének bemutatását, valamint az általunk kidolgozott Komplex Kapcsolatdiagnosztikai Protokoll leírását külön fejezetben helyeztem el. Az utóbbi négy évben végzett kapcsolatdiagnosztikai gyakorlatunk, valamint a szakember-képzéseinkben szerzett oktatási tapasztalataink szintén hozzájárultak ahhoz, hogy a kapcsolatdiagnosztikai protokollunkat frissítsük. Emellett a 11. fejezetet (A csecsemő- és kisgyermekkori regulációs problémák kapcsolati diagnosztikája és a baba-mama terápiák) kiegészítettem egy további, baba-mama terápiás esetleírással. A könyv többi, elsősorban a korábbi felnőtt, illetve gyermek-terápiás gyakorlatomat és gondolkodásomat bemutató fejezetét változatlanul hagytam."

Haramza Márk, Kovaliczky Gergely, Bertók Gábor, Simon Béla, Galambos István, Türk Attila (szerk.): Eke mentén, csata nyomában: A mohácsi csata kutatásának legújabb eredményei. Martin Opitz Kiadó - PPKE BTK Régészettudományi Intézet - Janus Pannonius Múzeum - Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága - Történelmi Ismeretterjesztő Társulat Egyesület - Hungari Dzsebedzsi Hagyományőrző Egyesületet, Budapest, 2020. ISBN: 978-963-9987-73-9.

A Janus Pannonius Múzeum és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem együttműködésében zajló Mohács 500 Csatatér-kutatási Program az elmúlt években több fémkereső műszeres leletfelderítést is végzett e területeken. A terepi kutatások eredményei folytatólagosan kapcsolódnak Szűcs József munkásságához, további régészeti, történeti és néprajzi tanulmányokkal együtt, érintve a mohácsi csata lokalizálásának, had- és fegyvertörténeti hátterének, lefolyásának és hosszabb távú következményeinek, valamint emlékezetének problémakörét.

Hargittay Emil: Pázmány Péter írói módszere: a Kalauz és a vitairatok újraírása. Universitas Kadó, Budapest, 2019.

Pázmány Péter sok ezer oldalnyi életműve ma is élvezetes olvasmány. A kutató számára nagy kihívás megválaszolni a kérdést: hogyan alkotta meg életművét, milyen módszerrel dolgozott? Az írói módszer egy nagyon lényeges sajátosságára mutatnak rá e könyv elemzései, Pázmány műveit újraíró eljárására. A szöveg soha nem végleges számára, minden korábbi művét újraírja és más szerkezetbe rendezi, ahogy írja, szebbé és jobbá teszi azokat.

Hartmann, Elke: Örmény élet az Oszmán Birodalomban. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2020.

Az Oszmán Birodalomban élő örmények történelmének kutatását hosszú időn keresztül az első világháború idején történt genocídium határozta meg. Elke Hartmann jelen kötetében az ezt megelőző korszakba kalauzolja el az olvasót. Esettanulmányok sorozata világítja meg a historiográfia előfeltételeit, majd tágabb összefüggésekbe helyezi a 19. századi oszmán modernizációs törekvéseket és az akkori oszmán közigazgatási gyakorlatot. A szerző bemutatja az örmény vezető szereplőket és képviselőket, ezek politikai és társadalmi döntési mozgásterét és lehetőségeit. Bemutatja egy egyszerű falusi lány sorsán keresztül a regionális, birodalmi, birodalmak közötti transzimperiális és globális kivetüléseket, kitér az örmény identitás alakulásának kérdéseire és végül családi képeken keresztül foglalkozik az Oszmán Birodalomban élő örmények társadalomtörténetével. Elke Hartmann könyve teljes körképet nyújt mindazoknak, akiket érdekel az Oszmán Birodalomban élő örmény közösség élete, és rajtuk keresztül segít mélyebben megérteni a 19. századi Anatólia oszmán történelmét is.

*

Imre Anna, Kaposi József, Szőke-Milinte Enikő (szerk.): Dialógusok határtalanul. A pedagógiai kultúraváltás kérdései. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest, 2020.

Ez a kötet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK Vitéz János Tanárképző Intézetének ötödik pedagógusképzéssel foglalkozó kiadványa. De abban a vonatkozásban első, hogy országhatáron túli műhelyeknek (kolozsvári Babes Bolyai Egyetem, komári Selye János Egyetem, szabadkai Pedagógiai Főiskola) és szerzőknek is fórumot biztosít. Emellett a kötetben helyet kap az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet elismert szakembereinek egy kutatási anyaga, amelynek módszerei jó például szolgálhatnak a hallgatók pedagógiai kutatási feladataihoz. A kötet szélesedő horizontja és a kibővült alkotógárda a pedagógusképzéssel foglalkozó műhelyek szakmai dialógusát, a különböző kutatási-fejlesztési tevékenységek tudásmegosztását és a szervezeti tanulást kívánja szolgálni a pedagógiai kultúraváltás érdekében

Online elérhetőség

J. Újváry Zsuzsanna (szerk.): Történelmi kalandozások térben és időben. Szent István Társulat, Budapest, 2020.

Jelen kötet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara Történettudományi Doktori Iskolája által 2018 januárjában megtartott tudományos fórumon elhangzott előadások szerkesztett változata, amely a sokféle történelmi témát tematikus sorrendbe rendezve mutatja be. Az első részt a Kora újkori hétköznapok csoport alkotja. Hámori Nagy Zsuzsanna Bethlen Gábor erdélyi fejedelem unokaöccsének, Bethlen Péternek európai udvari fogadtatását elemzi. Balogh Máté salamonfai Ráttky György rendhagyó életútját mutatja be. Miski Péter a II. Rákóczi György fejedelem korában, illetve az azt követő nehéz időkben élt Bethlen Druzsiánának viszontagságos életével ismerteti meg az olvasót. A második rész, az Újkori mindennapok szerzői közül Baros-Gyimóthy Eszter a csetneki özvegy férfiak házasodási szokásairól értekezik. Boros Zoltán a Pannonhalmi Főapátság 19. századi majorjait, különösképpen a komáromi és a győri kerület birtokait mutatja be, illetve elemzi gazdálkodásukat. Gálffy Zsuzsanna a nagyszombati papnevelő intézetek, a Stephaneum és a Marianum élelmezését mutatja be az 1841/42-es tanév piaci könyvecskéjének tükrében. Apor Eszter tanulmánya Carolyne zu Sayn-Wittgenstein és Liszt Ferenc 1848 és 1861 közötti weimari mindennapjait tárja az olvasó elé. Simon Erzsébet munkájában az 1873-as bécsi világkiállítást veszi nagyítólencse alá. A harmadik rész A 20. századi megpróbáltatások kereszttüzében címet viseli. Török Ádám tanulmánya Zákó András vezérkari ezredes és Korponay Miklós vezérkari százados szerepét elemzi a Magyar Királyi Honvédség és az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) kapcsolatfelvételében, illetve a köztük aláírt egyezményben. Hollósi Dániel József a Magyar Kommunista Párt és az 1946-os gazdasági stabilizáció történetét dolgozza fel munkájában. A kötet zárótanulmányában Jávor Miklós a Kádár-rendszer egyház- és vallásellenes felfogásának ideológiai alapjairól értekezik.

Jani Anna, Mezei Balázs (szerk.): Fides et ratio im Kontext. Theologische und philosophische Annäherungen. Traugott Bautz, Nordhausen, 2020. ISBN: 9783959485012.

A vallási kérdések filozófiai gondolkodásból fakadó észszerű megválaszolásának igénye inspirálta a 2018-as budapesti konferencia koncepcióját, amely egyrészt a filozófia által tematizált vallási kérdésre a teológiában keresi a választ, másrészt a konferencia azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a teológia szemszögéből is megvilágítsa azt a problématerületet, melynek megértése az értelem belátására szorul.

Jernyei Kiss János (szerk.): Barokk freskófestészet Magyarországon II. Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye. MMA Kiadó Nonprofit Kft., Budapest, 2020.

Az érdeklődő olvasó számára a barokk freskók nemcsak esztétikai élményt, hanem intellektuális kalandot is jelentenek. A tanulmányok magabiztosan kalauzolnak végig a freskók világában, és elvezetnek a képek megértéséhez. Az esztétikai élmény akkor válik teljessé, ha egy történelmi korszak dokumentumaiként tekintünk rájuk: a barokk freskók egy időben távoli, a jelen emberének talán ismeretlen kultúra, életmód, világ tanúi. A könyv segít megismerni a barokk kor emberének gondolkodásmódját, értékrendjét, az őket motiváló vágyakat és kísértő félelmeiket. A 2020 novemberében megjelenő második kötet Baranya, Tolna, Somogy és Zala megye barokk freskóemlékeinek feldolgozására vállalkozik. A műveket magukba foglaló épületeken túl szól azok építéstörténetéről, a falképek festőjéről és megrendelőjéről, ismerteti a freskók keletkezéstörténetét, állapotát. A gazdag képanyagon és értő bemutatásokon keresztül nemcsak a honi barokk freskófestészet története, hanem a korszak gondolkodásmódja és esztétikája is jobban megérthető.

Juhász Márta Klára, Kaposi József, Szőke-Milinte Enikő (szerk.): Változások a pedagógiában - A pedagógia változása. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest, 2020.

Ez a kötet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK Vitéz János Tanárképző Intézetének immáron negyedik kiadványa a Jó pásztor című sorozatban. A három évvel ezelőtt elindított sorozat (A küldetés pedagógiája 2018, Pedagógiai valóságok 2018, Pedagógiai mozaik 2019) célja, hogy fórumot biztosítson a különböző pedagógusképző műhelyekben folyó kutatási-fejlesztési tevékenységekről szóló beszámolóknak illetve azoknak a gyakorlati innovációknak, amelyek a pedagógusok gondolkodásmódjában és a mindennapi iskolai gyakorlatában megjelennek, amelyek a 21. század elvárásainak megfelelő pedagógiai valóságokról tudósítanak.

Online elérhetőség

*

Kanász Viktor (szerk.): A veszprémi egyházmegye egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1778–1779. I. Zala megye. Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár, Veszprém, 2020.

1777-ben az új egyházmegyék alapítása nyomán jelentősen lecsökkent a veszprémi római katolikus püspökség területe, így szükségessé vált az egyházmegye állapotának felmérése. Ennek érdekében 1778–1779-ben Bajzáth József megyéspüspök kánoni látogatást végzett püspöki tartományában, amelynek során felmérte többek között az egyes települések lélekszámát, felekezeti megoszlását, a templomok, kápolnák, iskolai helyiségek állapotát, a plébánosok és tanítók magaviseletét, tanultságát, a hívek vallásosságát, valamint a plébánia és a plébános könyvtárát, továbbá a javadalmi földeket. A Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa, Kanász Viktor által közreadott forráskiadvány segítségével az oszmán háborúkat követő reorganizáció korszakát élő püspökség Zala vármegyei területeinek virágzó barokk korszakába, a 18. század utolsó éveibe nyerhetünk átfogó bepillantást.

Kaposi József: Közelítések a történelemtanítás elméletéhez és gyakorlatához. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Budapest, 2020.

A történelemtanítás, mint a múltról szóló történelmi ismeretek átadása hagyományosan a magyar társadalom egyik fontos elvárása a mindenkori oktatással, iskolával szemben. A tantárgy tanításának elvárásai ugyanakkor régóta komplex tanári munkát kívánnak meg, hiszen az ismeretközvetítés mellett nagyon fontos szerepet játszik az érzelmi nevelés és a pozitív attitűdök kialakításának igénye, valamint természetszerűen a szülőföld és a hazaszeretetre nevelés is. Ezen elvárások ugyanakkor komoly szakmatudományi és pedagógiai elméleti és gyakorlati felkészültséget várnak el mindenkor a történelemtanároktól.

Karáth Tamás, Halácsy Katalin (szerk.): Az angol irodalom története I. A középkor irodalma. 2020

A 2018-ban lezárt OTKA-pályázatból kinövő új magyar nyelvű angol irodalomtörténet hét kötetének első négy kötete 2020 decemberében jelenik meg. Ez a teljes hazai anglisztika összefogásával létrehozott irodalomtörténeti sorozat az utoljára 1972-ben kiadott Az angol irodalom története (szerk. Szenczi Miklós, Szobotka Tibor, Katona Anna) című áttekintés helyett nyújt korszerű és a nemzetközi és hazai kutatásokat is összegző művet.

Karlinszky Balázs, Varga Tibor László (szerk.): Rott Nándor és kora: A katolikus egyház 1918-1919-ben és a veszprémi püspökség a két világháború között. Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár, Veszprém, 2020.

A tanulmánykötet két konferencia anyagát tárja az olvasó elé. Az 1918–1919-es esztendők politikai változásai alapvetően érintették a katolikus egyház életének addig megszokott kereteit: a tanulmányok megvilágítják, hogyan befolyásolta a népköztársaság és a kommün a papság és a hívek életét, illetve hogyan reagáltak az egyes egyházmegyék és szerzetesrendek a tanácskormány által hozott rendelkezésekre. A kötet második fele Rott Nándor veszprémi püspök (1917–1939) tevékenységét helyezi fókuszába. Azt vizsgálja, hogy az első világháborút követő zavaros esztendőkből mely főpásztori intézkedések révén bontakozott ki a korszakban „katolikus reneszánsznak” nevezett virágzó periódus a veszprémi egyházmegyében.

Kárpáti György (szerk.): A képregényfilm: Válogatott tanulmányok. Vertigo Média Kft., Budapest, 2020.

A Filmanatómia sorozat hatodik kötete a képregényfilmeket járja körbe. A kötetben a zsáner társadalomtörténeti áttekintése mellett szó esik a képregényfilm-franchise-okról, a Bosszúállóktól, Batmantől és a Pókembertől kezdve Supermanen át Deadpoolig és az X-Men-ig bezárólag. Szó esik a szuperhősfilm-képregényfilm fogalommeghatározásáról. Külön tanulmányok foglalkoznak a legismertebb, legnépszerűbb szuperhősök, Batman, Superman, és Pókember filmes megjelenéseivel. Külön tárgyaljuk a Marvel- és DC-moziuniverzumokat, egy önálló fejezetet kap Stan Lee életútja és hatása a képregényekre. Nem feledkezünk meg a kisebb képregénykiadók gondozottjairól és filmjeiről sem (Penge, Kingsman, Kick-Ass, Sin City, Watchmen, 300). A kötetben interjú olvasható a látnoki rendező, Pálfi Györggyel, aki az egyetlen magyar képregényfilmet készítette (A táltosember). A számtalan képregény és képregényfilm tárgyalása rajongók és laikusok számára egyaránt emlékezetes olvasmány.

Kárpáti György: Star Wars-tól a Bosszúállókig. Hollywood a franchise bűvöletében. Vertigo Média Kft., Budapest, 2020.

Az elmúlt években az amerikai filmstúdiók sosem látott mértékben nyúlnak bevált receptekhez, ismert filmekhez. Futószalagon készülnek a folytatások, bővül egy-egy film univerzuma egyre újabb kapcsolódó részekkel. Ez a franchise-gondolkodás, amely a bejáratott termékek mellett tör pálcát, nem keresi az újat, igyekszik a biztosra, a biztos sikerre menni. Ennek eredményeképp sosem látott számban készülnek különféle filmfranchise-ok újabb és újabb darabjai. Ha megnézzük a 2019-es év globális mozibevételi toplistáját, az első tíz között nem találunk eredeti történetet. Olyan sikerfilmekről van szó, mint a Bosszúállók: Végjáték, a Star Wars: Skywalker kora, a Pókember: Idegenben, Az oroszlánkirály, a Jégvarázs 2, vagy a Toy Story 4. A Star Wars-tól a Bosszúállókig - Hollywood a franchise bűvöletében a filmtörténet legsikeresebb hollywoodi franchise-ait tekinti át a Star Wars-tól kezdve a Marvel-moziuniverzumon át a Halálos iramban-filmekig bezárólag. A horror, sci-fi, akciófilm, vígjáték, fantasy és képregényfilm műfaj áttekintése mellett külön fejezetben szerepelnek a legnépszerűbb animációs film franchise-ok. Az animációs film mellett zömmel ezek a műfajok adják a legismertebb, legnépszerűbb filmeket, amelyekből könnyel számos folytatás készülhet. A legnépszerűbb thriller, kalandfilm, katasztrófafilm példák egy önálló fejezetben találhatók, de szó esik a Rockyról, az Ocean's Eleven-ről és A hét mesterlövészről is. A műfajok és franchise-ok áttekintése előtt egy rövid fogalomismertető igyekszik eligazodást nyújtani a manapság oly gyakran használt szakkifejezések között, s tisztázni, mit jelent a prequel, sequel, remake, spin-off, vagy rip-off.

Kárpáti György: Titulka: Ako sa menila postava novinára v americkom zvukovom filme od tridsiatych rokov. Vertigo Distribution s.r.o., Komárno, 2020.

*

Kenesei István, Dékány Éva, Halm Tamás, Surányi Balázs (szerk.): Általános nyelvészeti tanulmányok XXXII. Újabb eredmények a grammatikaelmélet, nyelvtörténet és uralisztika köréből. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2020.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok jelen kötete a nyelvelmélet, a nyelvtörténet, valamint az uralisztika köréből gyűjt egybe új tanulmányokat, képet adva az ezeken a tudományterületeken ma folyó egyes hazai és nemzetközi kutatási irányokról. E tudományágak − amint a kötet közleményei is jól mutatják − a jelenkor nyelvészetében sűrű szálakkal és kiterjedt átfedésekkel, elválaszthatatlanul kapcsolódnak egymáshoz. A gyűjtemény egyúttal az ezeket a területeket munkájában kiemelkedő eredményességgel integráló grammatikakutató, a mai magyar és nemzetközi nyelvészközösség meghatározó jelentőségű és kivételes hatású alakja, É. Kiss Katalin előtt tiszteleg. E tisztelgés jegyében a szerkesztői bevezető É. Kiss Katalin nyelvészeti munkásságát, és benne a nyelvelmélet, a nyelvtörténet és az uralisztika szerves kapcsolódásait tekinti át. A gyűjtemény első, és egyben legnagyobb terjedelmű fő részét alkotó tanulmányok a mondattanra és az alaktanra összpontosítanak. A tisztán szintaktikai, illetve tisztán morfológiai természetű nyelvi tények mellett számos elemzés foglalkozik ebben a részben a mondattan és az alaktan határterületének jelenségeivel, valamint általános nyelvelméleti és metanyelvészeti kérdésekkel. A második, a jelentéstannak szentelt fő tematikus egységben szemantikai és pragmatikai problémákat tárgyaló cikkek kaptak helyet. A nyelvelméleti témájú első két részt követő harmadik, egyben utolsó fő rész a nyelvtörténet és az uralisztika köréből közöl új eredményeket. Míg az első két rész nyelvelméleti elemzéseinek tárgynyelve elsősorban a mai magyar, a harmadik rész empirikus anyagát a magyar mellett a hanti, a nyenyec és az udmurt, valamint az angol, a ladin és a volgai bulgár egyes történeti, illetve mai változatai adják.

Kohlmann Ágnes, Soproni Zsuzsa, Varga Éva: Grammatik 3. META, Pécs, 2020.

Grammatik 3 német nyelvtan- és gyakorlókönyv a harmadik kötete annak a négykötetes összefoglaló nyelvtannak, amely a német nyelvtan legfontosabb témáit mutatja be és gyakoroltatja B2-C1-C2 szintű nyelvtudást elérni vagy tudásukat fenntartani kívánóknak. A szerzők a könyvet germanisztika és némettanár szakos hallgatóknak, német nyelvtanároknak, illetve emeltszintű érettségire és nyelvvizsgára készülőknek ajánlják. A tankönyv minden témánál először a legújabb és klasszikus német szakirodalomra építve világosan és egyszerűen elmagyarázza az adott nyelvtani jelenség ismérveit, majd pedig annak használatára vonatkozó szabályokat írja le példákkal. Ezután lépésről lépésre, az adott nyelvtani jelenség felismerésétől, rendszerezéséből kiindulva különböző típusú gyakorlatokon keresztül halad a produktív használat felé. A feladatok szövegei részben autentikus irodalmi vagy köznyelvi szövegek, illetve a feladatok egy részét különböző Übungsgrammatik könyvekből válogatták össze a szerzők.

Kohlmann Ágnes, Soproni Zsuzsa, Varga Éva: Grammatik 4. META, Pécs, 2020.

Grammatik 4 német nyelvtan- és gyakorlókönyv az utolsó kötete annak a négykötetes összefoglaló nyelvtannak, amely a német nyelvtan legfontosabb témáit mutatja be és gyakoroltatja B2-C1-C2 szintű nyelvtudást elérni vagy tudásukat fenntartani kívánóknak. A szerzők a könyvet germanisztika és némettanár szakos hallgatóknak, német nyelvtanároknak, illetve emeltszintű érettségire és nyelvvizsgára készülőknek ajánlják. A negyedik kötet középpontjában az alá-és mellérendelő összetett mondatok, a mondatrészek, a vonatkozói mellékmondat, a főnévi igeneves szerkezetek, és a melléknévi igenevek részletes bemutatása áll. A többi hasonló műtől eltérően ezen nyelvtani jelenségek komplex (formai, szintaktikai és szemantikai) szempontú megközelítése a könyv egyik nóvuma. A fő mondatrészek (alany, állítmány stb.) mellett, hangsúlyosan szerepelnek az egyes határozók. Külön fejezet tárgyalja a főnévi igeneves szerkezeteket formai és funkcionális jellemzőik alapján, kitérve az egyes különleges alakokra. A melléknévi igeneves szerkezetek képzése és használatuk szintén önálló fejezet tárgyát képezi. A német nyelvre kifejezetten jellemző nominális stílus bemutatása zárja a könyvet.

Kovács Bálint, Tachjian, Vahé (Ed. by.): Inspiration of God - The One-and-a-half Millennia of the Armenian Bible and Religious Practice. L’Harmattan Kiadó - Leipziger Universitätverlag, Budapest - Leipzig, 2020.

"Kezdetkor teremtette Isten az eget és a földet..." - kezdődik a Szentírás, amelyet örményül "Asztvacasuncsnak", azaz "Isten lélegzetének" hívnak. Arménia a világon elsőként tette államvallássá a kereszténységet a 4. század elején. A Könyvek Könyvét örmény nyelvre ezt követően Meszrop Mastoc és tanítványai az 5. század közepén fordították le, amelyet az európai tudósok mély hódolattal "a bibliafordítások királynőjének" neveztek. Ettől fogva jellemezte Örményországot a könyvek kultusza, amely 1666-ban Amszterdamban az örmény nyelvű Biblia első kiadásában csúcsosodott ki. Az Országos Széchényi Könyvtárban 2019-ben megrendezett kiállítás katalógusában és tanulmánykötetében az örmény nyelvű Biblia nyomdászat - és kultúrtörténeti, teológiai értékelése mellett az a sokrétű vallásgyakorlat is bemutatásra kerül, amely jellemezte az Oszmán Birodalom örmény-apostoli, örmény-protestáns és a Kárpát-medencében élő örmény-katolikus közösségeket. A kötetben bemutatott kéziratos és a legelső örmény nyomtatott Bibliák mellett a vallási hagyományokhoz kapcsolódó tárgyak rámutatnak az örmény társadalom kulturális, nyelvi és vallási sokszínűségére.

Kovács Bálint, Tachjian, Vahé (szerk.): Isten lélegzete - Az örmény Biblia és vallásgyakorlat másfél évezrede. Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2020.

"Kezdetkor teremtette Isten az eget és a földet..." - kezdődik a Szentírás, amelyet örményül "Asztvacasuncsnak", azaz "Isten lélegzetének" hívnak. Arménia a világon elsőként tette államvallássá a kereszténységet a 4. század elején. A Könyvek Könyvét örmény nyelvre ezt követően Meszrop Mastoc és tanítványai az 5. század közepén fordították le, amelyet az európai tudósok mély hódolattal "a bibliafordítások királynőjének" neveztek. Ettől fogva jellemezte Örményországot a könyvek kultusza, amely 1666-ban Amszterdamban az örmény nyelvű Biblia első kiadásában csúcsosodott ki. Az Országos Széchényi Könyvtárban 2019-ben megrendezett kiállítás katalógusában és tanulmánykötetében az örmény nyelvű Biblia nyomdászat - és kultúrtörténeti, teológiai értékelése mellett az a sokrétű vallásgyakorlat is bemutatásra kerül, amely jellemezte az Oszmán Birodalom örmény-apostoli, örmény-protestáns és a Kárpát-medencében élő örmény-katolikus közösségeket. A kötetben bemutatott kéziratos és a legelső örmény nyomtatott Bibliák mellett a vallási hagyományokhoz kapcsolódó tárgyak rámutatnak az örmény társadalom kulturális, nyelvi és vallási sokszínűségére.

Kovács Péter, Szabó Ádám (szerk.): Studia Epigraphica Pannonica XI. Kódex Könyvgyártó Kft., Budapest, 2020.

Kruppa Tamás: Pápai csapatok Magyarországon (1595–1597, 1601). MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport - Gondolat Kiadó, Budapest – Róma, 2020.

A most kiadásra kerülő okmánytár Magyarország és a Szentszék több mint ezer évre visszanyúló kapcsolatának egy speciális területét, a pápaság tizenöt éves háborúban vállalt szerepének egy szeletét dolgozza fel. Az iratok Gianfrancesco Aldobrandini generális válogatott levelezését tartalmazzák. A pápa unokaöccse három ízben (1595, 1597, 1601) vezette őszentsége hadseregét a magyarországi hadszíntérre, amelynek a működéséhez egyaránt fűződnek sikerek és kudarcok. A levelezés alapján végigkísérhetjük a harctérre kiérő pápai katonákat a mustrától kezdve a táborig, majd az Esztergom, Vác, Pápa, illetve Kanizsa alatt vívott harcokat. Sőt az okmánytárba bekerültek azok az 1595 és 1597 közötti hadműveleti szünetben született iratok is, amelyek témája a hadsereg áttelelése, illetve az Erdélybe vonulás voltak.

*

Lőkös Péter: Ungarisch-deutscher Kulturtransfer in der deutschsprachigen Literatur des 16. bis 20. Jahrhunderts. Frank und Timme GmbH Verlag für wissenschaftliche Literatur, Berlin, 2020.

Die Literatur ist ein Spiegel des nicht immer einfachen Neben- und Miteinanders der Ungarn und ihrer Nachbarn. Péter Lőkös stellt in diesem Band deutschsprachige Schriften von der Frühen Neuzeit bis zum 20. Jahrhundert vor, die zeitgenössische Eigen- und Fremdsichten offenbaren, historische Ereignisse im Zusammenhang mit den „Türkenkriegen“ thematisieren und zeigen, wie präsent ungarische Autoren und Themen in der österreichischen Presse des frühen 20. Jahrhunderts sind. Lőkös’ besonderes Augenmerk liegt auf den imagologischen Aspekten des Selbst- und Fremdbildes in den Texten: Welche überlieferten Topoi kommen darin vor? Inwiefern greifen die Autoren auf Traditionswissen zurück? Und welche eigenen Erfahrungen spielen bei der Verwendung von Topoi in Bezug auf Eigen- und Fremdbeschreibung eine Rolle? Bei seinen Antworten auf diese Fragen berücksichtigt Lőkös auch den Einfluss von konfessioneller Zugehörigkeit und politischer Ein­stellung der Autoren auf ihr Bild des anderen.

Lőrinczy Gábor: A szegvár-oromdűlői 6–7. századi temető (The cemetery of Szegvár-Oromdűlő from the 6th–7th centuries). Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Régészettudományi Intézet - Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoport, Budapest–Szeged, 2020. ISBN 978-963-9987-56-2, HU-ISSN 2064-8162

Jelen kötet a négy évtizede a Csongrád megyei Szegvár község területén leletmentő feltárással megkezdett munka utolsó fázisa. Az Oromdűlő határrészben a helyi mezőgazdasági termelőszövetkezet homokkitermelést végeztetett, és a földmunkák során kora avar kori temetkezések kerültek elő. Az 1980-ban elkezdett megelőző feltárások 1997-ig tartottak. Ezek során császárkori telep objektumai, továbbá egy szarmata és egy 10–11. századi, valamint egy 6–7. századi temető sírjai kerültek elő. Az előkerült leletanyag restaurálása, ha szakaszosan is, de folyamatosan történt, és ezzel párhuzamosan az előkerült leletek rajzolása is. Először a 10–11. századi temető, majd a császárkori telep publikálása valósult meg. A feltárással párhuzamosan, majd azt követően évtizedekig tartott az avar temető síranyagának rajzoltatása. Az elmúlt 40 év alatt összesen 18 temetkezés (akna-, padmalyos és fülkesír) teljes leletanyaga lett közzétéve, ami a feltárt temetőrészlet csupán 3,5%-át jelenti. Jelen kötet közel 500 temetkezés mintegy 7000 leletének a részletes sír- és tárgyleírását mutatja be. A Tiszától keletre az eddig feltárt legnagyobb sírszámú kora avar kori temető régészeti leletanyagának tipológiai és kronológiai elemzését tárja az olvasó elé a temetőben megfigyelt temetkezési szokások értelmezésével kiegészítve. Mivel a szegvári temető használata viszonylag szűk időintervallumot (568–670) ölel fel, a temetkezésekből előkerült leletanyag alapján jól nyomon követhető e közösség keletről magával hozott tárgyi hagyatékának a Kárpát-medencében történő „elavarosodása”. A steppéről, bizánci területekről és Nyugat-Európából származó viseleti és használati tárgyak alapján a Kárpát-medence etnikai, kulturális és kereskedelmi kapcsolatai a feldolgozás során új megvilágításba kerülnek.

Maczák Ibolya: Kölcsönzés és kompozíció: Szövegalkotás 17–18. századi szerzők prédikációiban. MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, Budapest, 2019.

Jelen kötetben régi magyarországi nyomtatott, magyar nyelvű prédikációk szövegalkotási módjának eddig nem vizsgált összefüggéseit tárja fel a szerző. Kutatásai fő szempontja a kompiláció technikáinak érvényesülése három katolikus szerző, Illyés András, Kelemen Didák és Stankovátsi Leopold egyházi beszédeiben.  Összesen 1008 nyomtatott beszédet vizsgáltam, ezek közül 754-ben találtam szó szerinti, jelöletlen szövegátvételeket.  A kompilatív források feltárása során Illyés András esetében sikerült azonosítani idegen nyelvű forrásainak jelentős részét is.  Ilyen mértékű közvetlen, jelöletlen forráshasználatot magyarországi, nyomtatott prédikációszövegekben még nem sikerült igazolni. A kutatás nem várt eredményei közé tartozik a vizsgált szerzők prédikációgyűjteményeinek szerkezeti elemzése és az ebből levonható következtetések is.

McAteer, Michael: Excess in Modern Irish Writing. Spirit and Surplus. Palgrave Macmillan, Houndmills in Basingstoke, 2020.

This book examines the topic of excess in modern Irish writing in terms of mysticism, materialism, myth and language. The study engages ideas of excess as they appear in works by major thinkers from Hegel, Kierkegaard and Marx through to Nietzsche, Bataille, Derrida and, more recently, Badiou. Poems, plays and fiction by a wide range of Irish authors are considered. These include works by Oscar Wilde, W. B. Yeats, G. B. Shaw, Patrick Pearse, James Joyce, Sean O’Casey, Louis MacNeice, Samuel Beckett, Elizabeth Bowen, Roddy Doyle, Seamus Heaney, Marina Carr and Medbh McGuckian.  The readings presented illustrate how Matthew Arnold’s nineteenth-century idea of the excessive character of the Celt is itself exceeded within the modernity of twentieth-century Irish writing.

McAteer, Michael: T. W. Rolleston's Ireland through a Polish Prism. Acta Universitatis Sapientiae, Philologica, Volume 12, Number 1, 2020, pp. 42−54.

A cikk T. W. Rolleston 1917-es politikai kiadványát elemzi, amelyben az ír Rolleston Írország és az Egyesült Királyság viszonyát Poroszország és Lengyelország viszonyához hasonlítja.

McAteer, Michael: Yeats and European Drama. Cambridge University Press, Cambridge, 2020.

A szerző W. B. Yeats színdarabjait vizsgálja, tekintettel az európai színházakban betöltött szerepére a késő XIX. és korai XX. században. A tanulmánykötet Yeats műveinek kapcsolatát veszi figyelembe a korszak legfontosabb színdarabíróival és párhuzamot von Henrik Ibsen, Maurice Maeterlinck, August Strdindberg, Luigi Pirandello és Ernst Toler műveivel. Valamint azt is bemutatja, hogy Yeats színdarabjai üdvözölték a korabeli fejlődést a színházakban naturalista, szimbolista, szürrealista és expresszionista mozgalmak vonatkozásában; illetve hogy miként azonosítja a szimbolizmus Yeats eszméit a munkáról, kereskedelemről és társadalmi elidegenedésről. Ez a könyv értékes Yeats kutatóknak és hallgatóknak, de az ír tanulmányok és a dráma szélesebb körű kutatási területén belül is érdekes olvasmány lehet.

*

Mezei Balázs, Schmal Dániel (szerk.): Megújító újdonság. Tanulmányok Vető Miklós gondolkodásáról. Szent István Társulat, Budapest, 2020.

Vető Miklós, a kortárs gondolkodás kiemelkedő alakja egyszerre számít francia és magyar filozófusnak. Magyarországon született és nevelkedett, itt járt iskolába, és egyetemi tanulmányait is Szegeden kezdte meg 1954-ben. Mint a szegedi egyetemisták egyik vezetője, fontos szereplője lett az 1956-os felkeléshez vezető eseményeknek. 1957-ben többek tanácsára elmenekült az országból, Párizsban telepedett le, ahol a magyar emigráció, majd a francia filozófiai élet ismert alakja lett. A Sorbonne-on szerzett diplomája után Oxfordban doktori fokozatot nyert, majd az USA-beli Yale Egyetemen kezdett tanítani. Innen családjával Elefántcsontpartra került, ahol a francia nyelvű filozófiaoktatás megszervezése volt a feladata. Végül visszatért Európába: a Rennes-i, később a Poitiers-i Egyetemen kapott professzori állást, majd az 1970-es évek második felétől egyre gyakrabban látogatott Magyarországra. Bekapcsolódott a hazai tudományos életbe, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem díszdoktora lett; több hazai egyetemen visszatérően tartott előadásokat. Francia, angol, német és magyar nyelven született filozófiatörténeti, vallásfilozófiai életműve fontos szerepet játszik a keresztény gondolkodás mai megújulásában. „Kiterjesztett metafizikájának” kulcsszava az „újszerűség”, ami felfogása szerint az isteni lét „megújító újdonságából” fakad.

Mezei Balázs M., Vale, Matthew Z. (szerk.): Philosophies of Christianity. At the Crossroads of Contemporary Problems. Springer Nature Switzerland AG, Cham, 2020, ISBN: 9783030226312, ISBN: 9783030226329.

This book examines key issues in Christianity from various philosophical points of view. It brings together European authors with American theologians and philosophers on an interconfessional basis. Coverage combines analytical and continental approaches in a unique way. This comprehensive, innovative analysis will help readers gain a deep understanding into a wide range of philosophical approaches to basic Christian problems. The novelty of this volume is the unique combination of philosophical and theological approaches. It merges these points-of-view in a rational manner which characterizes segments of Anglo-American and Continental thought. The scope of the work covers historical issues, contemporary problems of atheism, and also novel approaches to fundamental notions. Readers will learn about questions surrounding the French New Theology, Zizek’s philosophical sources, the notion of revelation, and much more. As a work produced by European and United States scholars, this volume is an important contribution not only to the dialogue between various academic cultures, but also to the expression of their fruitful cooperation which grounds and inspires serious academic research. The readership of this work begins at an undergraduate level and reaches up to academic researchers and professors interested in borderline problems between philosophy and theology, history and contemporary issues.

Mirga-Kruszelnicka, Anna, Dunajeva, Jekatyerina (szerk.) Re-thinking Roma resistance throughout history: Recounting stories of strength and bravery. European Roma Institute for Arts and Culture, Berlin, (2020)

Mohay Gergely: Ókori görög történelem. Egyetemi jegyzet. Budapest, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, 2020.

A jegyzet az alapvető politikatörténeti összefüggések mellett tartalmazza a legfontosabb és legérdekesebb kultúr-, vallás- és eszmetörténeti ismereteket is. Bemutatja az egyes korszakok, illetve szerzők ember- és világképét, értékrendjét, a görög etikai és politikai gondolkodás több fontos fogalmát, az athéni demokrácia intézményeit és sajátosságait, valamint a görög vallás néhány jellegzetességét.

Murphy, Francesca Aran, Mezei Balázs Mihály, Oakes, Kenneth: Gnosis and the Theocrats from Mars. T&T Clark – Bloomsbury, London, 2020. ISBN: 9780567680518.

This book provides a creative and highly imaginative critical theological genealogy of modern secular reason and the nature of modernity more generally. Francesca Murphy offers a critical perspective that shapes the exploration of modernity, driven by Catholic traditions and sources. Murphy's method is unique: she uses artificial intelligence as her framing parable, analyzing the nature and limits of the robotic 'reasoning' of several AI characters (Pistis, Gnosis and Cultus). This enables her to develop several interrelated themes, with further didactic chapters offering a mytho-poetic retelling of human history. Her reflections on the absence of creativity and any meaningful relation to 'time' further renders an acute critique of the limits of technological rationality. The end result is an unusual and compelling exploration of rationality and fundamental theological anthropology.

*

Nevizánszky Gábor, Prohászka Péter: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros temetők és leletek katasztere. Szlovákia. Martin Opitz Kiadó, Budapest 2020. ISBN: 978-963-9987-78-4

A könyvben a Szlovákia területén ismertté vált leletek, sírok és temetők kerültek felvételre. 1868-ban Galgócon került elő az első honfoglalás kori régészeti emlékanyag a mai Szlovákia területén, amelyet számos követett az országban folytatott régészeti kutatások, építkezések és egyéb munkák során. Az ezekre vonatkozó múzeumi, adattári és irodalmi információk kerültek összegyűjtésre és felvételre a kataszterben. A munka eredménye 268 lelőhely emlékanyagának közreadása, amely alapvető kézikönyv a korszak kutatói, valamint az érdeklődők számára.

Ö. Kovács József, Paukovics Gergő (szerk.): A nemzet emlékezete. A magyar történelem mérföldkövei (Heritage of a Nation. Landmarks of Hungarian History). Magyar Nemzeti Levéltár, 2020.

Egy nemzet története sorsfordulataiban érthető meg igazán. Ezek a történelmi események időnként látható, sokszor pedig kevésbé kézzelfogható nyomokat hagynak bennünk és az utókorban. A Magyar Nemzeti Levéltár Magyarország legrégebbi és legnagyobb közgyűjteménye, a magyar államiság történetére vonatkozó legfontosabb írott örökség őrzője. Az intézmény célja és társadalmi felelősségvállalása, hogy minél szélesebb körben hozzáférhetővé tegye ezeket a kulturális kincseket. Jelen kötet középpontjában tizennégy olyan irat áll, amely méltón képviseli az ezeréves magyar állam fennállásának olykor felemelő, olykor vészterhes korszakait.

Ötvös István, Keresztfalvi Zsuzsanna (szerk.): The First Internatioal Conference on Nations under Genocide. Pázmány Péter Catholic University- Salahaddin University-Erbil. 19-21 April 2017, Budapest. Szent István Társulat, Budapest, 2020.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az Iraki Salahaddin Egyetem 2017. április 19-21 között Budapesten közösen szervezte meg első nemzetközi genocídium konferenciáját. Az elhangzott előadásokból szerkesztett angol nyelvű kötetet 2018-ban a Szent István Társulat adta ki.

Őze Sándor: Határhelyzet – Esszék, tanulmányok. Szent István Társulat, Budapest, 2020.

Őze Sándor a történelemtudományok doktora, a 16-18. századi magyar történelem kiváló ismerője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem intézetvezető professzora. Határhelyzet című jelen műve az elmúlt harminc évben keletkezett esszéit, tanulmányait gyűjti egybe.

Őze Sándor, Gulyás Martin, Török Ádám (szerk.): „Critical Autumn” – 1956 – Studies about the Hungarian October. Szent István Társulat, Budapest, 2020.

2016. december 6-án, Budapesten a PPKE-BTK Történettudományi Intézet Legújabbkori Történeti Tanszéke nemzetközi tudományos konferenciát rendezett „Válságos ősz – 1956” címmel. A konferencia célja volt, hogy 60 évvel az októberi események után, méltón emlékezzünk meg a forradalom és szabadságharc hőseiről. Az előadók tanulmányai a Szent István Társulat kiadásában megjelent konferenciakötetben olvashatók.

Őze Sándor, Kránitz Péter Pál (szerk.): Határ menti területek, migráció a XIX–XX. században tekintettel a XVII – XVIII. századi előzményekre. Szent István Társulat, Budapest, 2019.

Az antikvitástól napjainkig a Kárpát-medence megőrizte határrégió szerepét - a római korban itt húzódott a barbarikumot az impériumtól elválasztó limes, majd a középkorban itt alakult ki a muzulmán-keresztény ütközőzóna. Itt rögzült a nyugati és keleti kereszténység tarka határa, majd a XX. század derekán itt húzták fel a szovjet megszállás alá esett kelet-közép-európai országokat a Nyugattól elválasztó vasfüggönyt. Ma itt húzódik az Európai Unió és a schengeni térség határa. A kötet célja: rávilágítani e geopolitikai szempontból kulcsfontosságú elhelyezkedés legfontosabb kulturális és társadalmi hatásaira, kiemelt figyelmet szentelve a migrációra. Az itt felsorakoztatott tanulmányok rávilágítanak a Magyarország déli határain végbement kora újkori és modern kori lakosságcsere végzetes hatásaira, valamint bepillantást nyújtanak a XVIII-XIX. századi német és zsidó bevándorlás demográfiai következményeire és a kárpátaljai ruszin népesség integrációs stratégiáira. A kötet szerzői kiemelt figyelmet szenteltek továbbá a XX. század egyik kevéssé ismert, de annál tragikusabb társadalmi kataklizmájának - az első világháborút követő európai menekültválságnak, amely során több százezer magyar kényszerült elhagyni otthonát.

*

Pázmány Péter, Bajáki Rita, M. Horváth Mária (szerk.): Posonban lött prédikáció (1610) - Pünkösd után X. vasárnap első prédikáció (1636). Universitas Kiadó, Budapest, 2020.

A Pázmány Péter Művei című kritikai kiadássorozat 11. köteteként megjelenő kiadvány két prédikáció szinoptikus szövegközlését tartalmazza, a sorozat korábbi kiadványaihoz hasonlóan jegyzetekkel, mutatókkal ellátva. Pázmány több mint ezer oldalas prédikációgyűjteményében kiadott beszédei először 1636-ban, élete végén jelentek meg, csupán egyetlen prédikációja van, aminek korábbi változata is ismert: a Posonban lött prédikáció (1610), amely a címlapja tanúsága szerint Pázmány élőszóban elmondott beszédének lejegyzett verziója. A kritikai kiadás részletesen feltárja a két szöveg eltéréseit és összefüggéseit, a szinoptikus szövegközlés révén pedig párhuzamosan olvashatjuk ugyanannak a beszédnek merőben más céllal készített változatait, így a műveit egész életében újraíró Pázmány írói módszerébe nyerhetünk bepillantást.

Pázmány Péter, Horváth Csaba Péter (szerk.): Öt szép levél (1609) - Öt levél (1613). Universitas Kiadó, Budapest, 2019.

A kötet Pázmány Péter talán leghíresebb, szépírói igénnyel megírt művének két szövegváltozatát közli kritikai kiadásban, a szükséges jegyzetekkel és magyarázatokkal. Pázmány szinte minden művét átírta, így ezt is, így látható, hogy a díszítettem, emocionális érvrendszer, hogyan válik racionálisabb okfejtéssé a kálvinista prédikátorral, Alvinczi Péterrel szemben.

Pellérdi Márta: Islands in Robert Louis Stevenson's Kidnapped. A Counter-Robinsonade. In Lipski, Jakub (szerk.): Rewriting Crusoe. The Robinsonade Across Languages, Cultures, and Media. Bucknell University Press, Lewisburg, 2020.

A fejezet Robert Louis Stevenson Emberrablók című történelmi kalandregényében a skót nemzeti identitással és az angol elnyomással szembeni ellenállás problematikáját vizsgálja.

Pellérdi Márta: "Uprooted": Anton Chekhov's Influence on Frank O'Connor. Acta Universitatis Sapientiae, Philologica, Volume 12, Number 1, 2020, pp. 98-109.

A cikk két Csehov novella hatását és a gyökértelenség dilemmáit vizsgálja az ír Frank O'Connor "Uprooted" című novellájában.

Pósán László, Veszprémy László, Isaszegi János: Vallásháborúk és felekezeti konfliktusok. Zrínyi Kiadó, Budapest, 2020.

A kötet a világ- és a magyar történelem nagy háborúit, illetve konfliktussorozatait vizsgálja abból a szempontból, hogy a vallási motiváció mennyire határozta meg ezek kirobbanását, lefolyását és lezárulását. Az ókortól napjainkig tekinthetünk be a fegyveres konfliktusok kulisszáiba neves hazai történészek olvasmányosan, de szakmai alapossággal megírt 24 tanulmányán keresztül. Többek között megtudjuk, hogy a római és a bizánci birodalom háborúiban milyen szerepe volt a vallásoknak, a keresztes háborúk korában miként kapcsolódott össze hit és politika, a magyar-török háborúk, majd a Habsburgok elleni függetlenségi mozgalmak idején a felekezeti megosztottság, hitvédelem és vallásháború miként érhető tetten, milyen előzményei voltak Anglia szakításának a pápával. A legújabb korból többek között megismerjük az elhúzódó ír-angol és arab-izraeli konfliktusok vallási hátterét. A kötet napjaink migrációja vallásföldrajzi és politikai következményeinek számbavételével lép át a jelenbe és egyúttal a jövőbe is.

Reuss Gabriella: Mors bona, or, Storm in a tea cup? Shakespeare’s Tempest in a puppet and live-actor production. Représentations dans le monde anglophone, 2020/1.

Shakespeare kortárs magyar befogadásával kapcsolatos cikk, amely írt ad arról a ritkaságszámba menő, nevezetes Vihar-előadásról, amelyet 2019-ben Szikszai Rémusz rendezett, és amelyben a színészek mellett bábok is szerepelnek. A Budapest Bábszínház felnőtteknek szóló előadása reflektál a (poszt)kolonizáció problémájára, a mors bona / jó halál kérdéskörre és a megbocsátásra, és mindezt teszi úgy, hogy az angol középkori moralitások Vice-hagyományára, az angol barokk operai hagyományra, valamint a magyar vásári bábjátszásra és a salzburgi marionett-opera-hagyományra is épít. Az előadás kortárs rétegét az élő zenei megoldások jelenteti, az élő DJ zene-keverése, az élő ének és a loop használata, amelyek mind harmonikusan belesimulnak a Shakespeare-darab fantáziavilágába.

Rozsnyai József: Alpár Ignác. Holnap Kiadó, Budapest, 2020.

Alpár Ignác a dualizmus korának egyik legtermékenyebb magyar építésze, a historizáló architektúra kiváló képviselője volt. A neves pesti asztalosmester, Schökl Mátyás a berlini tanulmányai során érett magasan képzett építésszé, aki az 1880-as évek elejétől Budapesten építette fel tervezőirodáját. E tehetséges építészeket tömörítő műhely élén a kor nagy jelentőségű megbízásait tudta sikeresen végrehajtani. Szerteágazó kapcsolatrendszerének köszönhetően sorra kapta a felkéréseket különösen lakóházakra, iskolákra, templomokra és vármegyeházákra. A Magyar Királyság minden területéről érkeztek megbízások, de kiemelten nagyszámú alkotása valósult meg Erdélyben. Széles hírnévre az Ezredéves Országos Kiállítás történelmi épületegyüttesnek tervezőjeként tett szert, majd a századfordulón a Tőzsdepalota és az Osztrák–Magyar Bank pályázatának elnyerésével a pénzügyi épületek specialistájává emelkedett. Ezek elkészültét követően a főváros legnagyobb banképületei és egy biztosítótársaság székháza, az Anker-ház valósult meg elképzelései szerint az 1910-es évekig. Alpár több szakmai társaságban vállalt vezető szerepet, és szaktudását sok tervpályázat elbírálásánál kamatoztathatta. Munkásságának jelentőségét az is aláhúzza, hogy pályáját több kiváló monográfia és számos szaktanulmány tárta az olvasóközönség elé.

Ruzsa Bence, Szabó Zoltán András, Bank Barbara (szerk.): Egy évszázad Kistarcsán: A 20. század leghosszabb ideig működő internálótábora Magyarországon. Kistarcsai Kulturális Egyesület, Kistarcsa, (2020)

Egy évszázad Kistarcsán című, eredeti dokumentumokra alapozott tábortörténetet. Sok minden nyilvánosságra került már az internálótábor kapcsán, de ezek a leírások elsősorban az itt raboskodottak visszaemlékezésein alapulnak. Az Egy évszázad Kistarcsán című kötet feldolgozza a tábor internálás előtti és utáni történetét is. A legsötétebb időszakkal szintén foglalkozik, azonban nem a személyes beszámolók, hanem a tábor működésével kapcsolatosan gyűjtött információ áll a középpontban.

*

Salát Gergely, Szakáli Máté, Szász Réka (szerk.): Mesterséges természetesség: Környezetkárosítás és természetvédelem Ázsiában. Typotex Kiadó, Budapest, 2020.

Földünk jövője szempontjából meghatározó lesz, hogy a legnépesebb kontinens, Ázsia országai meg tudják-e állítani saját környezetük pusztulását, fenn tudják-e tartani gyors fejlődésüket ökoszisztémájuk összeomlása nélkül. Ha Kína, India és a délkelet-ázsiai államok az eddigi fejlődési útjukat követik, az függetlenül más földrészek törekvéseitől, globális katasztrófával járhat. Az ázsiai országok felismerték a helyzet súlyosságát, ugyanakkor mindeddig csak kisebb lépéseket tettek a károk enyhítéséért. Melyek jelenleg a Távol-Kelet legfőbb környezeti problémái? Milyen érdekek vannak jelen a kelet-ázsiai környezetpolitikákban, és kik képviselik azokat? Hogyan birkóz(hat)nak meg a helyi vezetők és társadalmak a gazdasági fejlődés és a környezeti fenntarthatóság kettős követelményével? Milyen szerepet játszanak a vallások az ökológiai válságról szóló nyilvános vitákban? Milyen attitűdökkel igyekeznek az emberek alakítani jövőjüket? Könyvünk tanulmányai ezekre a – mindannyiunk életét befolyásoló – kérdésekre keresik a válaszokat.

Schmidt Mária: The Birth of a New World 1918–1923. Public Foundation for Research on Central and Eastern European History and Society, Budapest, 2019.

The global conflagration that erupted in 1914 exploded the old world and opened the way to a new, unprecedentedly cruel era – the 20th century. Early attempts to interpret the Great War described it as a clash between good and evil. That narrative is still shared by many. Mária Schmidt’s wide-ranging analysis attempts to transcend these diametrically-opposed explanations of the war. With a mere 100 years of hindsight, we can say that this book marks a real beginning. It will serve as a reference for many future studies.

Severino, Valerio, Nagy Andrea, Varsányi Orsolya (szerk.): Az elysioni aszfodéloszok közt. Kerényi Károly és Angelo Brelich levelezése 1935-1959. L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2020.

Jelen kötetben a 20. század derekának két kimagasló, magyar származású tudósa, vallástörténésze és klasszika-filológusa, Kerényi Károly és Angelo Brelich levélváltását olvashatjuk. A levelek fényt vetnek egy olyan meghatározó korszak politikai és társadalmi történetére, melyben már érezhető a második világháború fenyegetése, s melyre majd rányomja bélyegét a lágerek tragédiája, és a leveleken keresztül azt is érzékeljük, mi áll az értelmiség 20. századi emigrációjának hátterében. Leveleik tudományos utalásokban, kifinomult részletekben gazdagok - betekintést nyújtanak a háború utáni időszak nehézségeibe: gazdasági megszorításoktól kezdve a szellemi pezsgésig, valamint a kulturális megújulás szorongásáig. A levelezést a két szerző nem szánta közlésre. Viszontagságos kapcsolatuk a tudományos és a létezés teljességét felölelő eszmények közösségétől a törésig ível, amely azonban sosem válik végleges szakítássá.

Sohár Anikó: A fantasztikus irodalom fordítása a Kádár-rendszerben, Akadémia Kiadó, Budapest, 2020

A Kádár-korszakban az irodalomnak kiemelt jelentőséget tulajdonítottak, s ez természetesen rányomta bélyegét a műfordításra, azon belül a fantasztikus irodalom fordítására is, amelynek ideológiai szempontból ambivalens megítélése s ennek megnyilvánulása a fordítandó művek és fordítók kiválasztásától a ténylegesen kiadott fordítások manipulálásáig különös érdeklődésre tarthat számot, hiszen az akkori helyzetből fakadó bánásmód mind a mai napig érezteti hatását a fordítói társadalomban, valamint a műfordítási normákban is, s magyarázattal szolgál egyes máig élő jelenségekre.

Sohár Anikó: Each to their own. Visual representations of Terry Pratchett’s Discworld in Space and Time. Imaginations: Journal of Cross-Cultural Image Studies. Translation and Visibility, 2020

Terry Pratchett Korongvilág-regényei először nem arattak sikert Amerikában, részben mivel a borítók nagyon is jellegzetesek voltak, talán túlságosan is. Ez adta az ötletet, hogy megvizsgáljam a könyvborítókat a nyolcvanas évektől máig különféle nyelveken sok országban s interszemiotikus fordításként értelmezzem őket. A tanulmány három kötet könyvborítóit tekinti át, összesen 43-at, s arra a következtetésre jut, hogy a marketing szempontok felülírják a tartalmi jegyeket és fordítási szempontokat.

*

Szakáli Máté: Az ökoiszlám egyetemes alapelvei és a vallási alapú környezettudatosság indonéziai fejleményei. Typotex - PANTA , Budapest, 2020.

Szelestei N. László: Séllyei Nagy Ignác püspöksége (Tanulmányok és források). MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, Budapest, 2020.

A kötet Séllyei Nagy Ignácnak, az első székesfehérvári püspöknek (1777–1789) lelkiségszervező tevékenységét mutatja be, levéltári, kéziratos és nyomtatott források alapján. A szerző elemzi, hogyan kapcsolódik a püspök tevékenysége a katolikus megújulási mozgalomhoz, körleveleivel hogyan irányította papjait, kiadványaival pedig hívei lelkiségét. Séllyei Nagy Ignác eddig nem vizsgált lelkiségi kiadványaiban Ludovico Antonio Muratori, Paolo Segneri művei éppúgy megszólalnak magyarul, mint a magyar hagyomány, jeles prózai emlékek és költői művek. Ányos Pál kéziratának a püspök hagyatékában való jelenléte nemcsak azt bizonyítja, hogy Ányos a püspök kérésére énekeket írt, hanem azt is, hogy közismert latin himnuszokról művészi újrafordításokat készített.

Szelestei N. László (szerk.): Személyek, intézmények szerepe a hívek lelkiségének alakításában a 17–18. században. MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, Budapest, 2019.

A kötet a 2019. április 26–27-én megtartott, Vezető egyházi személyek, intézmények szerepe a hívek lelkiségének alakításában a 17–18. században című, XII. Lelkiségtörténeti konferencia előadásainak írott változatait tartalmazza. A 16 tanulmány irodalomtörténészek, művészettörténészek, történészek munkája, és különböző felekezetek (katolikus, ortodox, protestáns) szempontjából járja körül, mik voltak azok a tényezők, kik lehettek azok a személyek, akik a hívek lelkiségét, vallásos életet formálták az 1800 előtti Magyarországon. Ennek szellemében több tanulmány foglalkozik a trienti zsinat határozatainak magyarországi terjesztésével, azok megvalósulásával és Pázmány Péter szerepével ebben a folyamatban. Mások a főúri családok (Zichy, Károlyi), püspökök (Eszterházy Károly, Szily János, Nagy Ignác) vagy kiadott imádságos és prédikációs kötetek lelkiségformáló tevékenységét vizsgálják alaposabban.

Szelke László: Gresham Against the Nazis – Opposition, Rescue and Resistance at the Gresham Palace. Szent István Társulat, Budapest, 2020.

A Gresham a nácik ellen. Ellenzék, embermentés, ellenállás a Gresham-palotában című kötet Budapest első, tervszerűen felépített városrészének a Lipótvárosnak a kialakításától kezdődően az elmúlt évtizedben történt felújításának és luxusszállodaként történő hasznosításának időpontjáig követi figyelemmel a szecessziós Gresham-palotának, illetve elődjének a klasszicista Nákó-palotának a történetét. A Gresham-palota építésének és felújításának története mellett azonban érdeklődése kiterjed, és vizsgálatának tárgyát képezi a palotához kapcsolódó, az ott lakó, dolgozó, korzózó, vagy a passzázs üzleteiben vásárló embereknek, továbbá a palotában helyet foglaló intézményeknek a bemutatása is. A könyvet lapozgatva megismerhetjük a huszadik század első évtizedében hamar népszerűtlenné váló koalíciós kormányban miniszteri tárcát vállaló Kossuth Ferencet, a magyar olajkutatás legendás, és egy koncepciós per során meghurcolt alakját, Papp Simont, a Projectograph filmgyár Gresham-laborjába érkező, később a Casablanca rendezéséért Oscar-díjjal kitüntetett Kertész Mihályt, a Nyugat szerkesztőjét, Fenyő Miksát, a kávéházban gyülekező náciellenes művészek, a Gresham-kör vidám asztaltársaságát is. A kötet különös figyelmet szentel a palota életében mindig hangsúlyos angolszász szellemiség bemutatásának, és ennek megfelelően az angolszász kapcsolatok feltérképezésének. A Gresham-palotában székhellyel rendelkező, a magyar diplomácia második vonalát működtető Magyar Revíziós Liga volt az egyik központja a második háború alatt az angolszász szövetségesekkel a kormány megbízásából informálisan tárgyaló hálózatnak, így többek között megelevenedik a Teleki Pál miniszterelnök megbízásából emigráns kormány létrehozásának céljából külföldre utazó Eckhardt Tibor, a korszak népszerű írója Herczeg Ferenc, vagy a titokzatos operatív igazgató, Fall Endre alakja is.

Szelke László (szerk.): Közvetítő kisebbségek a Kárpát-medencében. Szent István Társulat, Budapest, 2020.

Székely János Püspök Atya védnökségével, a PPKE BTK Történettudományi Intézet és a PPKE BTK Történettudományi Doktori Iskola szervezésében, a Salkaházi Sára KAP program támogatásával ’Közvetítő kisebbségek a Kárpát-medencében’ címmel 2019. november 15-én tudományos konferencia zajlott a PPKE BTK Mikszáth Kálmán téri épületében. A konferenciát Őze Sándor, a Történettudományi Intézet Intézetvezető professzora nyitotta meg, ezt követően Szelke László, a konferencia szervezője olvasta fel Székely János Püspök Atya a konferenciát üdvözlő és méltató, személyes hangvételű köszöntő sorait és jókívánságait. A Tisztelt Olvasó kezében tartott kötet a konferencia előadásaiból készült tudományos igényű, lábjegyzetelt és lektorált tanulmányokat tartalmazza, a konferencián elhangzott előadások sorrendjében.

Szigetvári Tamás: Gazdasági felzárkózás az EU külső perifériáján. Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézet, Budapest, 2020.

Szigetvári Tamás: Nyugati modernizáció és iszlám gazdasági modell. Irán gazdasági rendszere a 20–21. században. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatási Továbbképzési Intézet, Budapest, 2020.

A könyv témája Irán gazdasági fejlődése a 20. század elejétől napjainkig. Irán, amely a múlt század elején elmaradott agrárország volt, jelentős gazdasági átalakuláson ment át az elmúlt egy évszázadban. Ez kezdetben a Pahlavi-dinasztia által végrehajtott nyugati típusú modernizáció keretében ment végbe, melynek során létrejött a modern ipar Iránban. A népesség jelentős része vidékről a városokba költözött, ami erős hatást gyakorolt az iráni társadalom életére is. A folyamatot katalizálta a kőolaj hetvenes évekbeli árrobbanása, amely egyrészről segítette a modernizációs folyamat finanszírozását, ugyanakkor az általa gerjesztett forrástöbblet pazarlást és a társadalmi ellentétek kiéleződését is eredményezte. Mindez 1979-ben forradalomhoz vezetett: a sahot elkergették és a forradalmat vezető erők átvették a hatalmat. A forradalom utáni rendszerrel kapcsolatos kezdeti bizonytalanságokon hamar úrrá lettek: létrejött az Iráni Iszlám Köztársaság. Az új állam vezetői elutasították a sahi modernizáció számos elemét: a nyugati minta szolgai másolásán alapuló modernizációt, a túlzott függést a külső erőktől (elsősorban a túl erős kapcsolatot az Egyesült Államokkal), illetve a sahi rendszer elitjének mértéktelen életmódját és pazarlását. A Khomeini ajatollah vezetése alatt létrehozott új berendezkedés ezért az iszlám jogtudósok vezetése mellett és az iszlámon alapuló gazdasági és jogrendszert hozott létre, amely erősen ragaszkodott függetlenségéhez és egyfajta aszketizmust is hirdetett. Az Iráni Iszlám Köztársaság, bár sokan kételkedtek benne, hogy fennmaradhat, elkülönülő politikája miatt a nemzetközi rendszerbe történő beilleszkedése máig sem problémamentes és jelentős belső feszültségek is feszítik, immár négy évtizede fennáll.

Szigetvári Tamás: Turkey’s Dilemmas in Foreign Policy and External Economy in the Early 21st Century. Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 2020.

Turkey has long sought to act as a bridge between the East and the West, and today it aspires to be not only a bridge but also a regional factor that is significant on its own right in a strategically important region. A Turkey that can combine the elements of both the Western and Muslim civilisations and ways of thinking may become a most successful and competitive society of the 21st century, and may serve as a model and regional hub for neighbouring countries and regions. However, for the time being, although opening up to the East brings opportunities involving long-forgotten neighbouring regions or remote markets of Asia and Africa, they only constitute ancillary benefits rather than a real alternative for EU relations.

Szőke-Milinte Enikő: Információ – Média(tudatosság) – Műveltség. A Z generáció tanulása. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest, 2020.

Online elérhetőség

*

Takács László, Tuhári Attila, Szovák Márton (szerk.): Three Early Modern Commentaries on Persius: Ioannes Murmellius', Hadrianus Turnebus' and Nicodemus Frischlin's Commentaries on Persius with Hermannus Buschius' Letter on Persius' Satires. Szent István Társulat  - Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete, Piliscsaba – Budapest, 2020.

Takács Tibor (szerk.): A Rajk-per éve: közelítések 1949-hez. ABTL-Kronosz Kiadó, Budapest, 2020.

A 2020 nyarán megjelent kötet az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Kronosz Kiadó együttműködésének köszönhető. A könyv a „hosszú” 1949-es évet igyekszik leírni a korszak kutatóinak segítségével, akik egy-egy tanulmányban foglalják össze a magyarországi sztálinista diktatúra kiépülését. A szerzők által betekintést nyerhetünk a kiépült kommunista rezsim ideológiai, kulturális sajátosságaiba, megérthetjük, miért tekintjük mérföldkőnek 1949-et és mitől diktatúra egy diktatúra.

Tamáska Máté: Örmény Városépítészet Erdélyben. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2020.

A kötet a négy nagy erdélyi örmény központnak, Szamosújvárnak, Erzsébetvárosnak, Gyergyószentmiklósnak és Csíkszépvíznek a településképét hasonlítja össze. A korábbi építészeti kutatásokkal ellentétben, amelyek zömmel a különbségeket hangsúlyozták, a kutatás során alkalmazott építészetszociológiai megközelítés feltárta a társadalomtörténeti környezetből adódó hasonlóságokat is. A mindegyik kolónia életében kimutatható korszakok, a "városalapítás", a "rendi önállósodás" és a 19. század második felének "nemzetiségi emancipációja" markáns, egymással összevethető építészeti lenyomatokat hagytak a városképekben. Bő két évszázad folyamatait vizsgálva elmondható, hogy az örménység meghatározó szerepet játszott a nagy építészeti stílusok (elsősorban a barokk, később a polgári historizáló építészet) erdélyi meghonosodásában, illetve a stílusok regionális adoptációjában. Ez a közvetítő szerep az alapja az örmény településképek hasonlóságának is, ez adja különleges, művészettörténetileg is kiemelkedően értékes örökségük alapját.

Téglás János: "Most itt lakom, a szép Tisztviselőtelepen, a fővárosban és mégis kis városban, csendben" Babits Mihály telepi éveiről. Savaria University Press, Szombathely, 2020.

A Babits Kutatócsoport tagjaként Téglás János, aki a költő tisztviselőtelepi éveiről 1976-ban már írt egy összefoglaló tanulmányt, Babits-kutatásait és a Kutatócsoport könyveit felhasználva új kontextusban mutatta be az 1912-1926 közötti periódust, a gimnáziumi tanárság mindennapjait, Babits bekapcsolódását a korszak mozgalmaiba, háborúellenes verseinek következményeit, fegyelmi tárgyalását, az őt támadó Rákosi Jenőt és tanárkollégáit, a vele szolidáris diákokat, az önképzőkör nyilatkozatának kópiáját. A korszak iránt érdeklődő olvasók vagy a korszakkal foglalkozó kutatók egyaránt találnak figyelmükre érdemes részletet a könyvben. És ami különösen fontos: a tisztviselőtelepi főgimnázium megszervezése, az alapító igazgató, id. Gaal Mózes pedagógiai elvei, intézetvezetői gyakorlata, a gimnáziumi oktatás filozófiai háttere egyaránt kitetszik a könyvből.

Téglás János: Séta Káp isten bölcsője körül. Néhány megjegyzés Babits Mihály és Erdélyi József kapcsolatáról. Savaria University Press, Szombathely, 2020.

A Magyar Irodalomtudományi Tanszéken működő Babits Kutatócsoport "Babits Könyvtár" alsorozatának (szerk. Sipos Lajos) 16. kötete a Kutatócsoport tagjának munkája - kézirat- és fénykép-mellékletekkel, Babitsnak dedikált versekkel és Erdélyi József ballada-fordításával, felhasználva a Babits levelezés eddig megjelent köteteinek aktuális adatait - összefoglalja a "népi" és "urbánus" tábor kialakulásának egyik tételezett históriáját. Kiindulópont Erdélyi József nyelvészeti érdeklődése, etimológiai vizsgálat-sora és Babits humorosnak szánt előadása, a Káp isten, melyet a Nyugat Barátok Irodalmi Szalonjában olvasott fel 1931. október 17-én. Az Illyés Gyula és Németh László szemléleti táborába tartozó költő az idősebb pályatárs szövegében ellene szóló indulatot vélt felfedezni. Ettől az aktuális találkozástól vissza- és előre tekintve tartalmazza a könyv a két költő és a két szemlélet találkozási pontjait, mindkettőjük szövegeire már a maguk korában is rárakódó feltételezéseket. Babits kéziratos hagyatékának ismeretében azonban nyilvánvaló: sem Erdélyi, sem Babits nem szándékozott denunciálni a másikat, ellenkezőleg: mindketten a legnagyobb elismeréssel kísérték pályatársuk munkáját. A könyv a Magyar Irodalomtudományi Tanszék támogatásával jelent meg.

Thimár Attila: Képek költői - költői képek. A szöveg és a vizuális tartalom kapcsolata reformkori verseinkben. Ráció, Budapest, 2020.

„Ebben a könyvben olyan témát vizsgáltam, amely egyrészt nagyon kézenfekvő a kérdésfelvetések formájában, másrészt nagyon összetett és bonyolult a lehetséges válaszokat tekintve. Mit láthattak reformkori költőink az őket körülvevő valóságból: tárgyakból, fényekből, emberekből, képekből? Miként formálták ezt a sok vizuális tapasztalatot verssé? Milyen lehet a viszony ezen két érzékelési és kifejezési tartomány, a látvány és a szóban megformált világ között? Ez a kutatási irány – talán éppen azért, mert nehéz pontos és célirányos válaszokat adni – még nem bevett nálunk, s ez a kötet is inkább kezdő, kérdésfelvető próbálkozás. De bízom abban, hogy a több tudomány területet és többféle vizsgálati módszert felölelő próbálkozás idővel átfogó, komoly eredményekre vezethet majd. Akár az irodalomtörténet bizonyos területeinek átértelmezését is magával vonhatja.”

Tőkéczki László, Schmidt Mária (szerk.): A bohém zseni – Gróf Andrássy Gyula szellemi-politikai arcéle. Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Budapest, 2020.

Andrássy Gyula (1823–1890) a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja, mégis alig beszélünk róla. A kiegyezés társszerzőjeként ő lett a dualizmus korának első miniszterelnöke. Kivételes politikai tehetség volt. A szabadság szerelmese, igazi romantikus hős, a reálpolitika mestere. Lelkes, de nem fanatikus. Művelt, de nem kioktató. Hagyománytisztelő, de nem a múltba ragadó. Megfontolt, alapos, de nem kukacoskodó. Nagyvonalú, méltányos és mindenkor szórakoztató. Andrássy Gyula szikrázó személyisége és politikai teljesítménye révén kiemelkedett kortársai közül.

Tusor Péter, Klieber, Rupert (szerk.): Die Bischöfe der Donaumonarchie 1804 bis 1918. Ein amtsbiographisches Lexikon. Band I: Die röm.-kath. Kirchenprovinzen Gran, Kalocsa, Erlau im Königreich Ungarn. Duncker und Humblot, Berlin, 2020.

Die Monarchen und Behörden der Donaumonarchie förderten die Religionsgemeinschaften in vielfacher Weise. Im Gegenzug forderten sie Loyalität und Pflichterfüllung. Eine Schlüsselrolle nahmen dabei katholische Bischöfe ein, die über ihre Kirchenagenda hinaus als Staatsdiener, Kulturkämpfer oder Nationenbildner hervortraten. Das auf vier Bände angelegte Handbuch schließt mit neuem Konzept an die Bischofslexika von Erwin Gatz an und bietet eine kritische Zusammenschau von regionaler und internationaler Forschung, ergänzt um Erkenntnisse aus zentralen Archiven. Der zusammen mit einem slowakisch-ungarischen Historikerteam erarbeitete erste Band widmet sich den 130 Bischöfen des Königreiches Ungarn (ohne Kroatien), wo Staats- und Kirchenbelange eng verwoben waren. Ihre Dotierung war legendär. Im Idealfall investierten sie in kirchliche Infrastruktur und gemeinnützige Einrichtungen oder förderten Wissenschaft und Kunst. Andere bedienten einen fürstlichen Lebensstil und begehrliche Verwandte oder schlitterten durch Misswirtschaft in den Ruin.

Tusor Péter, Sanfilippo, Matteo (szerk.): Gli agenti presso la Santa Sede delle comunità e degli stati stranieri I. secoli XV-XVIII. MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport - Sette Citta, Viterbo, 2020.

A kötet az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport és Matteo Sanfilippo professzor pápaságtörténeti kutatóintézete (Viterbói Egyetem DISUCOM) által 2018. szeptember 27–28-án Budapesten szervezett nemzetközi szimpóziumon elhangzott előadások tanulmányváltozatát tartalmazza. A szerzők azzal a kérdéssel foglalkoznak, hogy a helyi egyházi szervezetek ügyeit kik és hogyan képviselték, intézték az Apostoli Szentszéknél a kora újkor folyamán.

Urbán Szabolcs: A vallásosság kötődéselméleti megközelítése. L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2020.

Dolgozatunkkal azt a célt kívántuk elérni, hogy bemutassuk a valláspszichológia kötődéselméleti megközelítése alapvetéseit és magyarországi mintán részben megismételjük, részben pedig új elemekkel egészítsük ki az irányzathoz tartozó meghatározó empirikus vizsgálatokat. A kötődéselméleti megközelítést igyekeztünk elhelyezni a valláspszichológia történetének a kontextusában, továbbá megmutatni, hogy átfogó elméleti keretként alkalmas lehet arra, hogy a különböző vallásos jelenségekkel többféle nézőpontból foglalkozó elméleti és empirikus tanulmányoknak egységes értelmezési alapot nyújtson. Ennek az alapnak a kidolgozásával egyrészt lehetővé válik a már meglévő munkák integrálása, valamint újraértelmezése és újabb összefüggések megtalálása, másrészt maga a kötődéselméleti keret alkalmas lehet arra, hogy a valláspszichológia a pszichológiai tudományok főáramában kapjon helyet.

---

Hittudományi Kar

Gájer László: Lord Acton. A politikai liberalizmus és a római katolikus tanítás összeegyeztetésére tett kísérlet a 19. században. Gondolat Kiadó, Budapest, 2020.

Lord Acton perfekcionista jellem volt. A tökéletességre törekedett történészként, s épp ez a tökéletességre törekvés akadályozta meg, hogy nagy műve, A szabadság története, megszülethessen. Túlságosan is sokat követelt magától, és a világtól is; mindhiába. Így ránk maradt kiadott életműve egy kudarc történetének dokumentumaiból áll – egy fenséges kudarc története ez, amely azonban így is rendkívül tanulságos olvasmány. Nemcsak a politika- és teológiatörténeti részlettanulmányok adatgazdagsága, bonyolult összefüggésrendje miatt, hanem azért is, mert az a szigorú morális mérce, amelyet nemcsak a politika szereplői elé, hanem mindnyájunk elé állított, a mai olvasót is képes zavarba hozni és elgondolkodtatni. Tökéletességvágya megvalósíthatatlan idealizmus volt, mégis inspiráló: „Azok közé tartoztam, akik kevesebbet gondolkodnak, azon mi van, mint azon, minek kellene lennie, akik feláldozzák a valóságosat az ideális érdekében, az érdeket a kötelesség szolgálatában, az autoritást a moralitással szemben”.

Kocsis Imre (szerk.): Az Eucharisztia a Szentírásban. Biblikus tanulmányok az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való készület jegyében. Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, Budapest, 2020.

A szentírástudomány magyar katolikus képviselői egy-egy biblikus tanulmány elkészítésével kívántak hozzájárulni a Budapesten tartandó Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való felkészüléshez. Bár a tanulmányok különállóak, mégis jó áttekintést adnak az Eucharisztia-tan bibliai alapjairól: mind az ószövetségi háttérről, mind az Újszövetségben megjelenő értelmezésről.

Kocsis Imre: Bevezetés az Újszövetség könyveibe. Kortörténet és irodalom. Szent István Társulat, Budapest, 2019.

A „Szent István Kézikönyvek” sorozatban megjelent kiadvány részletes áttekintést nyújt arról a korról és környezetről, amelyben az újszövetségi iratok napvilágot láttak, s egyúttal az egyes újszövetségi könyvek tartalmát, irodalmi jellegzetességeit, keletkezési körülményeit és teológiai üzenetét is bemutatja.

Kocsis Imre: Christus als Vorbild der Demut nach Phil 2,1-11. In: Benyik, György (szerk.) Virtue or Obligation: 30th International Biblical Conference Szeged, 26-28 August, 2019. JATEPress Kiadó, Szeged, 2020, pp. 133-140.

Unter christologischem Gesichtspunkt ist Phil 2,6–11 einer der bedeutendsten Texte des Neuen Testaments. Er besteht aus zwei Teilen: im ersten (VV. 6–8) handelt es sich um die Präexistenz und die Fleischwerdung sowie um das irdische Leben Jesu, das in den Kreuzestod mündet. In dem zweiten Teil (VV. 9–11) wird die Erhöhung Christi beschrieben, die als die Antwort Gottes auf die Demut und den Gehorsam Jesu zu begreifen ist und universale Herrschaft zur Folge hat.

Online elérhetőség

Kránitz Mihály: Conscience in Saint Paul and its Antecedents. In: Benyik, György (szerk.) Virtue or Obligation: 30th International Biblical Conference Szeged, 26-28 August, 2019. JATEPress Kiadó, Szeged, 2020, pp. 171-184.

Today’s concept of conscience can be tracked back to Summa Theologica. However, it is worth examining its roots and the original meaning of conscience. The Greek word syneidesis can be conceived as public opinion. The expression developed in two directions from here: on the one hand it remained as some system of learnable customs, public opinion or code of conduct, which forms part of human development. On the other hand, it means the road of internal law written within us by which the spirit meets the divine world (idea innata); and in this latter case it is rather personal development that stands in the foreground.

Online elérhetőség

Kuminetz Géza: A tudományos élet és a személyiségfejlesztés sajátos fellegvára a katolikus egyetem. Szent István Társulat, Budapest, 2020.

*

Laurinyecz Mihály: How Does St Thomas Aquinas Use the Holy Bible in his Argumentation on the Virtues in Summa Theologiae. In: Benyik, György (szerk.) Virtue or Obligation: 30th International Biblical Conference Szeged, 26-28 August, 2019. JATEPress Kiadó, Szeged, 2020, pp. 195-210.

Motivation for choosing the topic: Summa Theologiae by St Thomas Aquinas is a fundamental source for anybody dealing with moral theology and specifically the virtues. The topic for this year’s International Biblical Conference was “Virtue or Obligation”. This gave me the idea to look at how the prominent theologian makes use of the Holy
Bible when discussing the virtues.

Online elérhetőség

Laurinyecz Mihály: Participatio actuosa - tevékeny részvétel Egy XX. század eleji teológiai kifejezés pápai megnyilatkozások és II. Vatikáni Zsinat dokumentumai tükrében. In: Laurinyecz Mihály (szerk.): Erkölcsteológiai Tanulmányok 21. - Az Eucharisztiáról II. Jel Kiadó, Budapest, 2020.

Az 52. Eucharisztikus Kongresszusra való fölkészülés harmadik állomása az Eucharisztia II. címmel ellátott 21. Erkölcsteológiai tanulmánykötet. A három közül az első volt a bűnbocsánat és kiengesztelődés témaköre, a második az Eucharisztia I. kötet, mely címének megfelelően különböző sajátosságok irányából közelítette meg a témát. Ez a folyamat megy tovább a jelenlegi kötettel, de szorosabb értelemben járjuk körül azokat a szempontokat, amelyek az Eucharisztia közösséget teremtő, valamint imádságos oldaláról mutatják be Jézus Krisztus ajándékát.

Szuromi Szabolcs Anzelm O.Praem.: A teológia és a kánonjog harmóniája. Az Egyház tanbeli és fegyelmi egysége. Szent István Társulat, Budapest, 2020.

A kánonjog olyan szakrális jogrendszer, amely magában foglalja az Egyház történetének különböző időszakaiban megfogalmazott – egymásra épült – rendezett kánoni alapelveket; az Egyház működését szabályozó normák szisztematikus korpuszát, és mindennek a precíz – az adott korszaknak megfelelő, a maradandó tanítást minden körülmények között világosan megőrző – értelmezését, amit az Egyház mindennapos élete alakított ki. Ennek tartalmát az Egyház, mint meghatározott hitvallással rendelkező közösség adja meg, a Krisztus által történt megalapítása óta. A teológia és a kánonjog között tehát tényleges – egymástól belsőleg elválaszthatatlan – harmónia áll fenn. A jelen kötet ennek a sajátos összhangnak a meglétét kívánja bemutatni.

Szuromi Szabolcs Anzelm O.Praem.: Disciplinary and Doctrinal Regulations of the Early Church (until the 5th century) on the Basis of Virtues and their Biblical Origins. In: Benyik, György (szerk.) Virtue or Obligation: 30th International Biblical Conference Szeged, 26-28 August, 2019. JATEPress Kiadó, Szeged, 2020.

Vincze Krisztián (szerk.): A Magyarországi Aquinói Szent Tamás Társaság közleményei VI., Szent István Társulat, Budapest, 2020.

A kötet két tudományos fórumon elhangzott előadások írásos formáinak egybegyűjtéséből állt össze. 2018. december 14-én tartott szimpóziumon a Magyarországi Aquinói Szent Tamás Társaság jelentkező tagjai aktuális munkáikról, lezajlott kutatásaikról vagy érlelődő gondolataikról tarthattak előadást. A második esemény a Magyarországi Aquinói Szent Tamás Társaság 2019. évi konferenciája volt, amely a „Spes consistit in medio praesumptionis et desperationis – A Magyarországi Aquinói Szent Tamás Társaság konferenciája a reményről” címmel került megrendezésre május 17-én.

Vincze Krisztián: Antropológiai és vallásfilozófiai megfontolások. Bernhard Welte keresztény filozófiája, Szent István Társulat, Budapest, 2020.

Bernhard Welte (1906–1983) keresztény bölcseletének legfőbb érdeme, hogy a ma gondolkodó embere számára képes a keresztény hit értelmes elfogadhatósága mellett érvelni. Welte szerint az emberi tudat felületi rétegein Isten olykor idegennek tűnhet, az emberi tudat mélyrétegeiből azonban kiszakíthatatlan és elűzhetetlen az istenkérdés. Mindez pedig nemcsak az elméleti síkon mozgó ember esetében igaz, hanem éppen a mindennapi, a mindennap cselekvésre kényszeredő ember életében is nyilvánvaló.

---

Információs Technológiai és Bionikai Kar

Sályi András, Nyékyné dr. Gaizler Judit: Hűség hithez, tudományhoz. Családanyaként az egyetemi katedrán. Kairosz Kiadó, Budapest, 2019.

A kötetben Nyékyné dr. Gaizler Judit vall okleveles matematikusként és alkalmazott nyelvészként végzett egyetemi munkájáról, az ITK-n kialakult közösségről, Roska Tamás melletti munkájáról, a dékáni évekről. Emellett beszél hitéről, elhivatottságáról, családjáról, öt gyermekéről. Ajánljuk mindenkinek, akit a tudomány és a hit, a család és a hivatás összeegyeztetésének problémaköre érdekel.

---

Jog- és Államtudományi Kar

Csink Lóránt, Schanda Balázs, Varga Zs. András: A magyar közjog alapintézményei. Pázmány Press, Budapest, 2020.

A kézikönyv célja, hogy tudományos igényű, átfogó áttekintést adjon a magyar alkotmányjogról, harminc önálló fejezetben dolgozva fel az alkotmányjog témaköreinek jelentős részét. A szerzők kiindulópontja a magyar alkotmányosság. A mindenkor hatályos alkotmány – jelen esetben az Alaptörvény – a nemzeti alkotmányosság egy fontos sarokköve, az alkotmányértelmezés nem oldódhat el teljesen az alapul szolgáló normától. A nemzeti sajátosságok mellett nem hagyható figyelmen kívül, hogy Magyarország nem sziget: az Európai Unió és a tágabb nemzetközi közösség alkotmányos folyamatai nem csupán érintik, hanem annak szükségszerű részese. A kutatás elvi alapja, hogy történelmi hagyományaink és a jelenkori folyamatok együttes figyelembevétele nyújt segítséget az egyes intézmények, szabályozások elemzéséhez és megértéséhez.

Online elérhetőség

Könyvsorozatban megjelent kötetek

Jogtudományi monográfiák

Kártyás Gábor: Kiküldött munkavállalók az uniós és a magyar jogban. Pázmány Press, Budapest, 2020.

A szerző monografikus igénnyel dolgozta fel a magyar munkajogi szóhasználatban hagyományosan (és röviden csak) kiküldetésnek nevezett jogintézményt, amelynek hátterében rendkívül bonyolult európai munkajogi (s egyúttal nemzetközi kollíziós munkajogi) probléma húzódik meg. Az értekezés fő fejezetei a kiküldetési irányelv, illetve az azon alapuló (egyes) nemzeti jogi szabályok rendkívül részletes elemzését tartalmazzák. A magyar jogi intézményrendszer feldolgozása rendkívül kimerítő: valamennyi tárgybani, illetve kapcsolódó hazai jogszabályra kiterjed, s a hazai bírói gyakorlat is jelentős figyelmet kap a szerző részéről.

Online elérhetőség

Kovács Péter: Bevezetés a Nemzetközi Büntetőbíróság joggyakorlatába. Pázmány Press, Budapest, 2020.

A könyv a Nemzetközi Büntetőbíróság valóságába nyújt betekintést. Olyan döntések közeli ismeretén alapul, melyek létrehozásában a szerző, mint a testület bírája maga is közreműködött. Azzal, hogy nem egyszerűsíti túl a Bíróság joggyakorlatában egjelenő, összetett jogintézményeket és jogalkalmazási dilemmákat, kompetens partnerként vezeti az olvasót az intézmény kevesek számára elérhető berkeibe, válaszokat nyújtva a működését meghatározó kérdésekre. Az olvasó a gyakorlati szakértő pragmatikus gondolatmenetét követve járhatja körbe a mindezek hátterében álló központi kérdést, sikerrel teljesíti-e a Nemzetközi Büntetőbíróság legfontosabb küldetését, a büntetlenség kultúrájának felszámolását.

Online elérhetőség

*

Xenia sorozat

Kuminetz Géza, Szabó Péter, Ujházi Lóránd (szerk.): Ratio intellegendi et ordo vivendi – Ünnepi kötet Hársfai Katalin 70. születésnapja alkalmából. Pázmány Press, Budapest, 2020.

Hársfai Katalin professzor asszony a Kánonjogi Posztgraduális Intézet alapító tanára, a Nemzetközi Kánonjogi Társaság tagja. Az intézetben folytatott munkája keretében elkészítette az általa oktatott tárgyak tankönyveit. Gondoljunk itt most elsősorban perjogi, házasságjogi és etikai munkáira, jogfilozófiai témájú fordításaira. Ebben az ünnepi kötetben is hasonló témájú dolgozatokat találunk, melyekkel kollégái és volt tanítványai köszöntik.

Online elérhetőség

Heller Farkas Könyvek

Katona Klára (szerk.): Növekedésösztönzési kísérletek és kudarcok – A növekedés új kihívásai a tudásalapú gazdaságban. Pázmány Press, Budapest, 2020.

A Heller Farkas Könyvek hatodik kötetének választott témája a gazdasági növekedés lehetséges okaira keresi a választ. Milyen sikeres, illetve sikertelen kísérletek jellemezték eddig a nemzetközi és hazai gazdaságpolitikai törekvéseket? A XXI. században a gazdasági fejlődésben mind fontosabbá váló tudástőke és innováció kihívásaira tud-e adekvát választ adni a vállalati stratégia vagy a jogrendszer? A feltett kérdések nagyon komplexek és számos leágazásuk van, melyek közül csak néhány szempont megragadására törekszünk.

Online elérhetőség

*

Doktori értekezések sorozat

Patyi Gergely: Az ügyvédek megújuló szerepe az igazságügyi igazgatásban. Pázmány Press, Budapest, 2020.

Az igazságügyi igazgatásban az ügyvédséget mint hivatásrendet, és az ügyvédi kamarát mint köztestületet érő kihívások vizsgálata az elsődleges cél. A szerző munkája során arra törekedett, hogy figyelmet fordítson az Európai Unió szupranacionális szabályozási környezetére is, azonban a lényeget a magyar fejlődésre kihatással bíró új nemzeti szabályozások vizsgálata képezi. Így a – magyar jogászság figyelmének évszázadok óta középpontjában álló – német, osztrák és kisebb részben a francia szabályozás, valamint érdekességképpen a közelmúltunkra jelentős befolyással bíró orosz hatás is bemutatásra kerül. Az angol szabályozás áttekintését, az eltérő jogcsaládba tartozás ellenére, szintén fontosnak tartja az uniós joganyagra való jelentős hatása miatt – a brexit folyamat alatt, mellett is.

Online elérhetőség

Kurunczi Gábor: Az egyre általánosabb választójog kihívásai. Az általános és egyenlő választójog elvének elemzése a magyar szabályozás tükrében. Pázmány Press, Budapest, 2020.

A kötet sikeresen ötvözi a választójog klasszikus alapelveinek és alapjogi meghatározottságának vizsgálatát azzal a sokféle kérdéssel, amelyek a választójog gyakorlása és feltételeinek biztosítása kapcsán az egyén vagy az állam oldaláról felmerülnek. A szerző megközelítésmódja vitán felül helyes: a gyermekkor, a lakóhely megléte, a mentális állapot, a társadalmi beilleszkedés vagy a nemzetiségi státus kérdését nem egymástól elkülönítve, hanem egymásra tekintettel érdemes vizsgálni, valamennyi élethelyzet azt az alapkérdést érinti ugyanis, hogy hol húzódik meg a határ a politikai közösség elméleti fogalma és az abban történő tényleges részvétel lehetősége között.

Online elérhetőség

Doktorandusz Tanulmányok sorozat

Bándi Gyula (szerk.): A sokoldalúság okán. Doktorandusz tanulmányok a Pázmány jogászképzésének 25. tanévében. Pázmány Press, Budapest, 2020.

A doktori képzésben a doktorandusz a témavezető irányítása alatt, de elsősorban saját erőfeszítései, munkája révén elmélyül választott kutatási területének vizsgálatában. E kutatási területek jelentősen diverzifikálnak, követve a jogászképzés ugyancsak széles spektrumot átfogó tanulmányi éveit, azokból kiindulva, azok alapján, de a jogászképzés általánosságához képest jelentős specifikumokat felmutatva. Jelen kötet 11 doktorandusz kutatásának részeredményeit mutatja be.

Online elérhetőség

TehetségPONT sorozat

Kurunczi Gábor, Varga Ádám (szerk.): ‘Scindere glaciem’ – Válogatott tanulmányok joghallgatók tollából. Pázmány Press, Budapest, 2020.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara 2011 óta jelenteti meg a „TehetségPONT” sorozatban joghallgatók válogatott tanulmányait. Fiatal tehetségek műhelydolgozatait sorjázza ez a kötet is. Olyan tehetségekét, akik évfolyamdolgozat, diplomamunka, TDK- és OTDK-dolgozat formájában mérették meg eddigi eredményeiket. A kötetbe foglalt tíz tanulmány a gluténmentes élelmiszerek reklámozásának kérdéseitől a nemzetközi adójog kérdésköréig a jog számos területét érinti.

Online elérhetőség

 Szemelvény a könyvborítókból

Készítette: PPKE Kommunikáció/Hevér Kinga Szilvia
Fotó: bboellinger (Pixabay)