Csanády István által megálmodott és irányított cég, a Shapr3D az utóbbi időben hatalmas fejlődésen, bővülésen ment keresztül. A világhírre törő startup a világ első iPad Pro-ra készült 3D modellező szoftverét fejleszti, hamarosan Mac és Windows termékeik is érkeznek. Egymás után háromszor kaptak kiemelt pozíciót az Apple Keynote-on, első magyar appként pedig elnyerték az Apple Design Award-ot.

Mi a Shapr3D sikertörténetének lényege?

Azt talán még nem mondanám, hogy sikertörténet, de mindenesetre ígéretes pályán van a cég, valóban. Mi egy 3D CAD rendszert fejlesztünk, professzionális felhasználóknak. Jelenleg egy iPad appel vagyunk jelen a piacon, ami tavaly Apple Design Award-ot is nyert, a mi termékünk az egyik zászlóshajója appja az iPadnek. Hamarosan érkezik azonban a termékünk Macre és Windowsra is. Az elmúlt 5 évben összesen 12 millió dollár kockázati tőkét vontunk be, több nemzetközi befektetői csapattól, és a cég nagyon gyors növekedésben van. Tavaly 35-ről 85 főre nőttünk a járvány ellenére, és az idei évet 140 fő körül szeretnénk zárni. A létszámnál csak az árbevételünk nő gyorsabban, az elmúlt 30 év leggyorsabban növekvő CAD cége vagyunk.

Mikor kezdett érdekelni a programozás, na és a modellezés?

6 éves korom körül kezdett el érdekelni a programozás, egy Commodore 64-be pötyögtem BASIC programokat, amiket egy “Első könyvem a programozásról” vagy hasonló című könyvből másolgattam ki és módosítgattam. 3D modellezés pedig 12-13 éves korom körül kezdett el érdekelni. A bátyám a BME építész karára járt akkoriban, és délutánonként vagy azt néztem, ahogy Quakezik, vagy azt, ahogy AutoCAD-ezik, és így tanulgattam a CAD alapjait.

Mérnökinformatikus alap- és mesterképzési szakon végeztél a Pázmányon. Emlékszel, hogy miért a Pázmányra jelentkeztél? Akkoriban mi motivált leginkább?

Majdnem maximális felvételi pontszámom volt, de első helyre a PPKE-ITK-t jelöltem meg, mert a akkoriban még a bionikai és mérnökinformatikai képzés közelebb állt egymáshoz, és nagyon érdekelt a biológiai vonala a képzésnek. Legalábbis azt hittem - egészen az első félévnyi neurobiológiáig, amikor úgy döntöttem, hogy jó cipészként a kaptafánál maradok, és informatikai irányon mozgok tovább. A fizika, matematika és programozás viszont nagyon közel állt hozzám, és nem bántam meg, hogy a Pázmányra jelentkeztem.

Milyen emlékezetes élményeket tudnál felidézni a pázmányos évekből?

Meglehetősen élveztem az egyetemi évek során az erős természettudományos alapokra helyezett képzést. Az aulában mindig volt valaki, akivel lehetett kicsit elmélkedni CPU architektúrákról, mobil app fejlesztésről, vagy elektrodinamikai szimulációkról. Meg lehetett találni azokat az embereket, akiket érdekeltek a nehéz problémák, és szívesen beszélgettek a fizika vagy számítástudomány tényleg nagy problémáiról. Ez meglehetősen inspiráló volt. Az oktatók is megközelíthetőek voltak, számtalanszor csak úgy bekopogtunk egy-egy professzorhoz, amiből gyakran egész délutános beszélgetések kerekedtek. Visszagondolva azt gondolom, hogy egy szuper, tudományközpontú kultúrája volt a karnak, ahol nem az töltötte el izgalommal az embereket, hogy a legújabb javascript frameworkben milyen új eszközök vannak, hanem hogy meg tudjuk-e oldani a Schrödinger egyenletet GPU-n. Persze ez 10 éve volt, nem tudom azóta hogyan változott a közösség.

Melyik tanárt, módszert, vagy órát, vagy egyetemen szerzett impulzust emelnéd ki, ami segített szakmailag?

Csurgay professzor úrra nagy szeretettel emlékszem vissza a mai napig. Az említett “egész délutános” beszélgetések professzora gyakran ő volt. A hihetetlen lelkesedését és energiáját példamutatónak gondolom a mai napig, és egy valóban globális mindsettel rendelkezett, és erre tanította a diákjait is. Megtanított minket arra, hogy globálisan mérjük magunkat, ne a Nógrád megyei középiskolai futóbajnokság ezüstérmét akarjuk megnyerni, hanem az Olimpián az aranyat. Kevés ennél fontosabb dolgot lehet egy egyetemen tanulni.

Tanulmányaidból mit tudtál leginkább hasznosítani? Az egyetemen szerzett ismeretanyag és a kiépült kapcsolatháló máig segítségedre tud lenni?

Az erős matematikai és elméleti alapokat nagyon hasznosnak tartom. Felkészített az egyetem arra, hogy tényleg nehéz problémákat időtálló tudással tudjunk megfogni.

Hogyan indult pályád az egyetem elvégzését követően?

Az egyetem elvégzése után pár évig a LogMeInnél dolgoztam mint szoftvermérnök, majd a Shapr3D-t indítottam útjára, és azóta is ezen dolgozom.

Hogyan jött az ötlet, hogy ebbe az irányba fordulj? Minek a hatására alapítottad meg saját vállalkozásodat, a Shapr3D-t?

Kicsit olyan érzés, mintha egész életemben erre készítettek volna föl. Egészen fiatalon kezdtem programozni és 3D modellezni is. Majd az Apple App Store megjelenése után pár nappal megjelent az első alkalmazásom is még 2008-ban. Amikor új utakat kerestem a LogMeIn-es pár évem után, elég egyértelmű volt, hogy ebbe az irányba fogok mozogni.

A kezdeti három főhöz képest rohamléptekben bővül a cég. Jelenleg hol tartotok?

95-en vagyunk a cégben jelenleg.

Most milyen fejlesztések futnak, min dolgoztok?

Egy CAD rendszernél mélyebb és bonyolultabb szoftver termék nem sok van, így van munkánk bőven. Amellett, hogy fejlesztjük tovább az iPad terméket, Mac és Windows termékeink is érkeznek hamarosan.

Milyen terveid vannak a jövőre nézve, mi az, amit mindenképpen meg szeretnél valósítani?

Világuralom, semmi kevesebb. Viccet félretéve, a Shapr3D egy roppant ambiciózus cég. A mi célunk, hogy azt a céget építsük meg, ami a következő 30 évre definiálni fogja ezt az iparágat (3D CAD). Ez egy elég ambiciózus cél, nem fogunk unatkozni a jövőben, az biztos.

Hogyan telik egy átlagos munkanapod? Hogyan képzeljük el?

Általában 9 körül bemegyek az irodába, majd 6-6:30 körül haza indulok. A napom jelentős részét mostanában zoomon töltöm (járvány előtt meg meetingeken), de igyekszem pár óra gondolkozós időt is hagyni magamnak minden nap. Elég sok időt töltök a termék fejlesztői csapatunkkal, illetve sokat dolgozom stratégiai kérdéseken. Természetesen a munkám része a board (igazgatótanács) menedzselése, tőkebevonással kapcsolatos kérdések kezelése, illetve garantálni azt, hogy a cég senior managementje sikeresen tudja végezni a munkáját.

Munkádban mi okozza a legnagyobb örömöt?

Az, hogy egy olyan környezetet tudtunk teremteni, ahol az igazán ambiciózus emberek sikeresek tudnak lenni, és valami tényleg nagyszerűt, globálisan is értelmezhetőt tudnak alkotni.

Elfoglaltságaidhoz mi ad erőt, miből táplálkozol?

Az, hogy erősen hiszek abban, hogy ha a megfelelő cégkultúrát ki tudjuk alakítani, akkor tudunk valami tényleg nagyon csinálni, itthonról indulva is.

Hogyan kapcsolódsz ki, mi jelenti a legnagyobb töltődést számodra?

Az, ami azt hiszem legtöbbünknek: család, barátok, sport.

Mit üzennél, mit tanácsolnál a jelenlegi pázmányos hallgatóknak?

A mindenséggel mérd magad!

Készítette: PPKE Kommunikáció/Kemény Mária
Fotó: Csanády István