A világ különböző válságai mögött bizonyítottan erkölcsi okokat is találunk. A közös tényező, hogy elfeledkeztünk arról, hogy mivel tartozunk egymásnak, a környezetünknek és a környezetünkben élő embereknek. A válságok általában felgyorsítják a polarizálódást, növelik az egyenlőtlenségeket az emberek és a régiók között. A jelenlegi válsággal kapcsolatban is megjelentek már statisztikák arról, hogy a nagyvállalatok, amelyek egyébként is könnyebben heverik ki a válság okozta problémákat, sokkal több állami támogatást kapnak, mint a kiscégek, amelyek pedig a munkavállalók közel háromnegyedét foglalkoztatják. A kiscégek között sok a családi vállalkozás, bár természetesen nem kizárt, hogy egy családi vállalkozás nagyvállalattá nőjje ki magát. Erre azonban elsősorban a fejlett országokban, közöttük is elsősorban Németországban vannak jó példák. Érthető, hiszen a fejlett országokat történelmük során nem érték olyan csapások, mint régiónkat, ahol a vállalkozás, a vállalkozó többször is a politika célkeresztjébe került, mint társadalomellenes, ezért megszüntetendő jelenség. Miért fontosak a családi vállalkozások?

A családi vállalkozások legfontosabb jellemzője a hosszútávú szemlélet, a családi értékek és hagyományok továbbvitele. Ezért általában a családi vállalkozásokban több generáció is  együtt dolgozik, miközben a környezetükben élő családoknak is munkát adnak. Jó példa erre egy Pest megyei mezőgazdasági vállalkozó, aki biozöldségeket és gyümölcsöket termel. Közgazdász lánya végzi a kereskedelmi és marketing munkát, fia az informatikai fejlesztésekért felelős, a nagypapa pedig házhoz viszi a terményeket.

Az ilyen vállalkozások hatalmas értéket képviselnek. Sokszínű munkalehetőséget biztosítanak, céljuk nem a profit bármely áron való maximalizálása, ezért válságos időkben stabilitást visznek a gazdaságba és a társadalomba egyaránt. Etikus viselkedésükkel erősítik a társadalmi tőkét, példát mutatnak társadalmi felelősségvállalásból. Egy keletmagyarországi családi vállalkozás vezetője így fogalmazott egy interjúban: én otthonról azt hoztam, hogy mindíg légy tisztességes fiam, és ne feledd, hogy  a pénznél vannak fontosabb értékek is a világon.

Nem véletlen, hogy több nyugati országban is a gazdaságpolitikusok nagy figyelmet fordítanak arra, hogy ezek a cégek átvészelhessék a válságot. Érdekes az amerikai példa is, ahol az úgynevezett „mom and pop” (mama-papa) kiscégek jelentős bér- és egyéb támogatást is kapnak. A családi vállalkozásokra nálunk is érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani. Ez következhetne a kormány meghirdetett „családbarát” politikájából is.

Ha ugyanis ezek a cégek tönkremennek, az nemcsak annyi problémát jelent majd, hogy megnő a munkanélküliség, amelyet majd felszívnak a erőteljesen támogatott nagyvállalatok.

A családi vállalkozások tönkremenetele szegényíti és egysíkúvá, nagyvállalat-központúvá teszi a gazdaságot, ami csökkenti az alulról jövő innovativitás lehetőségét, a gazdasági sokszínűséget, ezáltál azt a dinamizmust, amire a folyamatosan változó környezetben egyre nagyobb szükség lesz. De gondot jelentene a családi vállalkozások által képviselt értékrend, az emberközpontú, társadalmilag felelős gazdálkodás gyengülése is.

Hiszen életünknek nemcsak profit maximalizálásról,  a GDP (bruttó hazai termék) növeléséről, hanem emberségről, társadalmi felelősségvállalásról, becsületről, bizalomról és együttműködésről is kell szólnia ahhoz, hogy ne csak növekvő gazdaságú, hanem olyan fejlődő, magas életminőséget biztosító országgá is válhassunk, amelyben jó élni és dolgozni.

Széchenyi Istvánnal befejezve a gondolatokat:

„Nem a mennyiség, hanem a minőség a szellemi erőnek sarkalata”.

Szöveg: Prof. Dr. Csath Magdolna, Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont
Kép: Pixabay