A Pázmány oktatási, kutatási és tudományos tevékenységének egyik fontos fokmérője, hogy az adott esztendőben oktatóink és hallgatóink szerzői, illetve szerkesztői közreműködésével milyen kiadványok születtek. E szemléletet kiterjesztve indítottuk el új sorozatunkat, a Pázmány könyvtárat, amelyet tovább bővítünk április hónapban is. A listát nem kis büszkeséggel tesszük közzé, bízva abban, hogy az egyes kiadványok a jövőben még szélesebb körben válnak ismertté. Köszönet valamennyi Kollégának, akik ezen alkotómunkában tevékeny részt vállaltak. Az e havi listához jó böngészést kívánunk!
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Die frühneuzeitliche Stadtvernetzung am Beispiel der oberungarischen königlichen Freistadt Bartfeld (Bardejov)
Áprilisban látott napvilágot Guitman Barnabás német nyelvű írása egy, a reimsi egyetemi kiadó gondozásában megjelent, nemzetközi összefogással készült várostörténeti tanulmánykötetben.
A Habsburg uralkodók által kormányzott országok várostörténetére fókuszáló kiadványban egyetemünk oktatója Bártfa város példáján vázolta fel a szabad királyi városok 16. századi politikai, gazdasági és felekezeti sajátosságait. A szerző levéltárban végzett kutatásaira támaszkodó kvantitatív elemzés révén állapítja meg Bártfa helyét a korabeli közép-európai városhálózatokban.
Jog- és Államtudományi Kar
Bírósági ügyvitel
Bérces László és Bérces Viktor elsődleges célja a jogász, illetőleg igazságügyi igazgatási szakos hallgatók ismereteinek bővítése a bírósági eljárások során felmerülő ügyviteli kérdések tekintetében.
Mivel a témába illeszkedő monográfiák, illetőleg tankönyvek száma csekélynek mondható, ezért a szerzők bíznak abban, hogy e munka hiánypótló jellegűnek bizonyul az egyetemi felsőoktatásban, a tantárgyi előadások, a szemináriumi foglalkozások, illetőleg a speciálkollégiumok esetében is. Megjegyzendő, hogy a bírósági ügyvitellel kapcsolatos jogforrások rendkívül komplexek. Mindez azt jelenti, hogy számos jogintézmény esetében nem csak törvények, hanem alacsonyabb szintű jogszabályok vizsgálata is szükséges ahhoz, hogy az olvasó átfogó ismereteket szerezzen az adott kérdéskör vonatkozásában. Mindazonáltal jelen kötet szerzői bíznak abban, hogy – a teljesség igényével – sikerült egy áttekinthető, rendszerezett tankönyvet írniuk.
Bírósági–ügyészségi szervezet és igazgatás
Csink Lóránt és Varga Ádám által szerkesztett tankönyv feladata, hogy bevezesse a hallgatókat a bíróságok és ügyészségek szervezeti felépítésébe.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán meghirdetett igazságügyi igazgatás szaknak egyik központi kérdése a bíróságok és az ügyészségek szervezeti felépítése és igazgatása. Az amúgy is viszonylag új (2011–2012-ben megalkotott) joganyagot a jogalkotó több alkalommal is módosította. Az egyetemi jegyzet – a műfaji sajátosság okán – elsődlegesen a hatályos jog ismertetésére összpontosít. A tételes jog ugyanakkor nem érthető meg az eszmei és a történeti háttér felvillantása nélkül; e kérdésekben azonban a legalapvetőbb ismeretekre szorítkozik.
Az európai magánjog forrásai
A 21. századi magyar magánjog megismerésének elengedhetetlen feltétele az Európai Unió magánjogi jogalkotásának számbavétele és ismerete.
Az uniós szabályok, elsődlegesen rendeletek és irányelvek, a magánjogunk szerves forrásai már évek óta, hol keveredve, beolvadva a tagállami jogba, hol megőrizve különállásukat, elsősorban a rendeletek világában. Az oktatásban és a napi gyakorlatban elméleti és gyakorlati jelentősége is van annak, hogy az adott jogi norma uniós jellegét ismerjük, vagy felismerjük. Ezek közül csak a legfontosabbakra utalnak a szerzők (Csehi Zoltán, Kovács Krisztián és Roden Gábor) ehelyütt. Az uniós jog értelmezésére részben eltérő szabályokat kell alkalmazni, amely a napi jogalkalmazásban rutin feladatként jelentkezik. Az értelmezéshez és a jogalkalmazáshoz kapcsolódik az a második fontos elem, hogy ezen jogszabályokat nem csak a tagállami bíróságok alkalmazzák és értelmezik, hanem az Unión belüli egységes értelmezése érdekében, végső soron az Európai Unió Bíróságának van kizárólagos hatásköre az autentikus uniós értelmezés meghatározására. Ezt egy sajátos eljárásjogi intézmény, az előzetes döntéshozatali eljárás biztosítja.
Készítette: PPKE Kommunikáció/Hevér Kinga Szilvia
Fotó: Free-Photos (Pixabay)
